Mivel most beszélünk elöször, mesélnél a zenekar megalakulásáról?
Warlord: Nos, a banda 1997-ben alakult. Jussi és én egymással szemben laktunk, ráadásul akkoriban a bátyám együtt volt a nővérével. Egyszer, mikor átjött hozzánk, és egy rakás lemezt hallgattunk, valahogy eljutottunk odáig, hogy márpedig nekünk is lesz egy zenekarunk. Néhány hónap múlva a projektet egész bandává szerettük volna formálni, így talltunk rá Tudéra, a dobosunkra, és Anttira, a nemrég kilépett billentyűsünkre. Persze voltak még változások a felállásban, de végülis Jussi, Tude és én megmaradtunk a banda szívének, és később Olli, aki a Battle Metal albumon session zenészként müködött közre hegedűn, csatlakozott hozzánk, hogy koncerteken is tudjuk bíztosítani a hangzást, és mellé a harmonikási posztra pedig Lisko, akit néháyn barátunk segített megtalálni, akiknek ezúton is köszönjük. Most mennem kell, egyedül hagylak Ollival.
Tehát ének, gitár, basszugitár, dob, hegedű és harmonika?
Olli: Várj utánaszámolok … igen, hatan vagyunk.
És ki felelős azért, hogy mind harci dízben legyetek a fellépéseken?
Mi magunk terveztük és készítettük az összes ruhát és sminket, viszont ahogy telt az idő a ruhák eléggé elrongyolódtak, és profi segítségre volt szükségünk a rendbehozásukhoz.
Honnan is ered ez a kapcsolatotok az ősibb témák felé?
Warlord, aki a zene nagyrészét írja, rajong az ilyen dolgokért. Ráadásul finnek vagyunk, tehát itt hever mellettünk a skandináv kultúra és mitológia egész öröksége, amit azonban nem reprodukálni akarunk, hanem egyfajta alapanyagként, árnyalatként felhasználni a zenénkben.
És szerinted ez mit is jelent pontosan zeneileg?
Alapvetően a heavy metalt, aminek a neve is mutatja, hogy súlyos hangzású, kombináljuk sok kórussal, és ezt színezi a hegedű és a harmónika hangja, úgyhogy az alapvetően súlyos mégis szimfónikus metalba sikerül jónéhány prog és folk és néhány kisérletibb fordulatot belevinnünk.
Mik hatnak rátok?
Zeneileg talán leginkább a korai Bal-Sagoth nyomai fedezhetőek fel, a black és death metal színtér mellett pedig természetesen a népzene voltak a konkrét hatásaink. Emellett hatalmas inspirációt jelent a történelmi és kultúrális örökségünk.
Erről szólnak a dalaitok is ugye?
Az új albumunk, a The Varangian Way például egy csapat a mai Isztambulba, akkor még Konstantinápolyba tartó viking történetét mondja el, a Battle Metal albumon pedig kissé általánosabban foglalkoztunk a háborúkkal és a történelemmel.
Nos, így múlt után mesélnél arról, hogy hogyan képzelitek a jövőt?
Hát elöször is még egy kicsit mesélnék a múltról, bár most a közelmúltról. Nemrég részt vettünk a Metal Hammer Golden Gods dijkiosztóján, ami nemcsak hatalmas élményt jelentett, nemcsak a nagyszerű közönség miatt, hanem azért is, mert olyan nevek mellett játszhattunk, mint Dimmu Borgir, Lamb Of God vagy a Machine Head. Bár sajnos csak 20 percünk volt, ami alig három dalra volt elég de azért rendesen kitettünk magunkért mi is és a közönség is, úgyhogy megérte. Ráadásul szerepelni fog a koncert a Hammer DVD-jén is ami még idén megjelenik. Emellett még egy maxi és az ezzel egy időben megjelenő első igazi klippünk várható tölünk az idén, bár azt még titokban tartjuk, hogy melyik dalról van szó.