Interjúk

Vader Interjú

(scroll down for English Version)

Bár nem tegnap történt, szerintem sokunk számára még hosszú-hosszú ideig emlékezetes marad a június eleji, lengyel módra történt mészárlás a fővárosban, melynek folyamán az esti fellépés előtt, egy bő negyed óra keretein belül nyílt lehetőségem beszélgetni mindannyiunk Peter keresztapjával, aki a maga barátságos, laza stílusában, mégis sziklaszilárd jellemmel, egy igazi death legenda mentalitásával beszélt a horda soraiban történt nem túl régi változásokról, zene iránti szenvedélyről, elkötelezettségről, kitartásról és tradíciókról, valamint egyetlen számnyi rendhagyó kitérőről a befogadhatóság irányába. Affelől mindenkit biztosíthatok, hogy az interjú senkinek az elképzeléseit nem fogja lerombolni Piotr Paweł Wiwczarek valódi kilétéről!

Helló Peter! Hogy érzitek magatokat, miminden történik mostanság a banda háza táján?

Sorra járjuk a nyári fesztiválokat, szóval jobbára továbbra is az új lemezt népszerűsítjük. Ezek után, megyünk majd Dél-Amerikába, illetve lesz kisebb turnénk is a Black To The Blind albummal, csak hogy megemlékezzünk egy kicsit a régi időkről és eljátsszuk a teljes anyagot, ahogy tettük azt két évvel ezelőtt is. Kínában szintén lesz még pár bulink, oda is megyünk majd, úgyhogy eléggé elfoglaltak leszünk, mint úgy általában, egy rendes metal banda, csak azért, hogy élőben játszhassunk.

Sokszor jártatok már nálunk, milyen emlékeid vannak az országunkról? Melyik volt az eddigi legjobb fellépésetek nálunk, és miért?

Ó, ezt nehéz megmondani, hisz bármelyiket említhetném. Persze, nem minden koncert egyforma, de ez egy jó dolog. Szóval, még ha ugyanazon a helyen játszunk is, minden műsor más. Mások a reakciók, mások a dalok, egyszóval nehéz választani. Talán majd éppen a mai lesz a legjobb – talán nem! -nevet-

A magyar rajongók mindenesetre elég elkötelezettek!

Abszolút, főleg, hogy van itt egy Cold Demons nevű afféle „hadseregünk”, mint egy rajongókból álló fan klub. Évek óta tudok róluk. Jó érzés találkozni a srácokkal és egyben nagyon büszke is vagyok erre a kis csapatra, akik még mindig eljönnek megnézni a Vadert itt, Magyarországon. Ez egy nagyon klassz dolog.

Az utóbbi pár évben volt egy időszak, amikor elég komoly tagcserék történtek a zenekaron belül. Volt ezeknek a változásoknak bármilyen kihatása a folytatás zenei stílusára?

Régi horda vagyunk már, a stílusunk évekkel ezelőtt megszületett, az idő pedig nem ok arra, hogy megváltoztassuk. E stílussal karöltve alakultunk, talán kiegészítettük egy-két dologgal, de határozottan nem fogunk megváltozni vagy bármi ilyesmi, csak azért, mert valami más most éppen népszerűbb. Ezek nem mi vagyunk. Érted, mi vagyunk a Vader, megvannak a rajongóink, akik szeretnek minket, pusztán e tény miatt, nem pedig azért, hogy valaki mások legyünk. Úgyhogy mindössze annyi történt, hogy új arcokkal készítettük el a folytatást. Szerintem a legjelentősebb változás dobos poszton történt. Egy rettentő fiatal angol srác van most velünk, Jamey, James Stewart, aki körülbelül úgy egy éve csatlakozott hozzánk.

Könnyű volt őt megtalálni?

Is-is. Manapság már rengeteg jó dobos van világszerte és könnyű találni valakit, aki gond nélkül el tudja játszani a dalokat – bármelyiket, bárhol, bárkivel. A probléma az, hogy mi nem csupán egy olyan embert kerestünk, akinek megvannak a megfelelő képességei, hanem olyasvalakire volt szükségünk, aki lojális és van elég ideje a Vaderben zenélni, mert nálunk a legfőbb nehézséget önmagad feláldozása, alárendelése jelenti a bandának, hisz nincs idő semmi másra. Tehát ha a Vader tagja vagy, az életed egy jelentős részét hosszú időre elfelejtheted, ez pedig a múltban sok problémát okozott. Jópár zenész nem bírta már ezt elviselni, ezt az intenzitást, mielőtt kiléptek, de ez megint egy másik történet. Az előző dobosunk, Paul, ő egyszerűen csak több időt szeretett volna tölteni olyan dolgokkal, amikről azelőtt, hogy két évet lehúzott nálunk, nem is igazán tudott. Érted, hiányzott az otthona, a kapcsolata, és végülis feladta a harcot. Viszont rengeteget segített Jamey megtalálásával kapcsolatban. A srác szintén dobol egy Divine Chaos nevű bandában, akik pár évvel ezelőtt turnéztak velünk. A magam részéről minden, amire emlékszem az, hogy volt egy pont, amikor úgy gondoltam, nagyszerű ütős válik majd belőle a jövőben, csak azt nem gondoltam volna, hogy mindez a Vaderben fog bekövetkezni. Szóval igen, ilyen szempontból könnyű volt rátalálni, Paul-on keresztül megvolt köztünk a kapcsolat, aztán megkérdeztem, szeretne-e csatlakozni hozzánk.

Ki nem szeretne?

Ahogy mondtam, ez azért nem ilyen egyszerű. Visszaküldött nekem pár dalt, amit korábban bekészítettem neki, és amit hallottam a felvételen, az nekem bőven elég volt. Tudod, az benne a jó, hogy Jamey sokkal inkább a sötétebb, régi stílusú ütősökre emlékeztet, mintsem a modern dobosokra. Látszik, hogy van egy stílusa, ami sokkal old-schoolabb, mint a folyamatos blastolás, ami számunkra a Vaderben nagyszerű dolog. Természetesen mi is használunk blastbeateket, ő gyors és ez egy fontos dolog, de nem csak és kizárólag ez, úgyhogy nagyon elégedett voltam vele, hogy ő sokkal többet hozzátesz ehhez, és nem csak a blastok és hasonlók terén. Paulnak más stílusa volt. Ezen felül, korábban is játszott már más bandában, úgyhogy tényleg fantasztikus választás volt. Ezt követően, gyorsan szereztem jó gitárosokat, és elkezdtünk mindent beleadni az új anyag munkálataiba. Összehoztunk három dalt, Jamey pedig nagyon sokat hozzátett ehhez, és a zenén is változtatott egy keveset.

Mauser kilépésével mi a helyzet? Mit gondolsz az új projectjéről?

Ő már nem akart többé death metalban utazni, karriert akart a nejével.

Pusztán beleunt a stílusba?

Azt hiszem. Elege lett a zúzásból és „rock sztár” akart lenni valami földhözragadtabb zenét játszva. Szerintem most, hogy ott van a felesége, szeretett volna valami családi bizniszt megvalósítani… -nevet-

Meg kell, hogy mondjam, nekem tetszik a dolog.

Sok időt töltöttünk együtt, az ő döntése volt. A Vaderben nincs hely olyan emberek számára, akik csak a pénzért és sikerért játszanak. A Vaderben addig játszol, ameddig csak akarsz, de ha már nem akarod többé, jobb, ha mást keresel. Mi, bandaként, komolyan vesszük a dolgokat, szóval saját magunk is legalább annyira komolyak kell, hogy maradjunk, nem csak olyan morállal zenélni, mint pénzért egy esküvői partyn. Kemény dolog metalban utazni. Az ilyen emberek nem bírják az ilyesmit. Mauser itt valahol elveszett, elvesztette az érdeklődését ez iránt az egész súlyosság iránt. De persze, továbbra is haverok vagyunk. Ő most Londonban él, egy hónapja volt ott egy fellépése, szóval… -nevet-

A Vaderhez visszatérve, van egy konkrét üzenete a működésnek, amit szeretnétek demonstrálni, vagy az egész bandázás oka pusztán, tisztán maga a zenélés élménye?

A zenélés élménye elég ok számunkra, hogy valami jót csináljunk. Ebben az egészben egyébként az a legrosszabb, hogy túl sok olyan banda van, akik nem az élményért, csak egyszerűen a sikerért csinálják ezt az egészet. Persze, volt egy üzenetünk, de… Mikor írok egy dalt, van valami a fejemben, emellett van valami ösztönzésem, motivácóm egy betegebb szerzeményhez, de a zene egy különleges nyelv, ahol az üzenet általában a sorok közt keresendő, elrejtve. Szóval, ha a szokásos sztorikhoz hasonlót keresel, úgy kell bennünk olvasnod, mint egy tündérmesét. Ha mélyebbre akarsz ásni, hogy megtaláld a második vonalat, valamit, amelyből mi is inspirációt merítünk, azt is megtalálhatod, csak használni kell hozzá a képzelőerőt. Néha rálelhetsz olyan dolgokra, amiről talán én magam is azt mondanám, hogy igen, ez ihlette a dal témáját, de a túlnyomó része a fantáziáról szól. Ez ugyanaz a történet, mint kombinálni a dolgokat. A kombinációk különböző helyekről összeszedett történetek, de ha mondjuk mindenki tudná, hogy ez vagy az csak pusztán emberi hadigépezetekről és tankokról szól, nem igazán érdekelne senkit a dolog… -nevet- Pedig néha a fő inspirációt tényleg csak egyszerűen tankok és gépek jelentik.

A tartalomról beszélve, miért nem írtok több dalt az anyanyelveteken, lengyelül?

Írtunk, de borzasztóan nehéz, szinte lehetetlen bármit is elérni a határon túl, ha nem angolul énekelsz. Van persze egy pár banda, akiknél ez működik és aránylag ismertek, ott van például a Rammstein, németül nyomulva…

Igen, szerintem ez inkább a folk csapatoknál népszerűbb…

A folk metal megint egy más dolog. Számomra olyasmi, mint egy színpadra vitt esküvői party egy darabka fémzenével. Abszolút nem tartozik a kedvenc zenéim közé, nem értek semmit, mint úgy általában a részegek. -nevet- De az embereknek bejön, főleg a fesztiválokon. Szeretik ezt az egész „hűha, sört iszok!” dolgot…

Persze, az ivás a kulcsszó! -nevet-

Úgy sejtem! -nevet-

Oké. Ti már lassan harminc éve a színtéren vagytok, melyik időszak volt számodra a legkedvesebb? Mikor érezted magadat a legelégedettebbnek?

Melyik volt a legjobb… Nehéz megmondani! De az első periódus kell, hogy legyen, mert bár teljes zűrzavar voltunk, de problémák nélkül. Fontos volt az egyik napról a másikra történő teljesítmény… Persze, manapság egy-két hónapon belül talán több koncertet adunk, jobban zajlanak az események, mint abban az öt évben a kezdetekkor, de az az időszak teljesen más volt a nagy rajongók miatt. A metal valami komolyabb dolog volt, ami nem csak a sörről és a minél több ivásról szólt. Hallgatni, nézni, kazettákat szerezni… Szenvedély volt! Az emberek szívesen utaztak, néha akár egészen messziről is, csak hogy megnézzenek pár kisebb zenekart, és boldogak voltak ezzel. Ma már egyszerűen csak lusták. Mindenki jóformán az otthonában akarja látni a bandákat, hozni egy sört és hátradőlni… -nevet- Másképp működnek már a dolgok, azt kell mondjam.

Úgy érzed, mára kiveszett a szenvedély a közönségből?

Talán igen, egy kicsit elveszett a lelkesedés a metal iránt, de még mindig itt vagyunk, szóval ha a banda, ami lassan harminc éve működik, ahogyan te is mondtad, még mindig itt van, a fiatal generációból is vannak rajongóik, az azt jelenti, hogy ez még mindig többről szól, mint piásokról. Vannak még emberek, akik még mindig többre tartják a zenét puszta zajnál, és én úgy gondolom, ez egy óriási, sikeres dolog. Annyi év után, még most is itt vagyunk és ösztönöznek minket rajongók és bandák, ez pedig bámulatos.

Kétségtelenül nagy névnek számítotok a teljes metal szcénában.

Nem az a fajta zenekar vagyunk, akiket felnyomott a média, érted, promotálva. A végletekig kitartó rajongóink vannak világszerte, és ez elég, ez a legnagyobb siker, amit soha nem lehet felülmúlni. Mindeközben keményen dolgoztunk, szenvedéllyel, hisz nyilván, nem játszhatsz metal zenét anélkül, hogy szeretnéd azt. Lehetsz nyitott más, különböző zenék iránt, de ha nem bírod a fémet és metalt próbálsz játszani, azzal nem lehet mit kezdeni. De jelen vannak még a színtéren hozzánk hasonló, neves metal bandák is.

Az említett tagcserék egyébként változtattak valamit a dalírási procedúrán?

Ugyanúgy megy minden. Jön egy ötlet és elkezdünk azzal dolgozni.

És mi a helyzet a közönség elvárásaival?

Továbbra is művészek vagyunk, megvannak a saját szándékaink. Ha van egy koncertünk, meg persze kellő időnk rá, hogy megteremtsük a látványt, akkor gyakorlatilag az az összegzése mindennek. A kezdet és a vég, illetve minden ami közötte van. Megvannak tehát a terveink, amik afféle makacs ötletek. Természetesen nem azt akarom ezzel mondani, hogy kibaszottul nem érdekelnek minket a rajongók. Ez nem így működik, figyelünk rájuk is. Ha például hosszabb időn át kérnek tőlünk egy dalt, akkor beépítjük a setlistbe. Pontosan ez történt a Sword Of The Witcher-rel. Igazság szerint, nem igazán játszottuk sohasem azelőtt, mert úgy voltam vele, hogy ez egy eléggé más megközelítés, de rengeteg ember, rengeteg rajongó kérte tőlünk, úgyhogy beraktuk a programba. Más, és ez furcsa, de ugyanúgy a mi munkánk.

Valójában pont ez lett volna a következő kérdésem! Tehát, hogy hangzik a teljes sztori erről a dalról?

Volt pár lengyel srác, akik a forrásai/alkotói voltak a The Witcher c. játéknak, és szerettek volna valami súlyosabb cuccot, valamit Lengyelországból, afféle soundtrack gyanánt, érted, mint egy trailer zenét. Mi épp stúdióztunk azidőtájt, úgyhogy egyikük megkérdezett, hogy érdekelne-e egy kis akció, és mi megpróbáltuk. Noha más jellegű munka volt, mert játékosokról beszélve ugye értelemszerűen nem mindenki metal fanatikus, mégis meg akartam tartani a Vader szellemiségét, azzal egyidőben, hogy ne csak blastbeatekre épüljön az egész, hogy egy olyan dalt írjunk, ami mindenki számára addiktív, szenvedélyt keltő lehet, még akkor is, ha nem ehhez a zenéhez vagy szokva. Ez egy olyan szerzemény, amivel könnyen megy az ismerkedés, de mégis megvan benne a lélek és hű marad a sztorihoz, amiről szól.

Az emberek tényleg imádják.

Rengetegen, valóban.

Ha már erről beszélünk, játszani is szeretsz?

Uhh, hát ha lenne időm! -nevet- A Vader mellett nem jut túl sok játékokra.

De van más hobbid, ha mégis?

A militarizmus! Tagja vagyok egy „gránát csapatnak”, akikkel néha lövöldözünk egy kicsit a mezőn a történelmi események emlékére és tiszteletére az emléknapokon. Ez egyfajta vegyes kombinációja a sportnak, futásnak és ismeretszerzésnek a katonai lövészetről. Nagyon metal dolog! -nevet-

Emellett mi mindent mondanál még magadról, a személyiségedről?

Nem egyszerű magamról beszélni, és sosem lenne objektív a vélemény, szóval ha többet akarsz tudni rólam, arról a körülöttem lévő embereket kell megkérdezned, azokat, akik ismernek.

Akkor alakítsunk egy kicsit a megközelítésen: hogyan látnak téged a barátaid?

Kérdezd meg a srácokat a bandából. -nevet-

Jól kijöttök egymással?

Emlékszem, volt egyszer egy tag, ő volt az egyetlen, akivel nem akartam beszélni, de ezt leszámítva, azóta vele is haverok vagyunk.

Rendben. Habár a legutóbbi album nem olyan rég jelent meg, a további dalszerzéssel kapcsolatban mik a terveitek?

Jövő év tavasza előtt biztosan nem lesz új album. Továbbra is a Welcome To The Morbid Reich-hal foglalkozunk. Most Európában játszunk a fesztiválokon, aztán ott van még Amerika, úgyhogy temérdek hely van még, ahová most kell elmennünk, ezzel az anyaggal, mielőtt nekiállunk megírni a következőt. Ez a cucc még amúgy is új és friss.

Sokat hallani arról, hogy a bürökrácia miatt nem egyszerű dolog az USA-ban játszani…

Ó igen, de én, személy szerint már sokszor játszottam az Államokban, úgyhogy még ha végül nem is tudnánk elrepülni oda, nem fakadnék sírva. Nem álmaim országa, az biztos. Amerika klassz hely a koncertekre, mert rengeteg rajongója van ott a bandának, de határozottan nem az a hely, ahol élni szeretnék. Első alkalommal teljesen lehúztak, szóval… -nevet-

Végezetül, mire számíthatunk a ma esti fellépéssel kapcsolatban?

Meglátjuk, ötven perc nem sok idő, de ahhoz elég, hogy égjen a tűz! Mi biztosan élvezzük majd, innentől pedig már minden a magyar közönségen múlik majd!

Számíthattok ránk, biztosíthatlak!

Tudom! -nevet-

Köszi a rám szánt időt!

Köszönöm én is!

————————————————-

ENGLISH VERSION:

Even though, it happened more than a month ago that the most important warmachines of Poland did a massacre in the Hungarian capital, I’m sure that that day will be a memorable one for the most of us for a very long time. Before the show, I had the chance for a quick chat with all of us Peter godfather within a plentiful fifteen minutes, who talked about the line-up changes within the horde, about passion for music, commitment, endurance and traditions, and about a little irregular trip into admissibility tunes in his own friendly, cool, yet rock solid identity, just like a true death metal legend with the right mentality. I can assure all of you, that no-one will disappoint about Piotr Paweł Wiwczarek’s true personality during this interview!

Hi Peter! How are you feeling yourselves at the moment, what’s happening around the band in these days?

We’re doing summer festivals, so still promoting the new album. After this, we’ll go to South America and we’re gonna do some trip, like a small tour with Black To The Blind album, just to remind the old days and play this album as a whole, like we did this before two years ago. Also we’ll have some gigs in China, we’ll gonna flight to this area, so we’re gonna be busy as a regular heavy metal band, just to play shows.

You’ve played in Hungary several times before. How do you remember to our country? Which was the best show and why?

Oh you know, it’s hard to say that which was the best, cause it’s like all of them. It’s like, of course, not every show is the same (but that’s a good thing), so every show, even at the same place is always different, with different reactions, different songs, so it’s hard to say. Maybe today’s will be the best one – maybe not! -laughs-

I think that Hungarian fans are quite loyal!

Pretty much, specially that we have kind of a „legion” here, called Cold Demons. It’s like a fan club by people, I know it since years. We pretty much like to meet those guys and I’m so proud of the team and they still come down to see Vader, in Hungary, so yeah, that’s good.

There was a time, when happened some line-up changes within the band in the last few years. Do these changes influenced your further musical style in some way?

We’re an old band and our style was born years ago, so no, time cannot be a reason to change it. We evolved with the style, we may add something, but definately not gonna change the style or something else, just because there’s someting else is more popular today. We’re not like that. You know, we’re Vader, and we have fans, who like us just because we’re Vader, not somebody else, so we just have a new album with new guys in the band. I think the main change was the drummer, so we have an English man now, he’s a pretty young guy, Jamey, James Stewart, who joined the band in about a year ago.

Was it easy to find him?

Yes and not. There are many good playing drummers around the world now and it’s easy to find someone, who are able to play the songs, all the songs with anybody or anything else, but the problem is, we’re not looking just for somebody who is able to play songs, we need somebody who’s loyal, and have time to be in Vader, because in Vader is the biggest problem is to sacrifice yourself, because there’s no time for anything else. So if you play in Vader, you can forget about a big part of your life for longer, and in the past, it was the problem of some reasons, like some musicians, before they left the band, they couldn’t stand this, couldn’t stand intensity, but these are different stories. The previous drummer, Paul, he just wanted to spend more time with things he didn’t know about before until he spent two years with us. He was still missing home and girlfriend you know, and he finally gave up. But he helped me a lot with finding Jamey, cause he’s a drummer for a band called Divine Chaos, and they were supporting us in one tour a few years ago, and all what I remember of is that I thought at one point that he’s gonna be a good drummer in the future, just didn’t know that that he’ll be in Vader. So that was easy, I have him just like a link, then I asked him if he’s interested to join Vader.

Who don’t want to join Vader?

Like I said, it’s not easy! He sent me some songs I prepared before, and how they sounded, that was enough for me. So, good things is that Jamey reminds to more… More dark and old style players than the modern drummers, you know. We can see that he has a style, it’s more like old-school than just blastbeats, which is great for us in Vader. We play blasts of course, and he’s fast and it’s important, but not just that, so I was so happy that he adds so much into that, not just blasts and all stuff like that. Paul had a different style at all. Plus, he was already in a band before, so he’s great. I’ve just got good guitarists and started to give a lot into the new album. We’ve made three songs and he gave into much, pretty much and it changed a bit on the music.

What about Mauser’s leaving? What do you think about his new project?

He didn’t wanted to play death metal anymore, he wanted to make career with his wife.

Was he only bored about the style?

I think so. He had just enough from banging head, and he wanted to be a „rock star”, play some kind of a ground bound style. I think, he has his wife now and he just wanted to do some family business, you know… -laughs-

I have to say that I actually like that.

We’ve spent a lot of time together, it was his decision. There’s no place for people, who play in Vader, just for money and success. You may play in Vader just as long as you want, but if you don’t want, you better search for something else. We, as a band, are serious, so we ourselves should be just as serious, not just to play, like in a wedding party just for money. It’s really hard to be metalheads. They don’t like it. Mauser just lost here, lost his interesting with all of these blastbeats. But of course, we’re still friends. He lives in London now, a month ago he played in London, so… -laughs-

Back to Vader, is there a concrete message of your music what you want to represent or the main reason why you’re doing this is purely from the joy of music itself?

Joy of music is enough for us to do something good. The worst of this all is that there are too many bands around who play not for joy, just for success and stuff. Of course, there was a message, but… I write a song, I have something in my mind, I still have something like inspiration for a sicker song, but music is a specific kind of a language and the message is usually between the lines, it’s hidden, so if you want the same stories just like in general, you have to read us like a fairytale. If you wanna dig deeper, to find a second bottom, something from where we get some inspiration, you can find it, just use your imaginations. And sometimes you can find things, what about I may say that that was the inspiration to write the theme of the song, but the rest is imagination. It’s the same story with combining things. Combinations are made by stories, taken from different tales, but if you would know that this is about just human warmachines, tanks, you wouldn’t really care about them… -laughs- Although, sometimes the main inspirations are really just tanks and machines.

Talking about the content, why don’t you write more songs in your own language, in Polish?

We did, but it’s really hard, almost impossible to do anything outside of the country if you’re not singing in English. Sure there’re a few bands around, who’re singing in their home language and they’re like known, for example Rammstein, singing in German…

Yeah, but I think it’s rather more popular with folk metal bands…

Folk metal is different. Folk metal is more like, I think, like a wedding party on stage with a peace of metal. It’s totally not my favorite kind of music, I don’t understand this. Like a drunk. -laughs- But people like it, especially in festivals, they like the same „wow-wow, I drink beer!” you know…

Sure, drinking is the key word of that!

I guess! -laughs-

Allright. You’re part of the scene since almost thirty years now. Which period did you like the most? When did you feel yourself the most satisfied?

Ah, which was the best… Hard to say! But that has to be the first one, because though we’ve been a mess, but without problems. On the next day and on the next, the achievment was very important, so… Of course, within one or two months today, we may have more shows and more happening than during those five years at the beginning, but those years were different because of the big fans. Metal was something more serious, was not just about beer and having more. Listening it, watching it, taking tapes… That was a passion! People like travelling, even from far away sometimes, just to see a few small bands, and they were happy with that. Today, they are now lazy. Just everybody wants to see the bands playing in their house, so they can bring the beer. -laughs- That’s different now, I have to say.

So you feel that nowadays’ people are out of passion?

Maybe yes, a bit out of passion for metal, but we’re still here, so if the band what’s like almost thirty years old like as you said, is still here and still have fans in the young generations, it means that there’s more than just drunks, there’re still people who can find the music something more than just noise, so I think, this is a big, successfull thing. After so many years, we’re still here and we still get inspired by fans or bands, and this is amazing.

Yeah, you’re undoubtedly a big name in the whole metal scene.

We’re not a band what’s like pushed up, you know, promoted. We have diehard fans around the world and that’s enough, that’s the biggest success, and you never gotta beat this. So we were working hard, and we gave our passion, you know, you cannot play metal without loving it. You can be open-minded for different kind of musics, but if you don’t like metal and you try to play metal, then what? But here are those many metal bands, famous metal bands too, like us today.

And were the mentioned line-up changes modify anything on the songwriting process?

That’s the same. We just get an idea and start to work with it.

And what about the audience’s expectations?

We’re still artists, we have our own notions. If we have a show and of course, enough time to make this spectacular thing, then that’s sum of it. The beginning and the end, and everything between, so we have plans, what are like stubborn ideas. Of course that I don’t wanna say that we’re don’t fucking care about fans, it’s not like that, we’re still listening. If fans may asking for a song for longer, then we add this to the setlist. The same was for example with the Sword Of The Witcher. Actually, we didn’t play this one so many times before, because I was like, it has kind of a difference and

things, but so many people, so many fans were asking for this, so we added this. It’s different, and that’s weird, but still we wrote it.

Seriously, that was supposed to be my next question! So, what’s the whole story of this one?

There were some guys, Polish guys, who were the source, the inventors of The Witcher, the game, and they wanted to have something heavier and something from Poland, as a leading track, like a trailer song, you know. And we were in the studio at the same time, so one of them asked me if I’m interested in some action, and we tried, though that was different, because I knew that talking about the game players, there’s not everyone is a metalhead, but I wanted to keep the spirit of Vader, still I wanted to make it by not only blastbeats, to make a song what’s gonna be, can be addictive by everybody, even if you’re not a fan of blastbeats. This song is easy to get into, but still have the soul and the story what it’s about.

And people truly like it.

Many people, indeed.

And now if we’re already talking about it, do you even like playing with that game?

Uhh, if I would have time! -laughs- With Vader, I don’t have too much to play with games.

But have you got any other hobby in those little spare time?

Military! I’m a member of a granitic crew, so we play in story field battles with kind of a bit shooting on fields in the memory and honour of history on the memorial days. This is like a combination of sport, jogging and gathering some knowledge about military shooting. It’s pretty metal! -laughs-

Apart from that, what more can you tell us about yourself, about your personality?

It’s hard to talk about myself, it would never be objective, so… If you wanna know about me, you should ask people around me, who know me.

So I form a bit about the approach: how do your friends see you?

Ask some of the guys from the band. -laughs-

You get on well with each other?

I remember that once there was a member, he was the only person who I don’t wanted to talk to, but except that, we’re friends now.

Okay. Even though the latest album has been released not so long ago, what are your future plans with writing new music?

There won’t be a new album before spring, in 2013, that’s for sure. We’re still dealing with Welcome To The Morbid Reich, the latest one. We’re just playing in Europe, on metal festivals, there’s still America, so there’s so many places now, where we’ll have to go with rather that album, before we’re starting to write a new. This is still new and fresh.

We can hear much about that that’s hard to play in the USA because of the bureaucracy…

Ah yeah, but personally, I played so many times in the USA, so even if we might won’t be able to go there, I’m not gonna cry. It’s not my land of dreams, you know. America is great to play, cause there are many fans of the band, but it’s definately not the place where I wanna live. I was totally robbed by them first, so… -laughs-

And finally, what can we expect about today’s show?

We’ll see, fifty minutes is not too much, but it’s enough to burn the fire. We’ll still have fun, so now, it depends on the Hungarian maniacs!

You can trust in us, I can assure you!

I know! -laughs-

Thanks for your time!

Thank you!

WEBhttp://www.vader.pl/

Kapcsolódó cikkek

VADER – Solitude In Madness

Azagtoth

Holnap este thrash / death csapás a Barba Negrában: Kreator, Vader, Dagoba

KMZ

A Decapitated helyett a Vader lesz a Kreator turné vendége a Dagoba mellett!

KMZ

VADER – The Empire

Menegroth

Venom Inc. és Vader koncertek a Dürer Kertben

KMZ

A Vader ősszel közös turnéra indul a Venom Inc. bandával

KMZ

VADER – Tibi Et Igni

Menegroth

Hot News: Vader – »Tibi Et Igni« out now!

KMZ

Hot News: Vader – third track-by-track trailer online

KMZ

Hot News: Vader – new song “Triumph Of Death” released

KMZ

Hot News: Vader – second track-by-track trailer online

KMZ

Hot News: Vader – first track-by-track trailer online

KMZ

Hot News: Vader – new lyric video released / tour with KREATOR announced

KMZ

Hot News: Vader –”Tibi Et Igni” album teaser online

KMZ

Hot News: Vader – Cover artwork and tracklist of „Tibi Et Igni” revealed

KMZ

Hot News: Vader – New single `Go To Hell´ to be released on April 18th!

KMZ

Hot News: Vader – finished recording new album “Tibi Et Igni”

KMZ

Hot News: Vader – recording new album “Tibi Et Igni”

KMZ

Behemoth, Vader, Septicflesh, Nexus Inferis, Huntress – Koncertbeszámoló

Jillian

Behemoth, Vader: már csak pár nap a közös budapesti koncertig

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek