Kiadás éve: 1995
Kiadó: G.U.N. Records
Web: –
Kíváncsi vagyok, hogy a Rage rajongók közül (legyen régi motoros vagy fiatal), mennyien vannak tisztában a csapat pályafutásával, múltjával. Tudják-e hogyan, mikor indult el a Rage. Az időpont 1983, a helyszín Herne (Észak-Rajna Vesztfália), ekkor hívta életre az akkor mindössze 20 éves (ha jól tudom) Peter „Peavy” Wagner énekes/basszusgitáros az Avenger-t, mely a Rage előfutáraként tekinthető. A kezdetekkor a későbbi Steeler (a német Steeler értelemszerűen) és Metal Hammer munkatárs Peter Burtz énekes, a Darxon-ban és szintén a Steelerben is megfordult Jan Yildiral dobos valamint Klaus Müller basszusgitáros és Alf Meyerratken gitáros alkották a csapatot. Három demo elkészítése után látták elérkezettnek az időt ahhoz, hogy felvegyék debütáló lemezüket. A korongot Peavy-n kívül egy megváltozott felállás vette fel, Peavy-hez és Alf Meyerratkenhez Jochen Schröder gitáros és Alf Meyerratken illetve Jörg Michael dobos csatlakoztak. Az időzítés tökéletes volt, hiszen a ’80-as évek közepére az undergroundot elárasztották a német power/speed bandák, szinte minden nap megjelent egy új német csapat bemutatkozó korongja. Running Wild, Stormwitch, Grave Digger, Helloween stb.
Remekül kezdődik az anyag a Battlefield-del, melyből kiderül, hogy a Running Wild komoly befolyással volt akkoriban Peavy-ékre. A riffek, a ritmusok, Peavy egy kicsit Rock ‘N’ Rolf-ot idéző hangja, sikolyai mind-mind a Running Wild hatást igazolják. Az energikus, gyors kezdést azonban érthetetlen módon lelassítják, a Southcross Union-nal, a címadó tétellel és a Halloween-nel visszavesznek a sebességből, megtörve az első dal közvetítette lendületet. Ezt követően a Faster Than Hell és az Adoration újra a speed vonalat (és a Running Wild hatását) domborítja ki, majd ahogy azt az elején tették, visszaváltanak lassabba. Jön a Rise Of The Creature, a Sword Made Of Steel, melyet szerintem a Running Wild Chains And Leather klasszikussa ihlette, -mindenesetre nagy a hasonlóság a két nóta között-, a Bloodlust -a ’80-as évek elejei Judas Priest köszön vissza ebben a tételben-, az akusztikus, barokk jellegű pengetéssel kezdődő Assorted By Satan-nal pedig befejeződik a korong.
A lemezt az 1983-as Faster Than Hell demo és a ’84-es demo szerzeményei tették ki négy új számmal kiegészítve, míg a szövegek a zenekar tagjai közötti harcot fejezték ki mégpedig olyan formában, hogy ki tudja a legdurvább, legerőszakosabb sorokat írni. Úgy érzem a hangzás egy kicsit vékony (még akkori mércével mérve is), a Running Wild, a Helloween vagy a korai Warlock anyagok megszólalása erősebb volt.
Az egy évvel később megjelent Ep két új nótája, a címadó és a Down To The Bone klasszikus speed felvételek, a csapat nem spórol a sebességgel, rálépnek a gázpedálra és tolják neki, ahogy a csövön kifér, vastagabban, erőteljesebben szólalnak meg a kompozíciók. Ezekből a dalokból volt kevés a Prayer Of Steel-en. A két új nótát két koncertszám (Prayers Of Steel, Faster Than Hell) egészítette ki, amelyeket egy hamburgi buli alkalmával rögzítettek. Ezen a kiadványon már Thomas Grüning kezelte a másik gitárt, aki Jochen Schrödert váltotta. Önmagában sem a korong, sem az Ep nem került újrakiadásra, de a G. U. N. 1995-ben hozzácsapta a limitált példányszámú Black In Mind lemezhez.
Hiába volt az Avenger a jó időben, a jó helyen, mind akkori, mind mai füllel nehéz megítélni a korong klasszikus voltát, a színtérre kifejtett hatását. Pályatársaik bemutatkozásához viszonyítva ez egy visszafogottabb teljesítmény, az Ep sokkal jobb volt. ’85-ben kiadtak még egy ötszámos demót, majd ’86-ban Rage-re változtatták nevüket és a Noise-hoz szerződtek. De az már egy másik történet…
Tracklist:
1. Battlefield
2. South Cross Union
3. Prayers of Steel
4. Halloween
5. Faster Than Hell
6. Adoration
7. Rise of the Creature
8. Sword Made of Steel
9. Bloodlust
10. Assorted by Satan
11. Depraved To Black
12. Down To The Bone
13. Prayers Of Steel (Live)
14. Faster Than Hell (Live)