SLAYER – Seasons In The Abyss

Print Friendly, PDF & Email

2009. jan 19, 9:22 :

Kiadás éve: 1990

Kiadó: Def American

Web: www.slayer.net

 

(scroll down for English Version)

 

A Slayer valamelyik lemeze alighanem minden metal rajongó lejátszójában megfordult és megfordul még a mai napig. A komplex thrash/death metal-ban utazó zenekar története a stílus születésének idejére nyúlik vissza. Az össze nem téveszthető karcos, energikus hangzás, a fejedelmi ének mind meghatározó jegyei többek közt a banda életművének. Az amerikai négyes fogat – Dave Lombardo (dob), Jeff Hanneman (gitár), Kerry King (gitár), Tom Araya (ének, basszusgitár) – felállás 1981-ben jött létre.
Show No Mercy címmel adták ki első lemezüket 1983-ban, míg utoljára 2006-ban a “Christ Illusion”-t, amivel szintén sikerült port kavarniuk, ahogyan pályájuk során nem egyszer. Szövegeik, zenéjük, a színpadi image-ük miatt nem egyszer támadták őket, de a zenekar kitartott. A felállás szinte változatlan maradt napjainkig, bár itt is volt távozás dobfronton, de Lombardo, mindig visszakeveredik valahogy a helyére, ami nem is baj. Egy lemezen keresztül lehetetlen bemutatni a pályájukat, de azért igyekeztem.

A War Ensemble kezdi a sort, egy minden elemében erőteljes, pörgős dal, szaggatós gitárriffek, a dob zakatoló ütemei, az ének agresszivitása lendületet ad és végiggázol mindenen. Jól kidolgozott témák váltják egymást, és ugye az elmaradhatatlan két szólótéma is feldobja a hangulatot.
A Blood Red lüktető elkeseredése és növekvő haragja egyre izmosabbá teszi az amúgy is meredek hangulatot. A hangszeresek itt is kiváló témavezetést hoznak össze, dinamikus játékot hallhatunk, egyedi hangokkal fűszerezve.
A Spirit In Black egy dühös nóta, a középtempó nyújtotta lehetőségek száz százalékig kihasználva, reszelős, durva riffek, hatásos ének színezi a feszes szerkezet adta teret. Jó megmozdulás, erre tuti beindul az ember feje.
Az Expendable Youth súlyos, földbe döngölő témával indít, karcos, kellemesen vastag sounddal, erős dobjátékkal és feszes gitártémákkal zúzza le az ember arcát. Olyan, mintha egy darálóba kerülnél, a technikás betétek minden hangszer részéről kitűnőek, nyersek és zabolázatlanok. A szólótémák kavalkádja csak plusz erő, ami elszabadul.

A Dead Skin Mask egy nyugodt tempójú szám, kőkemény szerkezeti felépítéssel, és kőkemény előadásmóddal. Morbid hangulat, súlyos szöveg, egyedi megszólalás – ezek mind csak egy-egy kis darabkái annak az érzésnek, amit közvetít maga a dal.
A Hallowed Point szinte kirobban a falakból, gyors, agresszív ritmusok, elsöprő lendület, káosz. A feszes tempó főleg alapokra építi erőteljes szerkezetét, de itt sem hiányoznak a technikai trükkök, a szólók, a negatív hangulat, vagy épp a kellőképp vastag sound. Minden elemet tisztán hallani, jól szólnak együtt.
A Skeletons Of Society ismét egy őrlős témával indít, visszafogottabb tempóval, de fajsúlyos énekkel, hatásos szöveggel. A fő hangsúly itt is a zenén van, az alapok határozottan, dinamikusan ülnek, a színezés, pedig inkább apróbb betétekkel van itt megoldva, és az ének játékával.
A Temptation dühöngő, nyers ereje meghatározó vonalat visz végig, a kidolgozott témák egymást váltják/erősítik. Az ének hihetetlen megoldásokkal variál, a hangszeresek eleven hangzásukkal teszik teljessé a számot. Itt már több variációt figyelhetünk meg az alapok mellett, erős, komplex játékot.

A Born On Fire folytatja a zúzós nóták sorát, energikus, feszes tempóval ütnek a verzék és a refrén is. A gitárok sebesen hajtanak, a dob gyors, pontos, a basszusgitár, pedig mindenhol jelen van. A szóló itt is elvont, a stílus jól megfigyelhető old-school mintája, és hát valljuk be, a Slayer igencsak sok zenekarra volt hatással pályája során.
Az utolsó track a címadó Seasons In The Abyss komplex témái méltán képviselik a banda zenéjét. A finom gitárjáték alatt a visszafogottabb dob, az ezek után következő akusztikus akkordbontás, a többi hangszer színezős betétei, a hosszú, elnyújtott bevezetés után fellángoló hévvel kezdenek tekerni a gitárok. Az ének itt is meghatározó, a maga keretein belül játékos világú. A számból klip is készült, ami hűen adja vissza a zene és a szöveg mondanivalóját. Aki nem ismeri a Slayert, annak csak javasolni tudom őket!

———————————–

ENGLISH VERSION:

One of Slayer’s albums has surely been played and is played on the stereo of every metal fan. The story of the complex thrash/death metal band goes back to the times of the birth of the genre. The uniquely harsh, energetic sound, the regal vocals are all the characteristics, among others, of the band’s career. The classic line-up, including Dave Lombardo (drums), Jeff Hanneman (guitar), Kerry King (guitar), Tom Araya (vocals, bass), got together in 1981.
Their debut came out in 1983 titled Show No Mercy, and their last stuff in 2006 (Christ Illusion) with which they also managed to stir things up a bit as they did several times. They’ve been attacked several times due to the lyrics, music and stage appearance but they’ve always held out. The line-up remained almost unchanged although there were some changes at the drummer seat but, somehow, Lombardo always gets back to them which is good. It”s nearly impossible to present their career through only one record though I try it.

War ensemble opens the album, a track which is absolutely powerful. The guitar riffs shred, the drums are rattling, the vocals are aggressive and they blow everything on their way. Well-composed themes alternate and of course the dual solo also make it a very good piece.
The pulsating bitterness and growing wrath of Blood Red make the mood of the track even more massive. The themes are also excellent here, the play is dynamic and the mood is unique.
Spirit In Black is angry song, exploiting its mid-paced nature entirely. Raw, raspy riffs and effective vocals colour the tight structure. This one surely makes you bang your head.
Expendable Youth starts with a heavy, pounding theme with a pleasantly thick sound, powerful drumming and tight guitar themes. As if you’re in a grinder… The technical insets are excellent and raw. And the solos give some plus unleashing energy too.

Dead Skin Mask is a calm-paced tune, with a hard as a stone structure and performance. Morbid mood, heavy lyrics – these are all just tiny pieces of the feeling the track gives.
Hallowed Point is just exploding from the speakers – fast, aggressive rhythms, overwhelming dynamics, chaos. The tight tempo mainly builds its powerful structure on the base, but the technical parts, solos, the negative mood and the thick sound aren’t missing either. Sounds cool.
Skeletons Of Society again starts off with a grinding theme with a moderate tempo but with heavy vocals and effective lyrics. The emphasis is also on the music here, the base is solid and dynamic, and colouring is done by the smaller insets and the play of the vocals.
The raging, raw power of Temptation is determining, worked-out themes alternate here and strengthen each other. The vocals are varied with incredible solutions and the instruments sound lively. There’s more variation in it, the playing is complex and strong.

Born of Fire is also a crushing track with energetic, tight tempos at the verses and the chorus. The guitar and drum themes are fast and precise. The solo is also abstract and example of the oldschool that has much impact on a lot of bands.
The last one is the title track with complex themes. Under the fine guitar themes the drums are more modest but after the longer introductory part the guitars began to shred. The vocals are important here too and it’s playful within its own domain. They also made a video for this one fitting the song perfectly.
I can only recommend the band to anyone who doesn’t know Slayer!

Tracklist:

1. War Ensemble
2. Blood Red
3. Spirit in Black
4. Expendable Youth
5. Dead Skin Mask
6. Hallowed Point
7. Skeletons of Society
8. Temptation
9. Born of Fire
10. Seasons in the Abyss

Pontszám: 9

Ezt a cikket eddig 690 alkalommal tekintették meg.

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..