SUN GOD – Sun God

Kiadás éve: 1995

Kiadó: 

Web: @ last.fm

 

(scroll down for English Version)

 

 

A brit Sun God első lépései olyan nevekhez fűződik, mint m.x.d., Patricia Nigiani, Rodney Orpheus és Tippy Agogo. A banda első és egyetlen lemeze után még készítettek egy számot a kultikus német vámpír mozihoz, a “Kiss My Blood”-hoz “98-ban, és jó pár koncerten is túlestek, de azóta nem hallani róluk. Különleges zenéjük mégis kiemeli őket a tömegből, komplikált számaikban ötvöződik az industrial sampler, a gothic atmoszféra, az etnikus ritmusok és az ambient hangok. Hatásaik között említik Aleister Crowley, Maya Deren, Raul Canizares vagy Sallie Glassman nevét. A nyers, hihetetlenül energiával bíró zene több mint egyszerű gothic industrial vagy neo-folk. Mély hangulatokkal, érdekes színekkel kápráztat el, miközben mindennek életet adnak a hangok árnyékai.

Az első track a Legba, törzsi ritmusokkal és énekkel indít a háttérben, amire egy férfihang szövege, szinte éneke épül először, majd egy-egy effekt is szép lassan beúszik. Az ázsiai/afrikai hangulatú szám egy rituális világba csábít el minket. Az Oya női énekkel indít, finom alapokkal a háttérben, amiből egy monoton hangvételű, fura szám egyvelege lesz, néha ipari samplerekkel, férfiénekkel, madárhang effekttel, a végén elúszik egy elég beteg effekthalmazban az egész.
Az Ayizan egyenes folytatása az Oya zárásának. A hangok birodalma tárul fel itt, minden kétségé, félelemé. Katarzisélmény, sötét hangulat. Mint egy titkos tánc az éjszaka mélyén, egy rituálé, melyet kevesen ismernek.
A Damballah & Ayida Wedo egy misztikus állapotban fogantatik, és végig pusztán effektezett férfi és női énekre épül. Egy ima, egy hívás. Út a bensőnk felé. Hihetetlen energiák szabadulnak fel, és az idő kereke visszafelé pörög.

A Simbi egy enyhén felkavaró állapot, finom samplerek és ének keveréke, ritmusa egy másik tudatállapot elérése felé törekszik, mindvégig varázslatos játékkal, könnyed témákkal.
A Guede leginkább egy ebm/industrial számra emlékeztet alapjaiban, de mégsem ilyen egyszerű itt sem a helyzet. A szövegvilág elvontsága még különösebb hangszínt eredményez, olyat, amire nemigen számít az előző számok után a hallgató.
Az Agwe egy industrial elemekben bővelkedő darab, monoton zajokkal, énekkel. Végig egyfajta katarzisélményt lehet átélni, a hangulat bonctermészete leírhatatlan. Minden világ késztetése suhan képekben. Rigmusok. Létezés. Körvonal.
A Gran Ibo ismét visszatér a törzsi hangzásokhoz, megspékelve némi ambient elemmel. Naplementébe süllyed a kopár táj, élednek az éjszaka árnyai. Fura érzések keverednek az ajtókon túl, a hangok a messziből érkeznek, a ritmuscsalogató, álomba hívó.

Az Erzulie félig meddig szintén az industrial elemeket veszi elő alapként, de ugyanakkor itt előkerül egy-egy gothic és neo-folk betét is, más ködbe burkolva az amúgy sem egyszerűen misztikus dallamvilágot. A női ének csak erősít ezen, erőteljes hangzása, háttérben a vonósokkal kitűnő. A zene ezek után visszatér az ambient/ethnic hangzásvilághoz, remek keretet adva az egésznek.
A záró track a The Ancestors címet viseli. A főként ambient samplareket alapul használó zene itt sem nélkülöz bizonyos misztikumot, sőt, az enyhén melankolikus férfi ének hangjai itt neo-folkba hajlanak, míg a női ének a már említett ázsiai/afrikai ritmusok mentén vonul. Csak vájt fülűeknek és merész kísérletezőknek merem ajánlani ezt a nem könnyű zenét, de higgyétek el, megéri itt kalandozni!

—————————

ENGLISH VERSION:

British Sungod’s name is connected to such names like m.x.d., Patricia Nigiani, Rodney Orpheus and Tippy Agogo. After the band’s first and only album they wrote another song for the German cult vampire-movie, “Kiss my Blood” in ’98 and they had several concerts too but you can’t hear anything of them after these. But their special music raises them from the masses, in their complicated songs the industrial samplers are mixed with gothic atmosphere, ethnic rhytms and ambient sounds. They are effected by musicians like Aleister Crowley, Maya Deren, Raul Canizares or Sallie Glassman. The raw music that bears unbelievable power is more than just simple gothic industrial or neo-folk. It dazzles with deep moods and interesting colours while everything is called to life by the shadows of the sounds.

The first track Legba starts with tribal rhytms and vocals in the background, and a male talking, nearly singing is bulding on it, the few fx-s are slowly flowing in. The Asian/African mooded song charms us into a rytual world…
Oya starts with female singing, with fine bases in the background where it becomes a weird mooded mix. Sometimes it plays with male singing, bird sound effects… at the and the whole thing swims into a pretty sick effect-pile.
Ayiza is straight continuation of Oya’s ending. The empire of sound’s are opening here, of every doubt and fear. Cathartic experience, dark mood. Like a secret dance deep in the nigth, a ritual that known by only a few.
The Damballah & Ayida Wedo is given birth in a mystical state, and it structured only on effected male and female vocals. A prayer, a calling. A road into the inside of our own. Unbelievable energies are rising and the wheel of time is turning backwards.

Simbi is a mildly agitating state, fine samplers’ and vocals’ mix and rhytm is aspires for another state of mind with magical plays and light themes.
Guede is mostly a reminder of a ebm/industrial song in it’s basics but it’s not that simple. The weirdness of the lyrics gives a a more odd feel, it is something that you will not expect if you’re familiar with the previous songs.
Agwe is a song filled with industrial elements, with monotone noises and singing. You can experience some kind of catharses. The mood is undescribable. Every worlds’ “inclineations” are glideing in images. Rhytms. Existence. Outline.
Gran Ibo returns to the tribal sounds again and adds some more ambient elements. The empty land descends into the dawn, the shadows of the night are resurrecting. Weird feelings are mixing on the other sides of the doors, the voices are coming from the far, the rhytm is allureing, calling into a dream.

Erzulie is somewhat builds on industrial elements, but at the same time there are gothic and neo-folk inlays also, and they armor the whole complex, mystical melodies into an other myst. The female vocals just enpowers this, it’s forceful sounding is perfect with the strings in the background. After this the music is returning to the ambient/ethnic sounds to give a cheese frame to the whole.
The ending track holds the name The Ancestors. The mostly ambient samplers based music is not played without some kind of myticism, moreover the mildly melancholic male singing is curving int neo-folk at some places, while the female vocals are on the Asian/African line. I can only advise this not easy music for experimenters. But believe me, it worths and adventure.

Tracklist:

1. Legba
2. Oya
3. Ayizan
4. Damballah & Ayida Wedo
5. Simbi
6. Guede
7. Agwe
8. Gran Ibo
9. Erzulie
10. The Ancestors

Pontszám: 9

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár