Kiadás éve: 1996
Kiadó: Beggars Banquet
Weboldal: www.fields-of-the-nephilim.com
A The Nefilim egy… Banda, élükön azzal a Carl McCoy énekessel, aki annak idején a Fields Of The Nephilim torka volt, és bár kissé más stílusban, mégis sikerült enyhe FOTN utóizzel egy ütős korongot készíteni. Mégsem lehet a FOTN utódjának nevezni, egy project volt, mielőtt ’98-ban a FOTN újra összeállt.
A zenéjüket nehéz besorolni, van benne némi érzés a Ministry Psalm 69-es korszakából, van benne egy kevés doom a’la My Dying Bride és Tiamat, egy kevés a múltból…igazából industrial/death metal-ként van az oldalon feltüntetve, de ez sem fedi a valóságot. Akárhogy is, ez a lemez kemény volt a maga idejében, nyilván sokan rongyosra hallgatták velem együtt. Az énekes McCoy mellett Paul Miles (gitár), Cian Houchin (basszusgitár/programok) és Simon Rippin (dob) játszanak az albumon. Ekkortájt épp nagy változások kezdődtek a stíluson belül, így a Zoon nem is jöhetett volna ki jobbkor. A négyesfogat mögött kemény munka állt, ez észrevehető, és zenekari rutin is akad a tarsolyban. A Penetration című számból egy elég beteg klip készült, hihetetlen képi világgal. Egy újabb átalakulás egyik előszele volt ez a banda, sok más zenekarral együtt.
Egy elég súlyos témával indít a nyitódal, a Still Life, először némi introszerű zubogás árad a hangfalakból, majd lassan zakatolva beledörren egyszer csak a fülünkbe a súlyos gitárhangzás, McCoy ismerős mély hangja, a duplázó moraja, a hangzás a keverés és mindenféle segédprogramoknak köszönhetően olyan mintha a Dark City c. mozi díszletei közt járkálnánk.
Az Xodus egy szintén keményen induló szám, egy vadul hullámzó, morajló tenger, végig megy a duplázó szinte, a basszusgitár keményen követi, a gitár pedig csak zúz és zúz. Hihetetlen kemény ez a szám, be lehet rá rendesen indulni. A Shine egy egyszerűbb nóta, ha azt nézem, van benne egy jó adag FOTN a hangulatában, a verzék, lazább, elszálóssabb részek itt kísértetiesen hasonlítanak, nyilván nem véletlen, és nyilván nem rosszul. Itt jön a Penetration, egy kis industrial/death metal keverék. Tempós ütem, feszes verzék, a dob gépies, monoton, az ének változatos, a lemez egyik legütősebb nótája, remek klippel megáldva.
A következő dal a Melt (The Catching of the Butterfly) elég sötét hangulatú, visszafogottab tempójú, de ugyanakkor remekül felépített szerkezettel rendelkezik, és ettől függetlenül abszolút nem lóg ki a többi dal közül, hanem színesíti azokat. Ismét egy jó kis fejrázós témával indít a Venus Decomposing címet viselő hatodik szám, ami azután még jobban belekeményít a tempóba… egy kis belassulás némi akusztikus gitárhangzással megspékelve bekerül a szám harmadánál, megtörve ezzel a szerkezetet (és talán nem is a legjobban sült el ez itt), majd újra bevadulnak szinte majdnem végig, ahol egy atmoszférikus téma zárja le a számot. A Pazuzu (Black Rain) egy kemény, thrash metal hatású támával indít, és visz végig némi death metal felhanggal fűszerezve ezen a félig indusztriális káoszon. Nagy himnusz az biztos, egy kiemelkedő dal a korongon. Néhol Slayer-es ízzel megáldott téma villant be egy pillanatra a hallgatásánál. Érdekes, az biztos, hihetetlen hogy milyen szerkezete van, valahol old-school, valahol egy új ébredés.
A Zoon (part I-II – Saturation) atmoszférikus hangulattal és akusztikus témával nyit, majd beköszön újra a FOTN örökség, ami egy váratlan pillanatban átmegy egy industrial zörejkavalkádba, majd egy kevés doom hangulattal színezett tempós téma úszik be lassan, felváltva a tehetetlen ürességet. Ezt a számot a Zoon (part III – Wake World) követi, ami némi gothic hangulattal van átitatva, és talán a leggyengébb szám az albumon, ami a témák túlságosan sablonos voltából fakad. A Coma című záródal a korongon egy atmoszférikus hangulattal teli, zavarodott, hétköznapi, de idegen és hideg valóság. Hangszerek nem szerepelnek az outro-nak is tekinthető számban, de mégis jól sikerült zárótétel ez. Aki szereti a kísérletező kedvű zenekarok munkáit, az nem fog csalódni.
Tracklist:
1. Still Life
2. Xodus
3. Shine
4. Penetration
5. Melt (The Catching Of The Butterfly)
6. Venus Decomposing
7. Pazuzu (Black Rain)
8. Zoon (Parts 1 & 2 / Saturation)
9. Zoon (Part 3 / Wake World)
10. Coma