TROUBLE – Psalm 9

Kiadás éve: 1984

Kiadó: Metal Blade Records

Web: www.newtrouble.com

A ’70-es évek végén/’80-as évek elején komoly underground színtér bontakozott ki Chicago-ban. Jobbnál jobb zenekarok kezdték el bontogatni szárnyaikat ekkor, pl. Witchslayer, Thrust, Zoetrope, Slauter Xstroyes. A lendület a “80-as évek közepén tovább folytatódott, egyre több extrém csapat bukkant fel a szeles városban, pl. Master/DeathStrike, Devastation, Terminal Death, Sindrome. Ellentétben a los angelesi, new yorki, bay area-i színtérrel, ezek az együttesek gyakorlatilag nem sok mindenre vitték, a nagy áttörés nem jött össze nekik, megmaradtak a kultikus, földalatti státuszban, ugyanakkor kétségtelen, hogy letették névjegyüket az undergroundban, a fanatikusok fülében a mai napig jól csengő nevekről van szó.

Véleményem szerint Chicago legpatinásabb, leismertebb bandája az 1979-ben alakult Trouble volt. Első lemezükig vezető útjukat alaposan, céltudatosan és precízen egyengették. A korai időkben három demót, egy koncert demót és egy single-t rögzítettek, The Last Judgement nótájuk pedig felkerült a Metal Massacre IV. válogatásra. Az anyag érdekessége, hogy a Trouble-on kívül még négy chicago-i zenekar (Thrust, Witchslayer, Zoetrope és WarCry) képviseltette magát a lemezen és, hogy a Psalm 9-en a Witchslayerből elcsalt Sean McAllister bőgőzött. Nem bízott a véletlenre semmit sem a banda, hiszen mielőtt a Metal Blade szerződtette volna őket, a ’80-as évek elején a nyugati parton turnéztak, sőt San Francisco-ban még a Slayer előtt is felléptek. A korabeli legendák szerint a Metallica-ra akkora hatással volt a zenekar előadása és hangzása, hogy egy koncertjük után bekéredzkedtek a színpad mögé, a súlyos megszólalás iránt érdeklődve. Egy olyan zenei közegben jött ki a Psalm 9, amikor tulajdonképpen esélye sem lehetett az áttörésre, de ez a bandát nem érdekelte, azt játszották, amit szerettek, ami a legnagyobb hatással volt rájuk, ugyanakkor sikerült némi figyelmet magukra irányítani.

A korong megjelenésének évszáma azért fontos, mert a nagy thrash robbanás előtt állt az underground mezőny, olyan mára már klasszikussá vált anyagok jelentek meg, mint a Kill “Em All, a Ride The Lightning, a Show No Mercy, a Haunting The Chapel, a Heavy Metal Maniac, a Sentence To Death vagy a Bonded By Blood, amely ugyan egy évvel később látta meg a napvilágot, de ’84-ben már fel volt véve, a tapetradingben (tehát a kazettacserélős földalatti mozgalomban) már javában keringett (csakúgy, mint a Show No Mercy “83-ban) és kizárólag a kiadó töketlensége miatt csúszott a megjelenés egy évet. A Trouble Black Sabbath alapú, súlyos doom muzsikája (megjegyzem a St. Vitus is 1984-ben debütált a St. Vitus című koronggal) úgymond közeg idegennek számított, a thrash/speed rajongók nem tudtak vele mit kezdeni. Sejtelmesen, Hammond orgonával, szélfúvással, szinte fenyegetően kezdődik a lemez a The Tempterrel. Bruce Franklin és Rick Wartell gitárosok súlyos riffjei, Eric Wagner énekes “I am the tempter, Ruler of hell, Bringer of evil, Beware” sora vezeti be a nótát, majd a gitárosok zakatolós riffekkel pörgetik fel a tempót, melyek azóta etalonnak számítanak a metal műfajban. A metal történelem egyik legklasszikusabb hathúros duójáról van szó, riffjeik, védjeggyé vált szólóik élményszámba mennek, nem véletlenül fejtettek ki felbecsülhetetlen hatást gitárosok generációjára.

Ugyanazt a szintet, minőséget képviseli játékuk, amelyet a King/Hannemann, a Denner/Shermann stb. duó produkált az évek folyamán. Visszatérnek a súlyos, nyitó riffek, majd újra zakatolnak, jön egy szóló, újra a súlyos doom riff, zakatolás – egyszerűen hátborzongató a dal, a Trouble egyik legjobb felvétele. Lendületesen folytatódik a korong az Assassinnel, a riffek továbbra is zakatolnak, melyet a Sean McAllister basszusgitáros Jeff Olson dobos alkotta ritmusszekció precíz, pontos játéka egészít ki. Ekkoriban még sehol sem volt a csapat későbbi időszakára jellemző pszichedelia, a nóták a súlyos doom részekből és a középtempós zakatolásokból épültek fel. Ezen a korongon kapott helyet a Bastards Will Pay, mely a Trouble koncertek állandó szereplőjévé vált az évek folyamán, az Endtime képében pedig egy instrumentális szerzemény is szerepel az albumon. Felkerült az Escapi által újra kiadott változatra a Cream Tales Of Brave Ulysses feldolgozása, mely anno az Assassin single-ön szerepelt. Az akkori korszakra jellemző sátán, halál, háborúk stb. szövegekkel ellentétben a Trouble pozitív gondolatokat közvetített dalaiban, ezért white metal csapatnak is hívták őket. Súlyos, erőteljes hangzás (Bill Metoyer keze munkáját dicséri a megszólalás) jellemzi a Psalm 9-et, amely semmit sem vesztett a fényéből, erejéből, lendületéből.

Hiába istenítette őket a szakma, a zenekarok (a ’90-es évek elején a Pantera még turnézni is elvitte őket) sajnos a Trouble nem jutott egyről a kettőre, pedig ez a csapat sokkal többet érdemelt volna, sokkal többre volt hivatott annál, mint amennyit elért. Egy kriminálisan alulértékelt zenekar, kiadványaik azonban klasszikusak, a metal történelemkönyvének legfényesebb oldalain van a helyük.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. The Tempter
2. Assassin
3. Victim of the Insane
4. Revelation (Life or Death)
5. Bastards Will Pay
6. The Fall of Lucifer
7. Endtime (instrumental)
8. Psalm 9

Pontszám: 10

Kapcsolódó cikkek

TROUBLE – The Distortion Field

Dehumanizer

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár