Kiadás éve: 1989
Kiadó: MCA Records
Web: www.voivod.com
A Voivod alakulása 1982 környékére tehető, mikor is Michel „Away” Langevin, a banda későbbi dobosa kitalálta magát Voivod-ot, egy nukleáris csapás utáni világ hallhatatlan urát. A karakter köré épült fel azután a legendás kanadai progresszív rock/heavy metal jelentős szerepet betöltő zenekara. A Denis „Snake” Belanger (ének), Denis „Piggy” D’Amour (gitár) és Jean-Yves „Blacky” Theriault (basszusgitár) felállású csapat Michael „Away” Langevin dobossal elég sok underground színtérnek okoztak meglepetést technikás prog rock zenéjükkel, amit ügyesen ötvöztek heavy metal elemekkel, ezért kiemelkedtek az akkori érából. A szövegek sci-fi tartalma, a borítók végtelenül lecsupaszított hatása és a zene mindenesetre megtették a hatásukat, és elég hamar az érdeklődés középpontjába helyezte őket. 1983-ban már koncerteznek, sőt, Condemned To The Gallows című daluk az akkori metal zene ugródeszkájának számító Metal Massacre válogatáslemezre kerül. A Metal Blade kiadó gondozásában ’84-ben megjelent debütalbumuk után (War And Pain) a banda szekere egyre jobban ment. Kiadóváltásokat követően, 1989-ben jelent meg ez a pszichedelikával átitatott anyag, amely egyik kiemelkedő pontja pályájuknak.
Az album egy introval indít, ami nem más mint egy kis kísérletezős, jéghideg elektronika, majd egy percben. A nyitó nóta a The Unknow Knows technikás játékkal, telis-tele progresszív és csak rájuk jellemző jegyekkel (rengeteg későbbi banda példaképe a Voivod), ugyanakkor heavy metal-os feelingel indít. Kemény riffek, dallamosabb, középtempós témák vonulnak fel itt, amit csak megízesít Snake énekhangja. A Nothingface lazább szerkezete révén könnyedebb darab, de ugyanakkor a technikás dolgok itt is felbukkannak és megmaradnak, az enyhe pszichedelikával átitatott számban. A gitár játéka, a ritmusszekció pontossága mind-mind kiemelkedő ötletességről tesznek tanúbizonyságot.
Az Astronomy Domine egy Pink Floyd átdolgozás metálba, és nem is akárhogyan! Eleve pszichedelikus hangulatát megőrizve kissé durvább hangzással ugyan, de egy tökéletes munkát hajtottak végre. A kristálytiszta szerkezeten semmit sem változtattak, mégis más, modernebb köntösben hallható ez a klasszikus darab, amely jócskán a huszadik évét taposta akkoriban. A Missing Sequence egy igazán prog rock tétel, rengeteg technikás résszel, tempóváltással, érdekes, kísérletezős hangzással. A témák folyamatosan ingerlik az embert, az ének hol kellemesen fekszik a zenére, hol pedig súlyos intenzitással lázad. Ez már inkább egy vájtfülűeknek szánt darab, nyers volta miatt.
Az X Ray egy tempós, szaggatott riffekkel teli dal, pörgős részek váltják itt egymást, minimális pszichedelikus kilengéssel itt inkább a metal van előnyben. A Mekong Delta kísérletezett később hasonló játékkal, persze ők sem akárhogyan. Nehéz ezt a darabot is megfogni, mert igazán tört ritmusai néhol elragadják az embert, néhol pedig csak sokszori hallgatás után élvezhető egy-egy rész. Az Inner Combustion ismét egy jéghideg világ köré épül fel, steril technikai elemek váltakoznak dallamosabb betétekkel, fura törésekkel. A lemez egyik legerősebb száma ez, igazán élményt nyújtó, pörgetésekkel teli dobjátékkal. Nem semmi ahogy Away kezeli a dobokat, bár a témák korántsem túlbonyolítottak. Itt a feszesség és a dinamika a domináns, amit jól el is találtak.
A PRC-Ignition egy nehezebb darab szintén, súlyos hangzásával, beteges témáival valahogy a mélybe húz mindent maga körül. Sikolyok tánca ez a kies űrben, egyedül. Az elme fekete lyukak körül táncol, majd összeomlik, és elveszti végső napját. Rengeteg stíluselemet felvonultatnak itt a srácok, remekül összeillesztve a szerkezetet. Into My Hypercube a következő nóta címe. Klasszikus példája egy kísérletezős Voivod arculatnak, egyrészről a technikai elemeket megfigyelve ez egy lazább, dallamorientált tétel, nincs annyira széttördelve, mint az előző számok témái. Az ének is kellemesebb itt (nem mintha a többinél nem az lenne, csak itt valahogy máshogy üt), persze azért nem tértek el messze az alapoktól.
A záró nóta a Sub Effect egy ismét jól szétvariált darab, érdekes riffekkel, verzékkel átitatva a ritmusszekció alapjait, ami persze azért nemcsak egyszerű alap. Blacky és Away itt is odateszi a magáét, kétség kívül. Zaklatott futamai kiváló érzékkel vezetnek egyik hangulatból a másikba. Mindenképp érdemes a zenekar összes lemezét meghallgatni mindenkinek, aki szereti a technikás old-school stílusalapító dolgokat, zenészeknek pedig kötelező!
Tracklist:
1. Intro / The Unknown Knows
2. Nothingface
3. Astronomy Domine (Pink Floyd cover)
4. Missing Sequences
5. X-Ray Mirror
6. Inner Combustion
7. Pre-Ignition
8. Into My Hypercube
9. Sub-Effect