Koncertbeszámolók

A Hegyalja Fesztivál élményei

Valójában egy fesztivál, a közhiedelmekkel ellentétben, egy kemény fitnessztábor: napokig tartó szigorú léböjtkúra és a testmozgás minden változata. Léböjtkúra, mert kizárólag folyadékot lehet fogyasztani – ez különösen jellemző Hegyaljára, ahol a zenei élményt különleges gasztronómiai élmény fokozza – a testmozgást pedig nem kell bemutatnom senkinek, aki járt már egy fesztiválon. Reggeli bemelegítésként távgyaloglás, majd játékos közelharc a mosdóban, a toifor előtt vagy éppen a helyi közértben, mindenkinek ízlése szerint. Jobb esetben ezt úszás követi, amennyiben olyan szerencsések vagyunk, hogy a fesztivál vízparton került megrendezésre, vagy pedig marad a hasonlóan hatásos izzasztókúra. A koncertekkel kezdetét veszi a különböző izomcsoportok szisztematikus átmozgatása, különböző gyakorlatok segítségével: headbang, riszálás, pogó, csakhogy a legelterjedtebbeket kiemeljem. Végezetül az embertpróbáló terepgyakorlat következik: visszatérés lapos kúszásban a sátorhoz.

Az idei Hegyalján is kijutott mindenből, de nem is ez a lényeg. Mint mindig, most is válogatott külföldi és hazai edzők irányították a wellness-programot, egyszerre tömegeket megmozgatva, Norbi bizonyára sárgul az irigységtől. Az egész fesztivál zeneileg a rock és a metal zene rajongóinak kedvezett, ennek megfelelően a vendégek ruházatának uralkodó színe a fekete volt. De nem is lehetett volna ez másként, hiszen a legjelentősebb meghívott a brazil SEPULTURA volt. Előtte azonban még a főszínpadon, ami VIVA színpad névre hallgatott, a hazai mesterek léptek fel: csütörtökön láthattuk a KÁRPÁTIÁT, a REPUBLIC-ot és a TANKCSAPDÁT. Pénteken, közvetlenül a várva várt SEPULTURA előtt az OSSIAN őrjöngette a tömeget, ami a főkoncert kezdetére már beláthatatlan tengerként hullámzott, és mire felbőgött a „Chaos AD”, már egy emberként mozgott az egész. Az egyetlen furcsaság az volt, hogy az együttes nagyon korán lépett fel, a program szerint is fél 9-kor (egyébként 9 óra előtt valamivel kezdtek) még világosban, így kevésbé volt hangulatos az esemény, de maga a koncert viszonylag hosszú volt.

Őket követte a KISPÁL, természetesen hasonlóan nagy közönség fogadta, csak kissé átalakult persze. Szombaton mindenki által ismert magyar fellépők, mint a az ALVIN ÉS A MÓKUSOK, a DEPRESSZIÓ és a QUIMBY mellett fellépett a német BLOODHOUND GANG is. A Jim Beam sátorban található színpadon már 11-én öt óra után voltak fellépők, itt láthattuk többek között a JUNKIES-t, a POKOLGÉP-et, majd utolsóként a WISDOM adott nagyszerű koncertet a nem túl nagy, de annál lelkesebb közönségnek. Másnap a helyszínen inkább a könnyedebb zenére vágyók találták meg a helyüket, de ki kell emelnem a HIPERKARMÁ-t, amely szokás szerint rengeteg embert vonzott, még a sátorszerkezet tartóelemein is lógtak, és az együttes remek bulihangulatot teremtett. A következő két napban is főleg a populárisabb, illetve az alternatívabb zene képviselőié volt a színpad, elég vegyes volt a felhozatal: volt U2 tribute INKA-H néven, HEAVEN STREET SEVEN, majd őket követte a KISTEHÉN TÁNCZENEKAR. Az utolsó napon itt lépett fel a 30Y, KOWALSKY MEGA VEGA és GANXTA ZOLEE is bandájával.

A rock és metal zene képviselőié volt, szokás szerint a DeWalt színpad, ugyancsak sátorban. Itt is már szerdától lehetett hallani remek koncerteket, megismerni olyan magyar együtteseket, akikre igazán érdemes odafigyelni. Szerintem mind a GUILTY PARTIES, mind a FISH! neve ismerősen cseng sokaknak, főleg azoknak, akik nem vetnek meg egy könnyed pogót. Csütörtökön fellépett a nemzetközileg is elismert együttes, a THE IDORU. A pénteki műsor igazi finomságokkal szolgált, mint például a GARDEN OF EDEN, a DE FACTO, a DIM VISION és a NADIR. Mindannyian kihozták magukból, amit csak lehetett, habár a közönség sosem volt túl népes, de mindenki átadta magát az őrjöngésnek. Szombaton folytatódott a „sztárparádé”: a STRONG DEFORMITY-t, az AGREGATOR-t a WATCH MY DYING-ot, a CADAVERES-t és az AKELA-t láthattuk.

Figyelemre méltó helyszín volt még a Pepsi Max színpad, ahol főleg az alternatív, a ska és a reggae műfajok képviseltették magukat. Csütörtökön itt lépett színpadra a PANKSAPKA, a BELGA és a LADÁNYBENE 27 is, akik viszont most a szokásosnál némileg lagymatagabb koncertet adtak az összegyűlt raszta, nem raszta és műraszta közönségnek. Pénteken aki jót akart magának, elkerülte a helyszínt, bár voltak jó fellépők is, mint a LUDDITÁK vagy az ALJAS KÚSZÓBAB, de feltűnt a HOOLIGANS is, sajnos. A nap végén rockdisco próbálta kompenzálni a hibát. Szombaton viszont minden újra a régi volt, a PASO fellépése pedig igazán nagyszerű volt megint.

A koncerteken kívül azonban még sok minden várta a fesztiválozókat, az egyik legnépszerűbb hely például a „Pocoló” nevű sátor volt, ahol kézműves és kulturális programok voltak déltől, esténként pedig filmvetítések, pénteken éjjel például JIMI HENDRIX koncertjét nézhettük, amíg rá nem zendített a LOS TIRPÁKOS nevű punk banda, repülő válldobással és gyomrozással fenyegetve azokat, akik pogó helyett a babzsákokban hemperegtek. Mert a hely legnagyobb vonzerejét a hatalmas babzsák fotelek adták, ahol a sátorban elgémberedett fesztiválozók kipihenhették a fáradalmaikat.

De azok is megtalálták a helyüket, akik komolyan vették a fitnesszprogramot, és aktívan akarták eltölteni a délelőttöt vagy délutánt: sport programok: például lábtengó, foci, falmászás közül lehetett válogatni. Viszont a nap legforróbb óráit ajánlatos volt egy hűs boros pincékben eltölteni, ahol remek borokat ittunk termelői áron, megalapozva az esti hangulatot. Egyébként a fesztivál területén is elfogadható árak voltak, mind a kajákat, mind az italokat tekintve, aki pedig nem akart ételre nagyon költeni, és elég bátor volt, naponta egyszer meleg és garantáltan diétás ételt kaphatott a krisnás sátornál.

Összességében nagyon jó hangulata volt az egész fesztiválnak, Tokaj teljesen átalakult, ellepték a fesztiválozók tömegei, nagyon egyedi hangulatot teremtve. Mindenkinek ajánlom, érdemes ellátogatni oda. A fesztivál élményei mellett mindenkire várnak a finom borok, a jó halászlé, a Tiszapart és egyéb helyi jellegzetességek. A fesztivál területe nem nagy, nem kell órákig bolyongani, ha keresünk valamit. A hangulat véleményem szerint lényegesen kellemesebb, mint a nagyobb fesztiválokon. A felsoroltaknál sokkal több fellépő volt, tehát a program nagyon bőséges volt, és mindenki megtalálhatta a neki tetsző műfajt vagy együttest.

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek