2022. augusztus 18. @ Budapest, Barba Negra
Emlékszem még anno június végén, mikor megláttam az eseményt, elküldtem egy haveromnak, aki nagy Akela rajongó. Én nem vagyok kimondottan fan, de egy hónappal később megláttam az előzenekar update-et és gondoltam magamban, hogy ha nem ütközik semmivel, akkor ottali’. Hát így is történt.
Magamat igazolva ismét, sietve indultam meg a Barba Negra irányába, hogy le ne késsem a Komodo-t! 18:30-ra volt kiírva a kezdés, de szerencsére volt egy kis csúszás, így még egy sört is tudtam venni az első szám előtt. Talán a csütörtöki időpontnak vagy a korai kezdésnek köszönhetően, de elég szellős volt a brigád a Barba fedett részén. Idén már sokadjára volt szerencsém látni a zenekart, de nem tudom megunni őket. Mindig élmény a koncert! Első sor headbang, mögöttük a telefonos emberek, utánuk circle pit/pogó (később evezés), majd a nyugodtabbak (alkeszek)..kb így jellemezném a közönséget… 😀 Zenekar hozta a formát a vörös fényben, jól szólt az egész, bár a füstgépet el tudtam volna engedni. A show fénypontja az volt, mikor Gábor a circle pitből tolta a vokált, majd később András is lejött a gitárjával! Szép volt bébibogyók’!
„Nagyon jó volt játszani a Barba Negrában így első alkalommal, nagyon élveztük! Profi hangosítás és fényezés amit tapasztaltam a koncertünkön. Jó volt találkozni új és régi arcokkal, rajongókkal, barátokkal. Az Akela és a Beneath The Void nagyon jól nyomták, ezúton is gratulálok nekik! Köszönjük szépen a meghívást, a szervezés rendkívül profi volt! Ha van lehetőségünk rá, nagyon szívesen fellépnénk legközelebb is.” – Iváncsó Gábor (Komodo)
Setlist: Intro Soul of Dissonance PRÆY Revenge is True Bunny Death Train FS9 Burn Black Hole Outro
Szokásos körök után következett a Beneath The Void. Komodóék rendesen felfűtötték a közönséget, ezáltal a teremben is emelkedett a hőmérséklet, de azért még az elviselhető kategória volt. A Beneath-et is volt szerencsém idén már néhányszor látni, mondhatni ezt az estét is még be lehetett tudni egy Lowland levezetőnek. Színpadon a vörös fény felett a kék vette át az uralmat, tükrözték az …Into Oblivion borítót. A fiatalok itt sem bírtak magukkal, egymást húzták a földön, miközben a banda darált a színpadon. Hangzásban mintha az előző zenekar hangosabb lett volna, de már ködösek az emlékek. A dobok viszont kifejezetten jól szóltak kifelé. Tibi és Ákos gitár témái még mindig odab*sznak, illetve Krisztián és Patrik vokálja is bitang erős kombó. Mondjuk furcsa egyveleg volt lineup téren: az Akela ős rajongók nem biztos, hogy tudták hova tenni az előzenekarok muzsikáját…amit pl. én személyesen jobban éltem mint a headlinert. Ízlések és pofonok…
“Nagyon vártuk már ezt a koncertet! Nem csak azért, mert Ákos eszement nagy rajongója az Akelának, hanem mert pár éve (vagy van az már 10 is) már felkértek minket, de sajnos vissza kellett mondanunk egy már korábban lekötött buli közelsége miatt. Most ezt a csorbát is kiküszöböltük. Annak ellenére, hogy a színpadon volt vagy 50 fok és technikai okok miatt nem tudtunk sample-öket bejátszani, nagyon jól éreztük magunkat. Kicsit nyersebb programmal, de megmutattuk milyen a magyar brutal death. Komodóék is kiváló bulit nyomtak, koncertek között pedig végig death metal klasszikusok szóltak a pultból, ezzel is megalapozva a hangulatot.” – Beneath The Void
Setlist: 1. Elegy 2. Rebellion 3. Refugee 4. Terraform 5. By The Seventh 6. Question 7. Stargazer 8. Epistle of Fire 9. Fuck Humans 10. Beast Within
Tudod, mikor ott vagy egy fesztiválon és egy erős este után még tudnál aludni, de egy bizonyos szót ordibálnak a kempingben és ennek köszönhetően már nem tudsz tovább a sátorban maradni..de élni sem nagyon… Vagy mikor ott vagy egyik kedvenc zenekarod koncertjén, vége a számnak, te tapsolsz, de mindig van valaki aki azt üvölti, hogy… Nah, megvan már?! Igen, pontosan azt. Szóval következett az Akela! A farkasfalka megtöltötte a termet. Nem is értettem, hogy honnan bújt elő ennyi ember?! Mint később kiderült, voltak olyanok, akik csak az Akela kezdés előtt érkeztek, mert csak az érdekelte őket. Mint az írás elején már említettem, nem vagyok egy ősrajongó, de azért ismerek néhány számot. Ki nem?! Furcsa volt Danit látni az Akelával, ugyanis két nappal korábban a Nest of Plagues élén láthattam. Nah, de vissza a farkasokra. Főnök és a többiek elhozták a nagy slágereket, amit a közönség szinte végig énekelt. Nem kellett felkészíteni őket: ha a Főnök abbahagyta az éneket, akkor is hallottad, ahogy a falka üvölt. Mert hát “farkasok vagyunk”… 😀
“A hőség ellenére nagyon imádtuk a bulit. Kivételesen aktív, szuper közönség gyűlt össze. Elnézést is kérünk, hogy bent kellett megtartani a bulit. U.i.: igazak a pletykák, Főnök és az Akela szórja a pénzt… ?” – Akela
“A koncert előtt abszolúte nem izgultunk, mert azt gondoltuk, úgyis olyan meleg van, hogy a kutya se jön majd el. De végül valahogy csak belehelődött a sátor, piszkosul elszántak az Akela rajongók!” – Bendzsi (Akela)
“Minden tiszteletem azoké, akik végül megjelentek és megnézték a koncerteket vagy stáb tagként végigdolgozták ott azt a napot!” – Dani (Akela)
“Ha a jó isten megjelenne a zenészeknek egy 45 fokos sátorban, koncert közben, azt nem merné megtenni másképp, csakis átizzadt pólóban ugráló lány képében… Durva látvány volt a színpadról nézni azt a beindulást, amit levágott a mélyen tisztelt publikum. Egyáltalán nem szokatlan az ilyesmi, de ez itt most amolyan esszenciális jellegű volt és ez talán az egész koncertre is elmondható: a közönség és mi is ráerősítettünk a sztereotípiákra! ?” – Pók (Akela)
“Jó hangulatú koncert volt, jól sikerült a hangosítás is, minden erőnket kizenéltük magunkból, „nem szorultak be dalok a gitárba” elégedetten jöttünk le a színpadról.” – Máté (Akela)
“Külön erre az estére írtam egy új szirénaszólót, ezek meg a legjobb résznél elkezdik hersegtetni meg zsinnyegtetni a gitárokat. Bendzsi meg állandóan csak a cintányérokat csapkodja, szerintem direkt szerzett egy hangosabb készletet is…” – Főnök (Akela)
“Szóval én nem csak poénból nyomom azt hogy „Akelaaa” (na jó abból is), tényleg kurvára szeretem a bandát. Nyilván segített, hogy 14 éves koromban ismertem meg, de míg az Ossianból és Pokolgépből kinőttem, az Akela bizonyos dalai felnőtt koromra értek be igazán. Az Ossian elindult onnan, hogy Acélszív és ahogy nézem, ott is maradt. Az Akelának is van egy „Rockernek Születtem”-je, de pár lemezzel, pár évvel később olyan elvetemült hangzások, témák és szövegek születtek, amire tizenévesen nem voltam felkészülve. Az Akelának minden lemeze más, mindegyik lemez haladt a korral, jó értelemben és volt egy természetes fejlődés. Ezt nyilván a klasszikus lemezekre értem (91-98). Az új anyagokon vannak jó dalok, de nyilván ez a természetes fejlődés megállt. Viszont mai napig élőben, pláne a jelenlegi felállással, mindig jó bulikat nyomnak. Főnök nem veszi túl komolyan magát, de látszik, hogy jól érzi magát a színpadon, és megtestesülése az Akela életérzésnek” – Olt Ákos (Beneath The Void)
“A hangulat a tetőfokára hágott! Volt minden ami kell egy Akelához: folyt a sör meg az izzadság, repült a pénz, forgott a circle pit, a banda meg nyomta ezerrel szokás szerint! A közönség tombolt ahogy azt kell! Akela koncert volt a javából!” – Győrfi Boglárka
“Nincs viszonyítási alapom egyik bandánál sem, de amit Gábor (Komodo énekese) művelt, hogy a mosh pitben nyomta és egyszerre énekelt/hörgött, az vitt mindent! ? Akela is adta nagyon, főleg mikor felkaptunk body surfre. Beneath The Void-on kb. két számon voltam bent, de az is tök oké volt.” – Farkas Dénes
“Amikor megérkeztem izgatottan vártam, hogy mennyien leszünk. A Komodo egy hatalmas bulit csapott már az elején és innentől nem volt megállás! Egyre többen és többen lettünk bent már a Beneath The Void koncertre és ahogy közeledett az Akela forrt a levegő! A megszokott színvonalat és hangulatot hozta az Akela! Köszönöm a csodálatos bulit mind a 3 zenekarnak!!!” – Kovács Judit Jucus (Vigyázz-kész-FOTÓ)
“A Komodo hozta a szokásos energiabomba stílusát, a korai kezdés ellenére is alaposan megmozgatták a lelkes rajongókat. A Beneath the Voidra már valamivel többen érkeztek, de a profi előadás ellenére sem bírtam bent a felénél tovább – 35 fokban nem barát a sátor. Ettől függetlenül az Akelára csurig megtelt a nézőtér, minden tiszteletem a kitartó farkasoknak! ?” – Botos Csilla
“Nagyon jól éreztem magam és mindig nagyon jól érzem magamat AkelA-n. A kedvenc dalaim tőlük mindig megszólalnak. Az AkelA azért fantasztikus banda, mert mindig is profi zenészekből volt összerakva. Kraft Tamás is szót említett a projektről a mostani Hangmágusok műsorban. Régen a 90’es években Benkő László az Omega-ból nagyon nagy reményeket jósolt nekik. Túl jók voltak mindig is, de a legjobb mindig részegen! ???? A mostani koncertre visszatérve engem máig elvarázsol a világuk, a szövegeikkel sokan tudnak azonosulni máig és ha van olyan hogy AkelA életérzés akkor azt mondom: igen. Amit ők megénekelnek és rájössz arra, hogy keresztül mentél hasonló dolgokon, akkor máris azonosulsz velük. A közönség igen lakossági, a 16 éves gyerekektől a 60 évesekig mindenki megjelent. Az előzenekarok pedig tisztességesen felszántották a színpadot, faszán szeletelték és tálalták a metált! Többet kinézek belőlük, reménységesek a számomra.” – Varga Norbert
“Igazából úgy jellemezném az egészet, hogy fura line up, de jó végkimenetellel. Komodóék jók voltak, mint mindig! ? Beneath the Void is jó koncertet adott, mindig elfelejtem, hogy milyen kibaszott jók! ?” – Balcsák Nikolett
“Ahhoz képest, hogy márciusban az első Akela koncerten vettem részt, amit én szerveztem, akkora rajongó lettem, hogy nyár végéhez közeledve ez a buli volt a negyedik Akelám! ? Pénzszórás jeligére érkeztem, azt hiszem ennél hálásabb feladat kevés van az életben! ? A legnagyobb élmény az volt, hogy megismertem a Főnök egész családját, unokáit. Jó érzés volt látni egy őszinte, támogató családot, ahol nem egy új nyílászáróért születtek meg a gyerekek… ? Főni meg a boroskóláját is megosztotta velem, teljes mértékben kiváltságosnak érzem magam! ?” – Lass Andrea
“Nagyon vártam már, hogy a Komodót végre a Negrában láthassam/hallhassam. Fasszentos volt és nyilván jobban is hangzott mint egy kis underground bulin. Szerencsére a keménymag itt is képviseltette magát és rendesen beindították az estét. Örültem volna, ha már az Beneath The Void-ra is megtelik a hely, de amilyen meleg volt érthető is, hogy sokan inkább kintről élvezték a dolgot. Akelára nem tudom ki hozott SorosPénzt, de jön neki mindenki egy sörrel (Kőbányait iszik – a szerk.). Az ‘Adjál Pénzt’ számot ekkorát ütni még nem hallottam soha, de beszéljenek inkább a képek…” – Újj Kristóf (K Photos Hungary)
Köszönet a fotókért Kristófnak (K Photos Hungary)!
