2007. október 2. @ Budapest, Kultiplex
A Planetnoir Industries & Budapestrocknroll & Rock the Nation szervezésében
A PlanetNoir a death és death/black igazi nagyágyúit hozta el nekünk, bemelegítésként pedig az Aborted gorecore zúdáját, valamint még egy, számomra teljesen ismeretlen belga bandát.
A death-black és a kissé industrialos gothic metal között ingadozó Lyfthrasyr három tagjával elég sovány felállásnak tűnt, viszont mint később kiderült, nem hiányzott senki soraikból, a szinti amúgy is felvételről szokott menni. A korai időpontot és a következő bandákat figyelembe véve meglepően sokan és meglepően aktívan figyelték a bandát, akik szinte szó nélkül végigtolták rövidke programjukat, majd angolosan távoztak. Hangzásilag az együttes így élőben thrash zenekar benyomását keltette, dizájnra viszont éppen az ellenkezőjét, leginkább darkos szépfiúknak tűntek megszaggatott és összetűzködött, csatos bőr, illetve hálós cuccaikban. Azt hiszem, a két hangulat vegyítését lemezen jobban tudják megoldani, de így csak egy szemöldökrántás volt a reakcióm az unalmas zenével kombinált, érdekesnek szánt összképre.
Nem így az Aborted. Honfitársaikkal szemben szolidabb kinézettel álltak ki a színpadra, de nem is ez volt a lényeg. Egyszerű „megállunk háttal a sötétben aztán jólvan” típusú intro után, csak minimális kommentárokkal megszakítva zúzták végig az idejüket. Elhangzottak többek között az új album meglehetősen súlyos dalai, de a számok a régebbiekkel együtt is egységes színvonalat és brutalitást képviseltek. Az énekes amikor éppen nem a színpadot körbeugrálva, vagy az egész közönség arcába üvöltött, akkor az első sorokból egy-egy emberrel énekelt közvetlen közelről szinte duettet, ami nagyon sokat hozzátett az amúgy is felhőtlen, de közel sem vértelen hangulathoz.
A jó előre beállított hangzásnak köszönhetően ezután szinte azonnal a színpadra került a Kataklysm is. Az egyelőre (merthogy jövőre állítólag új album!) újnak számító, 2006-os albumot, az In the arms of Devastation-t népszerűsítendő, a produkció ezen album dalaira koncentrált leginkább de elég sok régebbi szám is elhangzott. A közönség éljenzései szerint is a klasszikusok jelentették a koncert igazi csúcspontjait (gondolok itt pl. a The Ambassador Of Pain, a The Resurrected, a Serentiny in Fire és az As I Slither című „slágerekre”) bár a tracklist Behemoth nélküli szekciójából ráadássá előlépő To Reign Again-t is elég komoly ováció fogadta, én magam is örültem neki mert szerintem ez a szám lett a legutóbbi album legjobbja, felmutatva annak főbb jellemzőjét, a viszonylagos dallamosságot. Az amerikai banda amúgy utoljára 2004-ben járt nálunk a Graveworm, az Into Eternity és a Mystic Circle társaságában, de talán most megfelelőbb partnereket találtak, viszont az énekes gyakran emlegette mosolyogva Budapestet, többek között mint ahol mindig olyan meleg van a koncerten, mint a pokolban, bár talán csak hiányos angol szókincsét leplezendő próbálta ezzel megúszni a kimerítőbb kommentárokat.
Néhány tíz perccel miután az Aborted énekesének az arcába üvölthettem közvetlen közelről, sajnos elég gyengének hatott a Kataklysm színpadi teljesítménye, az énekes komoly arccal pásztázta ugyan a tömeget és többször játszotta el, hogy fejbelövi magát, és valóban érzelmesebb is lett az újabb album, de talán nem ennyire. Setlist: Like Angels Weeping, Let Them Burn, The Ambassador of Pain, The Resurrected, Crippled & Broken, Serenity In Fire, 1999:6661:2000, Where The Enemy Sleeps, Beyond Salvation, As I Slither, Face The Face Of War, Manipulator Of Souls, In Shadows & Dust, To Reign Again
A lengyel Behemoth előtt hosszasabb készülődés volt, a kígyós-csillagos kovácsoltvas mikrofonállvány és a színpad két szélén kiakasztott fém-motívumok nélkül bizony nincs is meg az igazi hangulat. A beállást nagyrészt Aborted polós, de ismeretlen zenészek végezték el, gondolom azért, hogy el ne vegye a banda bevonulásának erejét az, hogy előtte is látjuk őket. A banda ki is tett magáért, először a dobos ült a helyére aztán onnan hergelte a közönséget, aztán Nergal és társai is megérkeztek. Az egyedi corpse paint mellett szerepelt a palettán bőrpáncél, mintegy szoknyaként földig lógó bőrdarabok és a töménytelen mennyiségű szegecs/tüske/szög, bár egy részük műanyag volt. A Kataklysmhez képest sem tartották a kapcsolatot a közönséggel, pár (egyesek szerint legalább 3-4) indokolatlan köpéstől eltekintve. A hangzás nagyon jó volt, így aki amúgyis szereti a zenéjüket nyilván élvezte is. A 2007-es The Apostasy című albumukról nem egészen négy számot hallhattunk, a többi tétel egy klasszikusabb setlistet eredményezett, valahogy úgy, mint az Undead fesztiválon: Slaying The Prophets Ov Isa, Antichristian Phenomenon, Demigod, From The Pagan, Vastlands, Prometherion, Conquer All, Christgrinding Avenue, Slaves Shall Serve, As Above So Below, Summoning Of The Ancient Gods, Christians To The Lions, Decade Ov Therion, Chant For Eskhaton
KÉPEK: link
Készítette: medea, conatgion
Fotók: conatgion