Black Hell Festival (1. nap) – Koncertbeszámoló

2007. április 6. Budapest, Blue Hell

PlanetNoir Industries szervezésében

Skyforger
Sanatorium
Frost
Blood Rainbow

Igazából aggódtam egy kicsit, hogy késni fogunk, mivel a hétre kiírt kezdéskor még nem voltunk ott. A többször átírt program azonban most sem maradt meglepetések nélkül, hiszen a Neochrome elmaradt, és a Blood Rainbow is csak 8-kor kezdett. Sajnálom, hogy a Turulvér és a Sanguis In Nocte végül elmaradtak, de mégsem volt egy rossz este.

A Blood Rainbow tartotta magát a kiírt műsorhoz, az újabb album második számával, az Agony of Pleasure-rel kezdtek. Ezután a Death-Grind Renaissance jött, majd a Blood Rainbow, ami dobszólóba ment át, valamint az előző albumról a No Comment. Ismét szünet nélkül kezdtek bele a következő számba, ami a Last Time címet viselte. Végül a Reptilian Age zárta a műsort. A hangulat végig nagyon jó volt, különösen a már említett dobszolónál, viszont még kevesen voltunk a színpad előtt és nem is melegedett be igazán a közönség. A hangzás sem volt az igazi pláne ehhez a nem éppen egyszerű zenéhez, és sok minden messze nem volt olyan mint lemezen, de így is kitettek magukért.

Ugyanezt az utánuk hangulatos kis intróval (sablon-hóbanlopakodós, gonoszanfürkészős) feljövő Frostról már nem lehet elmondani. Különösen egy technikás death metal együttes után itt a szólók, és az egész zene is már különösen erőtlennek és unalmasnak hatottak. Jó, igaz, én magam is alapvetően death metal párti vagyok, de ez a kontraszt akkor is ott volt. A közönség ugyanakkor jól reagált rájuk, kicsit többen is lettünk, kicsit jobban be is indult a zúzda. Maga a zene engem nem kapott el igazán, otthon nem is hallgatok ilyesmiket, de koncerten kifejezetten kellemes élmény volt rá tombolni egy jót. Többek között elhangzott a Storm above the Carpathians című szám, ha jól hallottam, beékelt szélsusogás-effektekkel, és a Funeral. Meglepetésként feldolgozást is kaptunk, pirospont az Elizabeth Bathoryért.

Ami számomra igaz volt a Frostra, az hatványozottan lett igaz a Skyforgerre is. Otthon nem, de koncerten annál inkább. Egy dolgot kivéve. Ennek a zenének már jóval erőteljesebb hangulata volt, nagyon hamar tele lett a terem, és az első számtól az utolsóig hatalmas erejű együtténeklés (meglepően sokan ismerték a nem éppen közismert, lett nyelven íródott dalszövegeket) volt, na meg a szokásos villázás, taps, miegymás. A számok között az énekes-gitárosnak (Peter), szabályosan le kellett csitítania a tömeget, hogy végre elmondhassa két szám között, hogy “Királyak vagytok, Budapest!”.

És nem csak a zene fokozta a hangulatot, ami érzékelhetően a Migla Migla, Rasa Rasa című számban érte el a tetőpontját, hanem a látvány is. A basszusgitáros pl. egy egész számot fél lábbal egy ott levő fém hordón állva, egészen meghökkentő pózban tolt végig, egy másik szám alatt pedig háttal a földre vetette magát és így játszott teljes extázisban. A népi hangszerekért felelős Kaspars bemutatta hogy kell headbangelni (mindkét fajta) dudával. Megszólaltatott még többféle sípot, furulyát, meg egy leginkább fadeszkának tűnő húros hangszert. Elnézést a szakértőktől, nem tudjuk a nevét, még soha nem láttunk ilyet.

A három gitáros és az imént említett úriember sokszor vállt vállnak vetve zenéltek, kórusban énekeltek, és komolyan sajnáltam, hogy kihagyják az egészből szegény dobost, mert az egész koncert alatt látszott, hogy a népi ruhák, fekve zenélés és az összes többi dolog mind nem pózolás, hanem szívből jön, és ezt az érzést a közönségnek is sikerült átadni, akik meg is töltötték a termet, és tényleg nemcsak az első két sor zúzott. Az utolsónak mondott szám után persze visszahívta a tömeg a zenekart akik eléggé meghatódtak ezen és örömmel énekelték el a Zviegtin Zviedza Kara Zirgi című dalt. Még egyszer sikerült őket visszatapsolni, ekkor már egy zúzósabb szám jött, ami után már tényleg elköszöntek.
HPIM0313

Nem hittem, hogy ezek után még tud valamit nyújtani a szlovák Sanatorium. Elég komoly átéléssel játszottak, és pont azt kapta az a kevés maradék ember, ami a Skyforgeren nem volt, grindcoret és pogot. Már az első számnál kialakult a moshpit, és nagyjából végig kb. 5-10 ember benne is volt. Talán kevesebben maradtunk mint az elején, a Blood Rainbown, de éppen ezért volt hely bőven… Köszönet Jespernek a színvonalas “folytatásért” (meg a Nile-ért), bár sajnos nem maradtunk ott végig.

Skyforger setlist időrend nélkül, bizonyára hiányosan:

Latviešu Strēlnieki
Sešas Ārprāta Dienas
Pulkvedis Briedis
Kalējs Kala Debesīs
Gada Isaka Nakts
Migla Migla, Rasa Rasa
Tumsa Un Sala
Zviegtin Zviedza Kara Zirgi

Szerző: conatgion
Átdolgozta: medea
Setlist, kiegészítések: Herbert_West

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár