2013. október 11. @ Debrecen, Dharma Klub
Jó hangulat, jó zene, népes drukkertábor. Leginkább ezekkel lehetne röviden jellemezni a debreceni Dharma Klubos legutóbbi Blind Myself-es koncertet, amin természetesen más, csöppet sem tehetségtelenebb zenészek is megvillogtatták tudásukat. Maga a buli egy csodálatosan hideg estén, tizenegyedikén kezdődött este nyolckor. A Metalcore „őrülteken” kívül természetesen a hosszú hajú metálosok, illetve néhány deszkás kinézetű forma is türelmetlenül várakozott a klub előtti dohányzó embertömegben.
Elsőnek a Pit of Saron libbent elénk a színpadra. Sajnos kevés ember jött fel az emeleti részre, hogy megtekintse őket, pedig azért 2012-es indulásuk ellenére kellően progresszív formációról beszélhetünk. Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a jelenlegi énekes a Dash harcosai közül lehet ismerős; eme remekbe rendezett úriember az előbb említett bandában koptatta egy ideig a hangszálait. Remek volt hallani, hogy a P.O.S.-ban is megállja a helyét. Zeneileg nem gondolom, hogy túlságosan kellene részletezni; néhány károgás/hörgés kombótól eltekintve főleg dallamos énekből táplálkozik a vokál rész, a gitárok, illetve a dob a stílusra oly jellemző hajrázásokat folyamatosan alkalmazza. Mondhatnánk, hogy tipikus Metalcore, no persze az újabb hullámából.
Telt-múlt az este, elérkezett az AWS. Náluk szerintem nagyot nyomott a latban, hogy a Subscribe-os Bálinttal tudtak rögzíteni egy számot – Revelations -, amely természetesen most is elhangzott, ugyan Bálint nélkül. Másik ismertebb számuk, a Sorsforgató szintén helyet kapott a kellemes 40 perces repertoárban. A sablonok felbukkanása azonban itt is igaz; aki hallott egy pár ilyen stílusú számot, az mindet hallotta gyakorlatilag.
Gyűltek az emberek, már tudni lehetett, hogy a műfaj hazai nagy öregjei, a Blind Myself érkezik a dobbantóra, egy kiadós mosh-olós, pogózós, vergődős produkcióra. Valamiért mindig jó hangulatom támadt, akárhányszor elmentem egy B.M. koncertre; Gergő, az énekes uraság kegyetlen jó hangulatot tud teremteni gesztusaival, buzdításaival. Címét sajnos nem tudom, de szerencsére a Kettőnégy című műsor főcímzenéjéül választott B.M. nóta is felcsattant úgy a fellépés közepe táján. Mivel jó hangulatában jött el Debrecen piciny szívébe a banda, egy szülinapos srácnak, aki felhúzta magát a színpadra, eljátszották kedvenc nótáját is. Szóval ötösre vizsgázott most is a B.M.
Utolsó felvonásnak a Kilian zavarta meg a levegő rezgésszámát dalaival. Itt azért már jócskán oszlott a nép ismét, nagyon úgy nézett ki, hogy főleg a B.M. érdekelte a népet. Kifejezetten tetszetős volt, hogy a Kilian magyarul írta meg szövegeit, és sok formációhoz ellenére semmi köze nem volt a sablonokhoz. Valahol az alternatív zene, a metal, illetve a rock közé lehetne besorolni, nekem tetszett, amit nyomtak. További infóért tessék meglesni/meghallgatni a zenekarokat valahol a világháló egy eldugott sarkában.
Kellemes este volt, bár jobb lenne, ha nem 95%-ban Metalcore rendezvények lennének Debrecenben, hanem más stílusnak is engednének teret. No de nem lehetünk ilyen akaratosak; ilyen az élet rendje, most ezt tessék szeretni.
Köszi a képeket, Pazonyi Dóri!