Bornholm, Heroic – Koncertbeszámoló

Print Friendly, PDF & Email

2014. dec 10, 11:29 :

2014. december 6. @ Budapest, KVLT Bp

Sok bulin részt vettem már korábban a KVLT nevű helyen (régi Vörös Yuk), de sem a Heroic-hoz, sem a Bornholm-hoz nem volt még szerencsém. Az első amire felfigyeltem, hogy kevesebben voltak jelen mint amire számítottam, de azért a hangulat nem tört meg, sőt még az a viszonylag „kevés” ember is nagyon várta a bulit.

Aztán elmentem a színpadhoz megnézni mi a helyzet. A hangszerek már be voltak állítva, a gitárállványzaton a felsorakoztatott „műszerek” mellett egy fejszét is felfedeztem. Gondoltam is, hogy na ez nem lesz semmi! Szinte csak egy percre mentem ki, de már hallottam, hogy játszik a Heroic, mivel nem az alapzajnak szolgáltatott, különböző Metal zenék sora hallatszott. Gyorsan futottam vissza a terem felé barátaimmal, hogy ne maradjunk le sok mindenről. Szerencsére csak az Introról maradtunk le. Pont a színpad elé sikerült állni és így mindent tökéletesen lehetett látni. Hamar kiderült, hogy a fejsze is mit keresett a hangszerek között. A frontember, érces hangjával amúgy is betöltötte az étert, de a balta is többször előkerült. A színpadi megjelenés is fantasztikus volt a zenészeknél. Tisztára, mintha egy ősi nép jött volna zenélni, átadva ezzel üzenetüket és megmutatni erejüket. Zeneileg is minden rendben volt. Szokatlan volt látni a korábban Sear Blissben és Bornholmban játszó Necót itt basszusgitáron zenélni, de le a kalappal, mert első rangú volt a mennydörgése!

A gitárosok is ügyesek voltak és a dobos is remekül adta amit kellett! Most már megértem, hogy az Amon Amarth előtt is ők léptek fel, hisz mind a megjelenés, mind a zene nagyon a helyén van és első osztályú! Nem csak, hogy bízom benne, de meg vagyok róla győződve, hogy még sokat fogunk hallani az ősmagyar barbárokról!

Aztán ahogy lezárult a Heroic bulija, szinte azonnal ki is ürült a koncertterem. Rövid idő eltelte után megjelent a színpadon a Bornholm gitáros, frontembere, hogy előkészítse a terepet az előadására. Kezet ráztam vele, köszöntésképpen, majd pár szó lebeszélése után el is tűnt.
Majd aztán barátaimmal ezúttal nem mentünk már el, mert csak percek kérdése volt, hogy kezdjen a zenekar. Egy váratlan pillanatban a banda összes tagja már a színpadon volt. Misztikus öltözékben a közönségnek háttal álltak a mesterséges ködben és fel is csendült az Intro ami nem volt más mint a „Fear Of Wonders” a tavalyi „Inexorable Defiance” albumról. Nagyon hatásos volt. Aztán be is indult a zúzás a „Swordbearer”-rel és természetesen akkor már kérdés volt, hogy vajon egyben marad e a színpad előtti rész? Ráadásul számomra személy szerint szokatlan volt látni, hogy a zenekarban jöttek s mentek a frontemberek és most végre Sallai Péter a zenekar agya állt gitár mellett a mikrofon mögé. Őszintén bevallom, megölt a kíváncsiság milyen lesz így az ő hangjával. De kellemesen csalódtam, mert akárcsak a gitár, ugyanúgy a hangja is profi volt. Csak egy gondolatom volt… Eddig is neki kellett volna énekelnie, de persze ez csak személyes vélemény. Folytatódott a fantasztikus repertoár és én és jó pár ember pedig már az „Acheron” című számukat akartuk már hallani.

Én például 10 éve ezzel a számukkal ismertem meg őket. Persze, még néhány dal lement, de aztán jött a várva várt pillanat(unk). Sallai bejelentette, hogy következik az „Acheron” ami a zenekar talán leghíresebb száma. El is kezdték elég hamar, a füstöt is kicsit többet engedtek, megfelelő fényhatásokat is odavariáltak a színpadra.
Hihetetlen érzés volt először élőben hallani. Ráadásul sokkal jobb volt Sallai hangjával! Végül ahogy elhalkultak a gitárok és úgy tűnt, hogy ennyi, vége az estének, mi nem adtuk fel és a klasszikus „Vissza!” szót skandáltuk és a legénység visszatért a színpadra. Sallai bekonferálta, hogy egy eddig soha nem játszott számot fognak most előadni és mi vagyunk az elsők akik hallhatjuk, valamint ez a dal a még meg nem jelent új albumról származik és remélhetőleg a lemez is hamarosan kijön. A „Seventh Reign” volt így a zárás. Nekem személy szerint a következő a véleményem… Sejtelmes, helyenként ijesztő hatású volt a dal, de ez így van jól! Remélem a következő Bornholm lemez kompletten ilyen lesz!
Végül ahogy lement a zárás is, így a zenészek is eltűntek a homályban.

Egy szó mint száz, nagyon jó este volt, nagyon jó helyen! Készült néhány fotó is, amikért ezúton is köszönet „Nomádnak” és „Ivanhoehonak”!
Köszönet a Heroicnak és a Sallai Péternek és Bornholmnak a koncertekért!

Ezt a cikket eddig 519 alkalommal tekintették meg.

Szólj hozzá!