2007. március 11. @ Budapest, A38 Hajó
Darkness over Europe Tour 2007
Azon kivételes koncertek közé tartozott ez a vasárnapi, melynél nagyjából komolyan vették a kezdés pontosságát. Így kapunyítás után nem sok időt hagytak a jelenlévőknek a pultnál történő alapozásra, főleg mert az I Killed The Prom Queen nagyon rákezdett. Őket nem érdekelte, hogy elsőként lépnek színpadra, hozták amit kell és rendesen bemelegítették a már akkor hatalmas tömeget. Az ausztrálok nem kaptak hosszú programidőt, épphogy lement pár szám és máris a teremből kiözönlő tömeg jelezte, hogy szünet következik.
Rövid szünet és levegőzés után színpadra lépett az All Shall Perish. Ekkor már hering hangulat uralkodott a hajón, ami olyan szintet ért el, hogy a kimenőknek nem jutott karszalag, ebből következik, hogy ennek a meglétét a bejövőktől sem ellenőrizték már. A tömeg pedig csak nőtt tovább… Mindenesetre az All Shall Perish erősen hozzájárult az est hangulatához, szinte levegővétel nélküli zúzást vezettek elő és végre a közönség is hajlott már némi testmozgásra.
Azonban nekik sem jutott több idő, át kellett adni a helyet a Bleeding Through-nak. Minden bizonnyal itt láthattuk a legtöbbet mozgó és a közönséget legtöbbször megszólító énekest ezen az estén. Mindent elkövettek és bevetettek a hangulatért, énekeltették egyszer-kétszer a közönséget, mozgásra szólították fel őket és legalább hatszor elhangzott a „Budapest” kiáltás a színpadról. Nekik már valamivel több idő jutott, de fél 10 körül ők is elköszöntek és azt est legjobban várt együttese lépett színpadra.
A Caliban is követte az előtte játszók példáját, és bevetették, amijük volt. Még egy „Wall of Death”-t is láthattunk/érezhettünk, igaz csak második felszólításra aktívizálta magát a közönség ez ügyben. (és akkor sem tartott sokáig) Még egy rövid közvélemény kutatásra is futotta az együttestől; „Új vagy régi számot akartok?” formájában, igaz itt én a „régit” kiáltást hallottam erősebbnek, az együttes mégis az ellenkezőjét játszotta. Valószínűleg mert így akarták. Mindenesetre a szám fogadtatatása pozitív volt, taps meg ami kell. Sajnos elég hamar elérkezett a buli vége, fél 12 körül indult meg az áramlat a kijárat felé. Itt döbbenhetett rá igazán az ember, hogy hányan is lehettek a hajón, ahol amúgy a hangosítás Magyarországon ritkaságszámba menő minőségű volt, bárhol állt az ember, a hangzás nem vesztett értékéből. Összességében, mindegyik együttes kitett magáért és fogyasztható buli volt, de a tömeg és az ihatatlan és emellett rendkívül drága sör rontott egy kicsit az összképen. Részemről várom a Converge bulit.