Koncertbeszámolók

Cannibal Corpse, Dark Funeral, Ingested, Stormruler – Koncertbeszámoló

2023. március 26. @ Budapest, Barba Negra

Az ember életében vannak koncertek, amelyekre maga sem tudja miért, de annak ellenére, hogy gyakrabban látható zenekarokról van szó, mégis úgy érzi, az adott bulin, ha törik, ha szakad, de még ha békák potyognak az égből, neki akkor is ott kell lennie. Ez a megmagyarázhatatlan érzés kerített hatalmába engem is, amikor tavaly decemberben valahol megláttam a rendezvény szórólapját. Nem volt más hátra, beírtam nagybetűkkel a naptáramba, hogy CANNIBAL CORPSE BULI…

Valamivel a kezdés előtt érkeztem a Szállító utcába, ahol a Red Stage előtt már nagyobb tömeg dohányzott és/vagy várt a bejutásra, ami ezúttal is nagyon profin és gyorsan haladt. Legutolsó ottjártam óta megnyílt a ruhatár, ami elsőre apróságnak tűnik, ám rettentő sokat dob a komfortérzeten. A kabátom még le tudtam adni, ám a mörcsöt elfelejthettem egy időre, ugyanis olyan sor állt, hogy azt sem lehetett látni, mit hoztak a zenekarok, illetve az első fellépő már a kezdésre készülődött és nem akartam lemaradni az este egyetlen percéről sem.

Szerintem annak ellenére, hogy a St. Louis-i meloblack Stromruler új formáció és csak rövid ideig uralhatta a színpadot, jól megalapozta az este sötét hangulatát. A Napalm Recordsnál eddig megjelent két nagylemezük alapján egyáltalán nem az a zenekar, ami csak azért szól, hogy mindenki megtalálja helyét a küzdőtéren. Szerencsére többen osztották ezt az álláspontot, így néhány százan velem együtt követték a fellépést. A brigád a Reign of the Winged Duke-al kezdett, ami az egyik slágerük a 2021-es Under the Burning Eclipse debütalbumról. Talán említeni sem kellene, de mihelyst robbanásszerű lendületével beindult a szám, a közönség szépen gyülekezni kezdett. Az énekes, Jason Asberry páratlan alakítást nyújtott! Bevallom, kíváncsi voltam rá, mert a Bastard dobosaként nagyon kedvelem, és picit szkeptikus voltam afelől, élőben mit hoz ki a hangjából. Pozitívan csalódtam, mert a srác fergetegeset alakított, ami gitárjátékáról egyaránt elmondható! Harmadmagával csak úgy ontották a jobbnál jobb gitártémákat, Jesse Schobel pedig egy golyószóró erejével püfölte a dobokat. Mivel csak öt számot adtak elő, amiből négyet a tavaly októberben megjelent Sacred Rites & Black Magick-ről választották, mondhatni az első magyarországi fellépésük alkalmából lényegében egy kisebb lemezbemutatóval kedveskedtek az egybegyűlteknek. Nem lepődnék meg rajta, ha pár éven belül headlinerként térnének vissza hozzánk!

SETLIST:

Reign of the Winged Duke
Sacred Rites & Black Magick
In the Shaded Vlasian Forest
Upon Frozen Shores
Internal Fulmination of the Grand Deceivers

A következő csapat előtt magam is szétnéztem a mörcs-sarokban és két pólóval, néhány felvarróval, valamint egy CD-vel lettem gazdagabb. Kihasználva a pangást, jutott idő az egyik kedvenc ír whiskeymből is felszerelkezni a pultnál.

A showt angol barátaim, a Manchester-i Ingested folytatta, akiket a Barba közönsége, ha más nem, tavalyról már ismerhet. Ezúttal mélyen tarsolyukba nyúltak és a rendelkezésükre álló fél órában az elmúlt évek anyagaiból válogatták össze repertoárjukat, vagyis két-két dalt a ’22-es Ashes Lie Still-ről és a ’20-as Where Only Gods May Tread-ről (amelynek a hazai bemutatója anno sajnos elmaradt), valamint egyet-egyet a The Level Above Human-ról és a The Architect of Extinction-ról. A gyepálást pedig a nagysikerű Rebirth indította, ami single-ként az előző évben szinte felrobbantotta a zenei megosztók világát. A közönség mintha megőrült volna. Az első perctől az utolsóig, aki csak ott volt, féktelenül tombolt. Folyamatosan ment a pogó, az örvény rendre berántotta kb. az első harminc sort, és még egy hatalmas Wall of Death is befigyelt. Az Ingested jól láthatóan alkotói csúcsán van, és mint rendre, lendületével Jay Evans most is teljesen elvitte a showt; hihetetlen mennyi energiával rendelkezik! Sean Hynes háttérvokálja (értsd démonidéző morgásai) egyaránt rendben voltak, miként a gitárok is pont úgy szólaltak meg, ahogy feladatuk. Lyn Jeffs dobjátéka kisebb földrengés erejével ért fel, ámbár igazán a No Half Measures, a Shadows in Time, valamint az Impending Dominance-nél érvényesült. Én magam nem láttam egyetlen ácsorgót sem, a közönség nagyon kitett magáért! Személy szerint bennem maradt egy pici hiányérzet, a Tides of Glass, illetve a Leap of the Faithless elmaradása miatt, de kénytelen-kelletlen tudomásul vettem, hogy ennyi időbe nem fért volna bele minden (is). Röviden, tehát az Ingested jött, látott, győzött!

SETLIST:

Rebirth
No Half Measures
Shadows in Time
I, Despoiler
Impending Dominance
Invidious
Echoes of Hate

Úgy vélem a dühöngés picit visszacsapott a Dark Funeral előadására. A nézőtér ugyan tele volt, de koncertjük elején látszott, a legtöbben még nem fogták fel, hogy a Stormruler toborzója, illetőleg az Ingested csatatér hangulata után, lelkük immáron pokolbéli utazásra indult, ahol az alvilág démonai kedveskednek nekik. Az első percekben a hangosítással akadtak apróbb technikai problémák, amik miatt a We Are the Apocalypse erőtlenebbnek tűnt. Minekután valójában még én sem tértem magamhoz az Ingested okozta mosphit-sokkból, a The Arrival of Satan’s Empire már javában futott, amikor ráeszméltem, hogy sok év elteltével, most gyerekkorom egyik nagy kedvencét hallom ismét. Ahogy haladt előre az este, persze könnyedén belerázódtam az old school black metal hangulatba, amin segítettek az olyan régi dalok, mint a The Secrets of the Black Arts vagy a My Funeral. Az előadott kilenc blaszfémia közül három származott az új lemezről, három a 2016-os Where Shadows Forever Reign-ről, és az említett három volt „ős Dark Funeral”. Heljarmadr karcos halálsikolyai ámbár pontosak és precízen kivitelezettek voltak, de inkább a témázgatósabb részekben, például a When I’m Gone-ban éreztem rettentő erősnek. Játéka, főleg az elején gépiesebbnek tűnt. Nálam az utolsó három szám, az Unchain My Soul, a Let the Devil In és a Where Shadows Forever Reign adta vissza leginkább a CD-k kénköves atmoszféráját. E mellett a rendkívül érzelmes blokk ódaként hatott a boldogtalan, a halál és a túlvilági kárhozatra sóvárgó szívekre. A gitármű végig remekelt, miként a dob megszólalása is teljesen rendben volt. A Let the Devil In elején hallható dobszóló lehetőséget teremtett a bandának pár másodpercnyi felfrissülésre, egyben a jelenlévők is zavartalanul élvezhették Jalomaah ütéseit. Játékától mintha a föld is fel akart volna szakadni, vagyis igazán illett a horda sötét világához. Összességében kijelenthető, hogy a Dark Funeral is kiváló bulit rittyentett, újfent emlékeztetve rá, hogy a svéd black metalban a lendület és dallamosság képes kéz a kézben járni.

SETLIST:

We Are the Apocalypse
The Arrival of Satan’s Empire
My Funeral
The Secrets of the Black Arts
When I’m Gone
Nail Them to the Cross
Unchain My Soul
Let the Devil In
Where Shadows Forever Reign

A Dak Funeralon talán még le lehetett volna ejteni egy gombostűt, viszont a Cannibal Corpse-on erre semmi esély nem maradt. Jóval kezdés előtt mindenki beözönlött várva, hogy a legendák a húrok közé csapjanak! Fellépésük egészét úgy lehetne röviden összegezni, hogy abban sehol nem volt jelen a nagyság üres gesztusa, hanem ők maguk voltak az igazi nagyság. Az este folyamán 18 irgalmatlan csapást zúdítottak a nézőseregre, abszolút leckét adva ezzel a Death Metal erőszakból. Hiába ismertem a teljes repertoárt, és voltam már része vérengzésüknek többször, most végig az volt az érzésem, hogy nem tudni mi vár ránk a következő dallam vagy a következő szóló után. A gitárok irgalmat nem kímélve szaggattak, Paul Mazurkiewicza dobolása úgy hiszem a richter skálán is mérhető volt, míg George „Corpsegrinder” Fisher vokálja őrjítően bestiálisan hatott. A csapat tagjaként most nyílt lehetőségem először Erik Rutan gitárbravúrjainak részese lenni, és mondhatom érezhető a kreativitás és a frissesség, amit a Hate Eternalból magával hozott. A bemutatott nagyszerű fémtömeg felölelte a Corpse eddigi majd’ teljes munkásságát. Csakhogy a kedvenceimet említsem, az Eaten Back to Life-tól a Vile-n és a Torture-n át, a legújabb, Rutan-féle Violence Unimagined-ig bezárólag. Egyébiránt a koncerten erről a korongról három szám is felcsendült. Ezen kívül két-két számot adtak elő a Kill-ről, a The Bleeding-ről, valamint a Tomb of the Mutilated-ről. Ezeknek és a többi előadott sorscsapásnak köszönhetően senkiben nem maradhatott hiányérzet! A Cannibal Corpse vasárnapi pusztításában minden benne volt, amit elvártunk: rothadás, mocsok és éles riffek, amelyek mélyen agyba vájnak és zsigerekig a szervezetbe ívódnak! A leginkább emlékezetesnek a Code of the Slashers, a Gutted, a Devoured by Vermin, és a Necrogenic Resurrection bemutatását tartom. A bulit a nagysebességű hódító, a Hammer Smashed Face zárta, amiről kevesen tudják, hogy eddig több mint ezer alkalommal csendült föl élőben (legalábbis a nagyobb zenekarok setlistjeinek nyilvános vezetése óta).

SETLIST:

Scourge of Iron
The Time to Kill Is Now
Inhumane Harvest
Code of the Slashers
Fucked With a Knife
The Wretched Spawn
Gutted
Kill or Become
I Cum Blood
Evisceration Plague
Death Walking Terror
Condemnation Contagion
Necrogenic Resurrection
Unleashing the Bloodthirsty
Devoured by Vermin
A Skull Full of Maggots
Stripped, Raped and Strangled
Hammer Smashed Face

Zárásként nem gondoltam hosszabb befejezést írni, és kerülném az olyan kliséket is, minthogy „mindenki nagyon jól érezte magát, köszi”. Mindössze annyit szándékozom megjegyezni, hogy megítélésem szerint a vasárnapi rendezvény túlmutatott négy zenekar fellépésén. Arra a néhány órára ugyanis két metal irányzat múltja és jelene találkozott, és tanúi lehettünk ezek együttélésének és együtt hatásának. Nagyszerű, hogy a H-Music Hungary és a Barba Negra mindezt lehetővé tette! Az est üzenete pedig: az utak különböző kövekből vannak kirakva, de bármelyikre lépjünk is, végül úgyis a sötétségben találkozunk!


230326Cannibal Corpse

Kapcsolódó cikkek

Dark Funeral interjú

KMZ

Cannibal Corpse – júniusban az A38-on játszanak

KMZ

CANNIBAL CORPSE – Red Before Black

Saint-Savin

DARK FUNERAL – Where Shadows Forever Reign

Cryonus

Holnap mészárszék a Track-ben: jön a Cannibal Corpse!

KMZ

Cannibal Corpse a Track-ben!

KMZ

Dark Funeral – „Nail Them To The Cross” 7’’ és digitális single februárban

KMZ

Dark Funeral bemutatja új tagjait

KMZ

Dark Funeral – „Nail Them To The Cross” videó

KMZ

Ingested – „The Divine Right Of Kings” videó

KMZ

Ingested – Új albumrészletek

KMZ

CANNIBAL CORPSE – A Skeletal Domain

Saint-Savin

Cannibal Corpse szabadjára engedi a „The Murderer’s Pact”-ot!

KMZ

Hot News: Cannibal Corpse – American Death Metal icons to release ‘A Skeletal Domain’!

KMZ

Hot News: Cannibal Corpse announces full European tour for the fall!

KMZ

Hot News: Dark Funeral – confirm 20 years of Satanic Symphonies special show on May 3rd, 2014 in Stockholm! Reveal special guests!

KMZ

Hot News: Dark Funeral – working on special 20th anniversary show; update from Lord Ahriman!

KMZ

Hot News: Dark Funeral – final set of reissues available now; post entire live show video online!

KMZ

Hot News: Dark Funeral – final set of reissues available for pre-ordering!

KMZ

Hot News: Cannibal Corpse inducted into Buffalo Music Hall of Fame!

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek