2012. február 22. @ Budapest, Dürer Kert
BONECRUSHER FEST 2012
Idén is elérkezett hazánkba a Bonecrusher Fest elnevezésű turné, mely a metal modernebb ágazatait képviselő csapatokat hivatott bemutatni. Ez alkalommal öt zenekar bizonyíthatott, név szerint a Betraying The Martyrs, a Molotov Solution, Within The Ruins, Beneath The Massacre és a koncertsorozat headlinere, a Carnifex.
A helyszín a Dürer kert nagyterme, ami előtt már hat körül is lézengettek fiatalok, a meghirdetett kapunyitás idején pedig már egészen masszív sor állt a bejárat előtt a csütörtöki nap ellenére.
Az estet a Betraying The Martyrs nevű francia brigád nyitotta, velük ez volt az első találkozásom. A hihetetlenül fiatal tagokból álló csapat sokakat szögezett a színpad elé, amivel nem igazán tudtam mit kezdeni, ugyanis ilyen őszintétlen produkciót talán még soha nem láttam. Nagyon profin eljátsszák a dalokat, nem ezzel van problémám, nem is az életkorukkal. Az a látható megrendezettség ölte meg számomra a koncertet, ami végig sugárzott a tagságról. A gitárosoknál nagyon feltűnő volt, hogy egyszerre kezdik és fejezik be a fejpörgetést, egyszerre ugranak fel, ezzel is kínosan ügyelve a színpadkép szimmetriájára.
Azt, hogy egy Madonna koncertnek van koreográfiája, megértem, ugyanakkor a metalban nem érzem ennek létjogosultságát. A szőke gitáros srác bájvigyorai talán még ennél is kiábrándítóbbak voltak.
Utánuk az amerikai Molotov Solution következett, egy sokkal meggyőzőbb produkcióval. Örömmel vettem észre zenéjükön, hogy bár ez is egyértelműen a core irányzathoz tartozik, vannak egyéni ötleteik, nagyon jó dallambéli megoldásaik és a lassú témák sem csak és kizárólag breakdownok.
Jól kitöltötték a fél órás játékidejüket és a közönség is értékelte zenéjüket, egyre többen kezdtek mozgolódásba a színpad előtt.
Ezek után a szintén amerikai Within The Ruins legénysége foglalta el a színpadot, akik az eddig megszokott felállással ellentétben most egy gitárral álltak ki. Szerintem ez kifejezetten jót tett nekik, a témák teljesen érthetőek voltak az egész koncertjük alatt, nem kellett fülelni, hogy hol is járnak éppen. Itt még külön említést érdemel a dobos Kevin McGuill játéka, aki nagyon ízesen hozta a sok duplázással felturbózott témákat.
Nála kifejezetten sajnáltam, hogy triggert használ, bár ahogy észrevettem a metal modernebb ágaiban ez szinte elvárás – akárcsak a héthúros gitár: az est összes fellépő gitárosa ilyeneket nyúzott.
Negyedikként a Beneath The Massacre lépett a deszkákra, bennük nagyot csalódtam. Itt hiába volt az egygitáros felállás, a hangzás nagyon érthetetlenre sikerült, a lábdob triggerelése kimondottan fülsértő volt. Érzem mindezt annak ellenére, hogy a négy előzenekar közül felvételen messze a legjobbnak tartom a kanadai csapatot. Ők már 45 perces játékidőt kaptak, ilyen távon, főleg az adott hangzás mellett kissé fárasztóak tudtak lenni ezek a nagyon technikás témák.
Az urak lelkesedésére viszont nem lehetett panaszkodni, egyedül a gitáros bújt el sapkája mögött, a bőgős Dennis Bradley és az énekes Elliot Desgagnés folyamatosan szántották a színpadot.
Végül ötödikként elfoglalta a színpadot a Carnifex, akik ígéretükhöz híven (friss interjú olvasható velük itt) az új lemezeket is elővették a koncertprogram összeállításánál, ezt jól is példázza az intróként használt Deathwish majd az utána berobbanó We Spoke Of Lies. Valószínűleg a tagok által használt felszerelésnek tudható be, hogy az iszonyúan mélyre hangolt dalok teljesen érthetően szólaltak meg, élvezet volt élőben hallani az utóbbi két lemez néhol black metal ízeket is felvonultató témáit. Scott Lewis énekes uralta a színpadképet a teljes majd’ egy órás program alatt, mely során elővettek ugyan régebbi dalokat is (The Diseased and the Poisoned, Slit Wrist Savior) de a program gerincét a Hell Chose Me és az Until I Feel Nothing dalai adták.
A közönség számomra érthetetlen okokból ekkorra megfogyatkozott kissé, akik maradtak, azok viszont láthatóan nagyon élvezték a koncertet, jó páran mozogtak a küzdőtéren. Itt jegyezném meg, hogy Corey Alford gitáros szinte az egész rendezvény alatt a teremben tartózkodott, szívesen válaszolt kérdésekre, végig nagyon közvetlen volt.
A korai kezdésnek és a jól tartott menetrendnek köszönhetően a koncertnek nagyon korán, még éjfél előtt vége is lett. Ezúton köszönet a szervezőknek a nagyszerűen lebonyolított buliért!
