Koncertbeszámolók

Darktempered, Blood of Nessus, Toscrew, Rectal Injection – Koncertbeszámoló

2008. október 04. @ Budapest, Viper Room

Ez a hétvégi koncert nem feltétlenül a legoptimálisabb időre lett megszervezve, hiszen az esttel egyidőben az Avalonban 4, magyar szinten sokkal nevesebb zenekar lépett fel, közülük ráadásul a Sin Of Kain exkluzív felállással szerepelt. Nekem most efféle monstre koncerthez nem volt igazán hangulatom, és úgy gondoltam, hogy könnyedebben kikapcsolódom, ha a feltörekvő underground csapatokat hallgatom meg, melyek közül kapásból volt kettő, ami igazán érdekelt, egy, amiről mindig lemaradtam, egy zenekar, akiket még korábban láttam, és kíváncsi voltam, vajon mennyit és milyen irányba fejlődtek, valamint egy teljesen ismeretlen, – információim alapján – első-koncertes banda. Egy picit tartottam attól, hogy a nagy nevek jelentős kihatással lesznek az amúgy is gyakran szerény forgalmú Viper látogatóinak számára, de mikor beléptem, kicsit meglepődve, de elégedetten nyugtáztam, hogy tévedtem, még ha teltház nem is volt.

Az este rögtön egy kisebb komplikációval kezdődött, ugyanis a lábdobbőr beszakadt, és a csere miatt másfél órát csúszott a kezdés. Eközben sikerült azt is kiderítenem, hogy a plakáton a fellépők soraiban az Athame zenekart ismét nem láthatom – korábban sajnos ki kellett hagynom egy betervezett koncertjüket, pedig érdekelnének élőben -, a pontos okáról viszont ellentétes információkat kaptam, így nem tudom megmondani, hogy miért. Nos, nem baj, úgy gondoltam, hogy a többi zenekaron a sor, hogy kárpótoljon, ráadásul így mindegyikőjük szinte teljes setlistet tud majd játszani, így nem okozhat gondot a másfél órás csúszás.

Az első fellépő egy újonc zenekar volt, ők Blood of Nessus néven játsszák a jóféle svéd hatású melodikus death metalt. A színpadi kiállás korrekt volt, egyikőjükön sem látszott igazán az izgalom, a hangszereket is nagy biztonsággal kezelték. Énekest a közönségből próbáltak verbuválni, mivel anélkül léptek fel. Minden egyes (In Flames) feldolgozás előtt megkérdezték, hogy „ki ismeri a következő számot”, ám senki nem volt annyira bátor, hogy elvállalja, mindenesetre nekem tetszett ez az ötlet. A programjuk nem volt hosszú, játszottak természetesen saját számokat is, amelyek nem voltak rosszak, bár vokállal nyilván másképp hangzanak. Amit megjegyeztem, hogy az utolsó előtti saját számban egész tetszetős témák voltak, és meglehetősen változatos, de nem széteső volt maga a dal is. A hangzás sajnos meglehetősen aránytalan volt, de a terem leghátsó részén azért ki lehetett hallani a témákat. Első koncertnek abszolút jó volt, sokan végignézték a zenekart, igaz, mozgás még nem igazán volt ekkor, de egy-két fellépés múlva már ez is jönni fog magától.

Az utánuk következő Toscrew volt az egyik banda, amelyikre aznap este kíváncsi voltam, mégpedig két okból. Az egyik, hogy fél éve hallottam őket, és az meglehetősen gyengére sikerült fellépés volt, a MySpace-en hallottak alapján nekem csalódás volt akkor a banda. Egy héttel a mostani koncert előtt azonban találkoztam egy koncerten Mátyással (ének/basszusgitár) és Kristóffal (gitár) a bandából, akik elmondták, hogy azóta jelentős változáson ment át a csapat. Többek közt átestek egy doboscserén, sokat próbáltak, és elkészítettek egy EP-t is, amit meg is mutattak nekem ott, és kívülről nagyon ízlésesen nézett ki. (Megjegyzem: azóta sikerült meghallgatnom az EP-t, és ez az igényesség a tartalomra is igaz.) A csapat a Hullámok című introval kezdett, és koncertjük gerincét is természetesen a Kolonc EP többi száma képezte. És hogy sikerült-e valóban továbbfejlődniük? Maradéktalanul, a változás elég nagy léptékű, mintha nem is ugyanazt a bandát láttam volna, teljesen elfeledtette velem az év eleji Toscrew-t. És arra én nem is akarok már emlékezni, így kell kiállni, így kell csinálni. Az egyetlen gond itt is talán a gyenge hangzás volt, még az első zenekarét is alulmúlta, a gitárból sokszor nem lehetett hallani semmit, az ének pedig olyan hangos volt, hogy néha mindent elnyomott. Ennek ellenére amit kihallottam, azok alapján abszolút megerősíthetem, hogy mostanra sikerült összeérnie a csapatnak.

Az őket követő grindcore-formációról, a Rectal Injectionről eddig vajmi kevés információval rendelkeztem, de ennek ellenére vártam a koncertjüket, hiszen az általuk képviselt stílus igencsak közel áll a szívemhez. Nem tudom, hogy eddig hogy kerülte el a figyelmemet ez a csapat, mivel igazán elsőosztályú zenét nyomtak! És ráadásul a teljes időt végigjátszották, a rövid számok ellenére nem a szokásos 20-25 percnyi ideig játszottak, hanem egy teljes, intenzív, brutális és minőségi koncertet kaphatunk. A hangzás itt ugyan erősebb volt már, de még nem annyira, hogy a hipergyors gitártémák maradéktalanul átjöjjenek, de legalább már nem volt aránytalan az egész. Erre az együttesre már a közönség is beindult, néhány számra már kialakult egy kis mosh pit az első sorokban, és nem is csoda. Engem maradéktalanul meggyőztek, ajánlom mindenkinek, hogy csípje el őket, ahol csak tehetik!

Zárásképpen már csak egy zenekar volt hátra, az a banda, akiket én csak Magyarország egyik legszimpatikusabb underground metal csapatának titulálok, ez pedig nem más, mint a miskolci Darktempered. Րket először még tavaly februárban láttam Salgótarjánban, és már ott is nagyon energikusan adták elő kíméletlen zenéjüket, pedig ott még egész friss volt a zenekar. A csapat azóta öttagúra bővült, és énekest cserélt, és kíváncsi voltam, hogy ez vajon hogyan hat ki a teljesítményükre. Nos, a választ nem igazán lehet leírni, ugyanis nem mindennapi volt a színpadkép, ritkán találkozik az ember ennyire energikus előadással. A hangzás is normalizálódott náluk, így már csak a közönség – egyébként érthetetlen – enerváltsága okozhatott némi akadályt. Ám úgy látszik, ennek a legyőzése olyan dolog, ami a miskolci brigádnak meg sem kottyan! Az egy dolog, hogy mindenki teljes erőbedobással és helykihasználással játszott, de Tamás – az énekes – gyakran le is jött a közönségbe, és ott próbált meg hangulatot kelteni, először még kevesebb, később már sokkal több sikerrel. Eszméletlen volt, hogy mennyit futott és ugrált, és eközben nem is rontott! Mindezt úgy, hogy lenyomták a demot, a három MYA-s számot, valamint egy új szerzeményt is. Néha egy-egy üvöltésre átengedte a mikrofont az első sorban állóknak is, ezzel kissé beindítva az embereket. Az általam leginkább kedvelt szám talán a legismertebb is, ez pedig a – Satyricon Fuel for Hatredjére nagyon hasonlító riffel rendelkező – New Messiah. Ezt a számot ráadásul úgy adták elő, hogy a szám elejét a Toscrew-os Kristóf énekelte, és addig Tamás pedig lent tombolt a közönséggel, és erre már bizony tényleg nagyobb mozgás alakult ki. Egyszerűen remek, példamutató koncertet adott a Darktempered, ilyen intenzív előadást nem is tudom, mikor láttam utoljára. Közönségből pedig sokkal aktívabbat érdemelnek (az 5 ember többet mozgott a színpadon, mint az első 5 sor összesen)! Én remélem, hogy hamar viszontlátom őket Pesten is, de aki csak teheti, nézze meg őket, garantáltan nem fog csalódni!

Az este vége után elégedett lehettem a döntésemmel, hiszen abszolút minőségi volt mindegyik fellépő. Részt vehettem egy korrekt első koncerten, meggyőződhettem arról, hogy a Toscrew-ban tényleg benne van az, amit fél éve a MySpace alapján láttam, megismerhettem egy számomra új grindcore reménységet, és végül hagytam magam letaglózni a Darktempered által. Nem tudom, az a bizonyos másik koncert hogy sikerült, de az biztos, hogy aki hozzám hasonlóan ezt választotta, hasonlóan jó szájízzel térhetett haza.

FOTÓK: Bleeding Hope

Kapcsolódó cikkek

Toscrew – Choices were made (2013) lemez

KMZ

Toscrew – Crawl

KMZ

Toscrew hírek

KMZ

Toscrew klip

KMZ

Toscrew Interjú

TJ

TOSCREW – Kolonc EP

Morhguel

Darktempered Interjú

Davkov

DARKTEMPERED – MYA EP

Davkov

Metal And Core Fest Vol I. – Koncertbeszámoló

Morhguel

DARKTEMPERED – …From Hell (demo)

Riffa

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek