Death Before Dishonor, Zero Tolerance, Don’t Say A Word, Have No Choice – Koncertbeszámoló

2009. augusztus 24. @ Budapest, Dürer-Kert

Egy felejthetetlen, hangulatos és hamisítatlan hardcore buliban volt része azon kevés embernek, akik ellátogattak ezen az estén a hely kistermébe. Ugyanis ekkor lépett fel az amerikai Death Before Dishonor, valamint 3 olyan magyar előzenekar, akik számomra nagyon szimpatikus mentalitással, profizmussal és energikus előadásmóddal szórakoztatták a nagyérdeműt. A pontos kezdés 20:00-ra volt meghirdetve, így én is ekkorra érkeztem a helyszínre. Az este egyetlen negatívuma ezekben a percekben ért, mivel a programkiírásból kiderült, hogy a SUICIDE PRIDE (Thrash/Hc/Punk,Csorna) koncertje sajnos elmarad, pedig a myspace-en lévő számok alapján kíváncsi lettem volna rájuk.

Az első fellépő 20:15-kor kezdett, a HAVE NO CHOICE (Metal/Hc, Százhalombatta). Ekkor kb. 20-25 ember alkotta a közönséget, pedig a srácok igazán jó zenét nyomtak, profi előadással és hangosítással (ami az egész est folyamán kiváló színvonalú volt). Az együttes kellemes hardcore zenét játszik, a 2 gitáros remekül illesztette egymásba a monoton zúzás és a kis metalos elemekkel megfűszerezett szólók sorát, miközben az énekes a színpadon járkálva üvöltötte nagyon hatásosan a dalok angol szövegét. A myspace-es dalaik mellett pár “cím nélküli” új szerzeményt is eljátszottak. A banda nálam minden szempontból jelesre vizsgázott. 30 perces rövid, de igen intenzív koncertjük után már sejtettem, hogy a buli további része is igazi zúzda lesz.

Kb. 20 perces hangolás után, 21:05-kor indította koncertjét a DON’T SAY A WORD (Hc, Bp.-Csepel). A nézőszám ekkor már elérte a 30-35 főt is! Végre egy nagyon jó zenét játszó, magyar(!!) szövegekkel operáló bandát láthattam. A 4 tagú csapat kicsit punkosabb ritmusokkal tarkítja számait, nekem ők is nagyon bejöttek, rajtuk is látszott az, hogy örülnek, hogy színpadon vannak és akkor is maximumot nyújtanak, ha a közönség elég tunya és csekély számú. Az utolsó számoknál 4 srác (valszeg ismerősök) végre akcióba lendült és egy ilyen koncerthez méltó showt produkáltak. Itt is mindennel elégedett voltam (ők is fél órát zenéltek).

22:00, színpadon a ZERO TOLERANCE (Hc/Metal/Indie, Bp., Budaörs, Csongrád). Náluk már mozgott a közönség egy része (35-40 főből), ez főleg az énekesnek volt köszönhető, aki a közönség előtt rohangált, ugrált, fetrengett és közben iszonyat módon ordibált. Le a kalappal előtte, hogy 25 percig bírta ezt a tempót, a zenekar másik 4 tagja is rendesen végezte a dolgát, de a frontember náluk is kiemelkedőbbet nyújtott, bár a mikrofonja sokszor gerjedt az erősítők előtti rohangálástól, de ez senkit nem érdekelt. Րk voltak a legmegfelelőbbek a főzenekar bevezetésére.

Ugyanis 25 perccel később, 22:50-től elérkezett az, amire a legtöbb jelenlévő várt: elkezdte koncertjét a DEATH BEFORE DISHONOR (Hc,Boston-USA). A banda azonnal elővarázsolta az ilyen koncerteken jól ismert hangulatot, ekkor már a kb. 50-60 fős nézőtér kiadott magából egy 10-15 fős réteget, akik kívülről tudták a számokat, pogóztak, énekeltek a mikrofonokba, stb. A zenekar nagyon közvetlen volt, a számok közötti konferálások alkalmával mindig mondtak valami vicceset, rengetegszer megköszönték, hogy itt lehetnek és, hogy itt vagyunk, illetve egyfolytában dicsérték a tényleg őrült hangulatot teremtő srácokat a színpad előtt (“thank you for this f**king beautiful hardcore show”-Bryan és Frankie) és említették Téglás Zolit (Ignite) a magyar származása miatt. Felváltva játszottak a régi és az új albumról (Better Ways To Die), végig a gyorsabb számok pörögtek, érezni lehetett azt a jó régi amcsi hardcore életérzést. Kétszer tapsolták vissza őket, a vége felé az együttesen kívül volt még a színpadon 3-5 fiatal srác a közönségből, akik a gitáros mikrofonját kisajátítva, vagy épp Frankie-vel együtt ordibálták a dalokat. 23:35-kor viszont vége lett az estének, a banda szedelőzködött, közben beszélgettek a közönség ott maradt tagjaival, elosztogatták a pengetőket és dobverőket. Mindenképp az év egyik legzúzósabb éjszakáján vannak túl azok, akik vették a fáradtságot, hogy a Dürer kertben töltsék el idejüket.

10/10 pontot érdemel az este, mert minden annyira a helyén volt, hogy az már ijesztő. És egy kis prédikáció a végére: sajnos újra és újra találkozom azzal, hogy nálunk nagy nézőszámot csak nagyon ismert, halálra promózott vagy éppen egy sikeres stílust képviselő zenekar tud összehozni. Tény, hogy jó hangulata van az ilyen koncerteknek, ahol csak 50-60 fő van, viszont ők szeretik az adott zenét és együtteseket, de ilyen “bevételek” mellett ne csodálkozzon senki, hogy a zenekarok nem jönnek az országba, hiszen nem érné meg nekik anyagilag. Itt volt ez az este, 2900 forintért kapott az ember 4 profi zenekart, jó hangulatot és remek technikát. Ehelyett 3000 Ft-ért mindenki Depresszióra, Tankcsapdára járkál (most a stílusokat ne vegyük figyelembe), amikből mára hiányzik az, amit egy ilyen “underground” bulin a közönség kap: a zene és a zenekar egyéniségét és azt, hogy amit csinálnak az szívből jön, teljes erőbedobással, akár 20-50 jelenlévő előtt is…

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár