Ensiferum, Chthonic, Insania – Koncertbeszámoló

2007. december 11. Budapest, Wigwam

A Concerto szervezésében

A hét órára kiírt kezdés, hét órás kapunyitást takart, de így legalább az ember végignézhetett egy kígyózó sornyi viking testvérén a buli előtt, akikről a beengedés során az is kiderült, hogy az egységes jegyár ellenére igen sokuk már előre megvette a magáét. Lelkes közönséget ígért hát az est. A kapun bejutva pedig a WigWam vadnyugati dekorációjáról, azonnal elvonta az ember figyelmét a merchandise-pult.

Még mindig tátott szájjal a nyálunkat csorgattuk itt, amikor hírtelen megszólalt mögöttünk az Insania. Mosolygós-szintis heavy metaljuk azonnal megfogta a közönség jó részét, és pillanatok alatt kialakult egy három fős kemény mag is, akikkel az énekes a szemkontaktust is jócskán megtartotta, aki amúgy a jó hangulatú, ám nem túl változatos produkciót érthetetlenségig avantgarde mikrofonállványos mozdulatokkal próbálta feldobni. Továbbá mindig nagy büszkeséggel nyújtotta át a mikrofont a gitárosnak, akinek hozzá hasonló, de talán valamivel mélyebb és hősiesebb hangja szépen kiegészítette az övét, de volt itt még egymás mellkasán dobolás, és lefelé csúszó bőrnadrág is, úgyhogy jócskán felforrósodott a hangulat a viszonylag rövid produkció alatt. Talán a legkomolyabb hangszeres teljesítményt a dobos nyújtotta, aki végig igen komoly tempót diktált, és a koncert végén, mikor előjött a dobok mögül, hogy a többiekkel együtt igazi aréna-rockos összeölelkezős meghajlással köszönje meg a közönségnek az estét. Láthattuk is, hogy végig sportfelszerelésben, rövidnadrág trikó kombinációban játszott, de az egész együttesen látszott, hogy kitettek magukért és örültek a lehetőségnek, hogy eljuthattak külföldre, egy ilyen nagy banda előzenekaraként.

Ezután a taiwani istenek léptek a színpadra a Chthonic zenekar. Ez több szempontból sem túlzás, hiszen zeneileg is isteniek voltak, és így, élőben is bebizonyították, hogy valóban nem a skandináv black metal ihlette arcfestésüket, hanem hazájuk tradíciói. Az énekes például féloldalas arcfestésével és kényszerzubbonyra hasonlító ruhájával egy őrült istenre hasonlított leginkább, de a szintetizátoros lány(!) még nála is ijesztőbben volt kifestve. A rövidke koncertet a legutóbbi albumon, és a most kiadott válogatáslemezen is szereplő Indigenous Lacerationnel indították, és a többi szám is a Pandemoniumról volt, kivéve az UNLimitedet, mely azonban szintén várható volt, hiszen az együttes ezzel a szóvicces című és zeneileg is egyszerűbb számmal fémjelzi az egész turnét, és ebbe sűrítette minden politikai mondanivalóját, többi daluk számára meghagyva a mitológiát nemcsak témának, de hangulatnak is. Azonban éppen egyszerűsége miatt ez a dal mozdította meg legjobban az alapvetően nem a Chthonic miatt érkezett közönséget, sőt a többi számnál néhol a közönség legvikingebb része néhányszor a zene ritmusára fittyet hányva, saját ütemre kántálta a megszokott hej szavacskát, sőt, ezzel túl is harsogva az amúgy sem tökéletesen hangosított zenét, melyből sokszor éppen a Chthonic zenéjének legegyedibb és legérdekesebb elemei, a női ének, és a két húros távol-keleti hegedű gyönyörű hangja veszett el szinte teljesen. Pedig ez a két zenész is kitett magáért, az énekeslány nemcsak szépen, bár halkan énekelt, de szépen is basszusgitározott és szépen is nézett ki, mintegy ellensúlyozandó a többi tag mogorvább kinézetére, ahogy azt éneke is teszi a zenében, mely élőben ugyanolyan szépen szólt, mint a stúdióban. Nem úgy, mint az énekesé, aki néhány dolgot erőtlenebbül, másokat viszont kifejezetten jobban tudott hozni. A hegedűs pedig mikor nem játszott, szoborrá merevedett, és ezzel a koncert egyik legjelentősebb hangulati és látványeleme volt. Sajnos a zenekar alig játszott pár számot, és ezek sem a leghosszabb darabjaik közül kerültek ki, továbbá legnagyobb bánatomra nem volt “hegedű”-szóló sem, ahogy a két lemezes élő albumukon. Utolsó számuk, a Quasi Putrefaction olyan lendülettel indult meg, hogy még pogó is kialakult az amúgy inkább szép, mint kemény zenére, de nemcsak ennek, hanem magának a koncertnek is hamarosan vége szakadt. Reméljük, hogy egyszer eljutnak ide egy saját turné keretében is, ahol meg tudják mutatni azt, amit az A Decade On The Throne c. élő anyagukon is hallhatunk.

Az est főzenekarát, a finn Ensiferum-ot már az eleve előítéletek közepette vártuk. Pár éve még egyik kedvenc viking, illetve folk zenekarunk újabb kiadványaival ezt az Iron című lemezükre korlátozta. Az új dalokból valahogyan hiányzik az az igazi “viking érzés”, de úgy látszik a szép számmal megjelent hallgatóság által viselt Ensiferum póló és arcfestés mennyisége alapján, hogy erről a koncert legtöbb résztvevője máshogy vélekedett. A kicsit hosszas átszerelés után egy meglehetősen unalmas, kék fényekkel fűszerezett ambientes intró következett. A színpadra lépő zenekar félmeztelen tagjait természetesen hatalmas tapsvihar köszöntötte. A zenészek arcát fekete, harcifestés-szerű sávok díszítették. Az énekes, szoknya (vagy talán ágyékkötő) gyanánt egy finn zászlót öltött magára, a banda többi tagjának viszont csak kék kockás konyharuhaféleség jutott, de ennek ellenére öltözékük alapvetően jól illet a zenéhez, kivéve az énekes fehér-fekete foltos plüss cowboykalapját, amit azonban elég hamar le is vett. Valószínűleg a zenekarhoz hasonlóan kifestett közönséget látva rájött, hogy a helyszín ellenére itt senki sem westernre vagy countryra kíváncsi. Már az első nóta alatt hallhatóak voltak egy rosszul előkészített koncert visszásságai: pocsék hangzás, a dobok, a basszus túl erős, csak a leginkább talán Judas Priestet idéző sablonzúzás volt igazán hallható, a dallamokat hordozó szintetizátor hangja teljesen elveszett az erőszakos gitárok mögött. A zenekar tagjain is hasonló felkészületlenség, vagy talán a hosszú turné okozta fáradság látszódott, ezt bizonyítja például a színpadi mozgás viszonylagos hiánya is. Egyedül a basszusgitáros, Sami Hinkka látszott igazán lelkesnek, ráadásul a koncert legjobb pillanatait is ő szerezte, hat húros basszusgitárján előadott virtuóz szólóinak formájában. A zenekar “lehangoltsága” és technikai felkészületlensége még a kedvenc nótámat, az Into battle-t is teljesen tönkretette, mivel a dal legszebb részeit, az akusztikus szólókat egész egyszerűen kihagyták. Nagyon remélem, hogy ez az igencsak alacsony színvonalú előadás tényleg csak a fáradság miatt volt olyan amilyen, és a jövő áprilisi igen ígéretes koncertjük (többek közt a Moonsorrowval, a Korpiklaanival, a Tyrrel és a Dalriadával) fényévekkel jobb lesz!

Kapcsolódó cikkek

Ensiferum Acoustic – Koncertbeszámoló

Mountain

Ensiferum – Akusztikus mulatsággal tér vissza a finn zenekar

NorthWar

Ensiferum koncert – Harcos metal trió élén érkezik a finn zenekar

NorthWar

Headbangers Ball turné: vedd meg a jegyed, és ingyen mehetsz az Fleshgod Apocalypse koncertjére is!

NorthWar

Iced Earth, Ensiferum, Kataklysm és Unearth a decemberi Headbanger’s Ball turnén

NorthWar

Ensiferum, Fleshgod Apocalypse koncertek a Barba Negrában

NorthWar

ENSIFERUM – One Man Army

ST. Toma

Ensiferum – Új nagylemez februárban

NorthWar

Ensiferum – „One Man Army” album és turné

NorthWar

Ensiferum albumcím és 2015-ös megjelenés

NorthWar

Ensiferum „One Man Army” európai turné 2015 márciusában

NorthWar

Ensiferum hatodik albumának felvételére készül idén ősszel

NorthWar

Hot News: Chthonic – Taiwanese Metal Collective To Release Mammoth Ián-Bú DVD Via Eagle Records Next Month

NorthWar

Satyricon, Chthonic – Koncertbeszámoló

Jillian

Hot News: Chthonic To Kick Off European Tour With Satyricon Next Month

NorthWar

Heidenfest 2013 – Wien – Koncertbeszámoló

Jillian

Hot News: New Chthonic Video `Supreme Pain For The Tyrant`online at YouTube

NorthWar

Hot News: Chthonic`s second music video “Sail into the Sunset’s Fire” is now online

NorthWar

Chthonic Interjú

ST. Toma

CHTHONIC – Bú-Tik

ST. Toma

Hot News: Ensiferum sign worldwide deal with Metal Blade Records!

NorthWar

Ensiferum, Amoral, Profane Omen – Koncertbeszámoló

Darkjedi

Hot News: Ensiferum – New Video For “In My Sword I Trust” Unveiled

NorthWar

Ensiferum Interjú

ST. Toma

ENSIFERUM – Unsung Heroes

ST. Toma

Hot News – Chthonic: Band To Play Additional Dates With DevilDriver

NorthWar

Children Of Bodom, Ensiferum, Machinae Supremacy – Koncertbeszámoló

Darkjedi

Paganfest – Koncertbeszámoló

Menegroth

Ensiferum, Suidakra, Naildown, Sin Of Kain, Blood Rainbow, Archaic – Koncertbeszámoló

Ata

ENSIFERUM – Victory Songs

Menegroth

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár