Koncertbeszámolók

Húsvéti Metal Vihar – Koncertbeszámoló

2008. március 22. @ Budapest, Avalon Club

FELLÉPŐK: Brainstorm, Sabaton, Pagan”s Mind, Moby Dick, Vida Rock Band, Rotor, Salvus, Ad Astra

Amint kiderült, hogy új lemezét bemutató turnéjával hazánkat is érinti a német Brainstorm zenekar, tudtam, hogy ezt a bulit semmi esetre sem hagyhatom ki. Közben cserélődtek a turnépartnerek és végül egy igazi fesztivállá nőtte ki magát a körút budapesti záróestéje. Az eseményt nagyon találóan Húsvéti Metal Viharnak keresztelték el, hiszen a koncert napjának reggelén az ablakból kitekintve sűrűn hulló havat láttam.
A koncert helyszínéül a szervezők az Avalon Clubot választották, amiről eddig felettébb kellemes emlékeket őriztem, de meg van az a hátránya, hogy eléggé távol esik a főbb közlekedési csomópontoktól.

Sajnos a különböző okok miatt csak a Salvus legvégére értünk oda a klubhoz társaimmal, így mindössze az Ilyenek voltunk című Ákos dal feldolgozását hallhattuk tőlük.

Ilyen korai órán még alig lézengtek a klubban az emberek, így a soron következő Rotor is szellős nézőtér előtt játszott. A borsodi csapat nem zavartatta magát, nyomták sorban a lendületes nótákat, aminek a címében rendre feltűnt a metal szó. A koncert egyben az „Acélba Zárva” lemez budapesti bemutatójaként is szolgált. Most láttam először élőben a zenekart, nekem leginkább Plósz József gitározása tetszett, de a csapat többi tagjára sem lehetett sok panasz, Szentesi János énekes pedig bizonyságot tett róla, hogy frontembernek sem utolsó. Elhangzott az Acélba zárva, Metalháború, Metal az Isten (megmosolyogtatva a közönség egy részét), Metal Invázió, Van még remény, Tépj szét minden láncot, valamint eljátszottak egy dalt a megjelent rocker hölgyeknek is.

Körülbelül háromnegyed óra játék után a zenekar levonult, hogy átadja a helyét az este első külföldi fellépőjének, a Norvégiából érkezett Pagan’s Mind-nak.. A norvég progresszív metal vezető csapata először járt hazánkban, így annyira nem ért meglepetésként, hogy a fél 6-os kezdésre körülbelül félig volt csak a klub. Ez azonban cseppet sem zavarta a zenészeket, óriási lelkesedéssel, fülig érő szájjal nyomták a változatos témákkal teletűzdelt számaikat. Nils K. Rue énekes hibátlanul énekelt és tartotta a kapcsolatot az egyre jobban belelkesülő publikummal. Steinar Krokmo basszer a hathúros basszusgitár bűvölésén túl Ronny Tegner billentyűssel együtt pózolt a lelkes fotósoknak. Jorn Viggo Lofstad pedig kétség kívül az este legtechnikásabb gitározását mutatta be, élvezet volt látni és hallani! Sajnos a zenekarnak akadtak problémái a technikával is, ahogy azt az énekesük a koncert elején meg is említette és a kezdeti gerjedések után néha túlságosan is előtérbe került a gitár a billentyűkkel szemben.

A koncert egyetlen negatív pillanata volt, amikor azt hittem, hogy tönkrement Lofstad gitárjában valami, de a koncertsorozat vége felé a pultnál a baj okát firtató kérdésemre ezt válaszolta: „I almost lost my hearing”. A hiba tehát nem a gitárban volt, de szerencsére Jorn nem szenvedett maradandó károsulást. A koncert ettől eltekintve nagyon jó hangulatban telt, legtöbbet talán az új, God”s Equation lemezről játszották. Elhangzott róla mindenki meglepetésére a David Bowie feldolgozás Hallo Spaceboy, a United Alliance és az Atomic Firelight is. De nem lehet prog koncert instrumentális szám nélkül, el is játszották a Coming Home-ot az Enigmatic Calling lemezről, majd búcsúzóul az immár hasán „Budapest” feliratot viselő Nils felkonferálta a Through Osiris Eyes-t, amivel zárult is a buli, jó 50 perc után.

A rövidnek nem nevezhető átszerelés közben összefutottam pár osztrák ismerőssel, akik arról érdeklődtek, hogy milyen diszkó van még nyitva és elmondták, hogy az előző napi bécsi koncert annyira tetszett nekik, hogy Budapestre is eljöttek a három banda kedvéért. Közben megtudtam, hogy a Brainstorm és a Moby Dick helyet cserélt az előzetes tervekhez képest, így a Brainstorm interjút a Sabaton programja alatt tudtam csak megcsinálni. A kezdő Panzer Battalionnal szó szerint színpadra robbanó svéd hatos elementáris erővel játszott. Látszott, hogy nagyon élvezik, hogy végre kiszabadulhattak a stúdióból és igazi terepükön, a színpadon mutathatják meg, mit tudnak. A hagyományaikhoz híven most is mindenkin katonai nadrág volt, Joakim Brodén énekesen pedig az elmaradhatatlan ezüst-fekete golyóálló mellényt és motoros napszemüveget sem hagyta otthon. A kezdő szám után azonban jeleztek, hogy mehetek interjúzni, így egy ideig a klub közönség elől elzárt hátsó részéről hallgathattam a svédeket. Az interjú után a zseniális Wolfpack-re értem vissza. Ekkor már az egész közönséget kenyérre kenhette volna a zenekar, ha lett volna toborzás a helyszínen, biztos lett volna pár új tagja a Magyar Honvédségnek. A számok közben rendre felcsendült a Sabaton-Sabaton kórus, ami alig akart elhalkulni a zenészek nagy-nagy örömére. Egyáltalán nem hangzott őszintétlennek a szájukból, hogy fergeteges az egész közönség és azt sem esett nehezemre elhinni, hogy tényleg mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy visszatérhessenek hazánkba.

A Metalizerről előkerült a nevéhez méltóan pokolian gyors Hellrider című szám; az első lemez címadója, a D-Nap történéseit ecsetelő Primo Victoria, ami alatt szerintem szerencsétlenül bekapcsolták a hóesést imitálni próbáló gépet, ami nem feltétlenül tett jót az összképnek. A még megjelenés előtt álló új lemezről 2 szám is előkerült: a Ghost Division és a The Art Of War. A Back In Control utáni ráadásban pedig a Metal Machine és a Metal Crüe kettősét élvezhették a megjelentek, akik még ezek után is alig akarták elengedni a svédeket. Nem csoda, szívesen hallgattam volna én is még pár nagy ívű refrénnel felvértezett menetelős himnuszt, de bízzunk benne, hogy a srácok szavukat tartva visszatérnek az ősszel.

A Sabaton után az este főbandája, a német Brainstorm következett. Sajnos az első számról itt lemaradtam, ekkor készült a hamarosan olvasható Sabaton interjú Pär Sundström basszusgitárossal. A zenekar már javában játszotta a Blind Sufferinget, mire sikerült előbbre menni. Ha totális teltház nem is volt, de azért megtelt a klub a németek koncertjére. 4 éven belül hatodik alkalommal játszottak nálunk, itt rögzítették DVD-jük fő koncertjét és ismét bizonyították, hogy nem ok nélkül kedveljük őket: Andy B. Franck énekes már a koncert elején bejelentette, hogy minden bizonnyal ez lesz a turné legjobb estéje. A csapat az estére kiegészült Tom Naumannal, akit a Primal Fearből lehet ismerni, aki nem csak riffelt, de néhány dalban szólózott is; a 3 gitár jót tett a hangzásnak, bár néha kissé zsúfolt volt a színpad, hiszen turnétemető buli lévén némi ökörködésre is vevő volt mindenki. Az egyik szám alatt a roadok is megjelentek gitárral a kezükben, így 6 gitáros tolta egyszerre a hatalmasnak nem igazán nevezhető színpadon. De a legnagyobb tetszést mindenképpen a Brainstorm női pólóban, alsógatyában, festett fanszőrzettel megjelenő Steinar (Pagan”s Mind basszer) aratta! Még Andy hangja is elcsuklott a röhögéstől, aki egyébként fantasztikus formában énekelte végig az egész bulit.

A kötelező számokat eljátszották az új albumról, egyedüli meglepetésként az End In Sorrow került be a programba, én a Protect Me From Myself-nek jobban örültem volna, de erre sem lehetett panasz. Előkerült egy #1 „gigasláger kislemez-nóta” is, hiszen a banda Fire Walk With Me kislemeze első helyen debütált a MAHASZ listán. Ritka pillanat ez egy metal zenekar életében, Andy meg is köszönte mindenkinek. A koncerten a Metus Mortis albumig bezárólag hangzottak el dalok, összesen 15, de az ember kétszer annyit is végigtombolt volna, olyan hamar röppent el a valamivel több, mint másfél órás koncert. Reméljük még sok ilyen jó hangulatú koncerttel örvendeztetnek meg minket az elkövetkezendő években. Setlist:Falling Spiral Down, Blind Suffering, Worlds Are Comin” Through, Shiva”s Tears, Fire Walk With Me, End In Sorrow, Highs Without Lows, Shadowland, Hollow Hideaway, Doorway To Survive, Inside A Monster, How Do You Feel, Painside, Under Lights, All Those Words

A németek után a hazai Moby Dick következett, akik speciális bulival készültek az estére, mivel a Hammer Records újra kiadja a csapat első lemezét. A nézők egy része már hazaindult, amikor a színpadra léptek a soproni bálnavadászok, de aki maradt az egy igazi retro thrash buliban vehetett részt. Smici is elmondta a koncert elején, hogy a mai kulcsszó a retro lesz, és ennek megfelelően egy szám kivételével csak az első három albumukról szemezgettek, ismét végig eljátszva a Kegyetlen Éveket. A zenekar egy kicsit fáradtnak tűnt számomra, volt egy-két hiba a játékukban, többek között a Keresztesvitéz eleje is elég furcsára sikeredett, valamint Mentes Norbert és Göbl Gábor lamentált egy ideig, hogy melyik szám is következzen. Ettől függetlenül a közönség vette a lapot és jót zúzott a koncerten, bár a vége felé már igencsak megcsappant az emberek nagy részének az energiaszintje, ami egy egész napos zárttéri buli után, cigifüstben nem is csoda.

A már említett Keresztesvitéz alatt a Hammer stand két eladóhölgye is a színpadra került, azonban a színpadi mozgáshoz ők sem nagyon tudtak érdemben hozzátenni, bár kétség kívül szebb látvány voltak, mint a négy zenész. Setlist: Ugass kutya!, Káosz és zűrzavar, Bűz van, Talpak, Ilyen ez a század, Good Bye, Kegyetlen Évek, Happy End, Élsz vagy meghalsz, S.O.S., Beteg a Föld, Kiképzés, Köszönöm jól vagyok, Ne Köss Belém, Körhinta, Múló Álom, Mennyből Az Angyal, Pokolrock, Gazember, Keresztesvitéz

Moby Dick alatt már kijöttek a külföldi zenekarok tagjai beszélgetni, fotózkodni a rajongókkal. Roppant közvetlenek voltak, tűrték a rohamot. Vida Rock Bandre szinte már csak ők maradtak a klubban. Örömmel konstatáltam, hogy a Lordból kirakott Vida Ferenc nem maradt zenekar nélkül, de a tetemes csúszás a kialvatlansággal és a rám váró, fél országon át vezető hajnali vonatozással párosulva már távozásra kényszerített a koncert elején. Jófajta hard rock zenét játszanak, ennyi kiderült, majd máskor jobban megismerkedem velük, ahogy az Ad Astra zenekarral is, akikről így szintén lemaradtam.

Köszönet a Hammerworldnek a szervezésért és az Avalon Club dolgozóinak a segítségért, főleg Miklán Ritának, aki nélkül most lehet, hogy még mindig valahol a XV. Kerületben bolyonganék!

Kapcsolódó cikkek

Salvus interjú

KMZ

A küldetés folytatódik… Szabad szemmel – Megjelent a Salvus új nagylemeze

KMZ

“History Rocks” néven múzeumokat érintő kampányt indít útjára a Sabaton – Jön a „The War To End All Wars – The Movie”

KMZ

Töredék – Radnóti Miklós versmegzenésítés a Salvustól

KMZ

Salvus – nagyon élveztük az egész estét

KMZ

Moby Dick / Omen / Magma Rise / Heedless Elegance – Fém bandák találkozója Budapesten!

KMZ

Ingyenes Brainstorm és Rage koncert csütörtökön a Barba Negrában!

KMZ

Sabaton – teljes a felállás, az Avatar mellett a Dynazty is fellép augusztus 20-án a Barba Negrában!

KMZ

Nyári, szabadtéri koncerttel pótol a Sabaton Budapesten!

KMZ

Április 9-én Moby Dick, Dalriada és Remorse a Barba Negrában

KMZ

Sabaton – halasztásra került a márciusi koncert, hamarosan bejelentik az új dátumot

KMZ

BRAINSTORM – Wall Of Skulls

Menegroth

Moby Dick 40 éve Pokolrock – leírhatatlan boldogság

KMZ

Moby Dick – A Terápia lemezbemutató koncert keretében az 50 éves Gőbl Gábor basszusgitárost is köszöntik

KMZ

Moby Dick – új videoklip a Program című dalhoz

KMZ

Moby Dick – aranylemez a Terápia, szerdán koncert a Testament előtt

KMZ

Sabaton – új lemezzel és giga turné keretében térnek vissza hozzánk a svéd csatametalosok

KMZ

Moby Dick – a Testament előtt augusztusban a Barba Negra Track-ben!

KMZ

Moby Dick klippremier: a “Mindegy egy” című dalhoz készült videóval jelentkeztek a thrasherek

KMZ

Moby Dick – korhatáros videoklip érkezett az album címadó dalához, szombaton lemezbemutató koncert és dedikálás

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek