2013. február 16. @ Budapest, Yuk
Judgement Night
Sajnos mostanában azt tapasztalom, hogy egyre kevesebb ember jár kisebb /nagyobb/ koncertekre. Nem tudom hova tűnek az emberek, de most gondolom már csak azért is, mert az egyébként is olcsó Yuk-as belépőnél is olcsóbb jegynek köszönhetően már kezdés előtt elég sokan összegyűltek.
Az estét a számomra ismeretlen WhiteBacon nyitotta. Ezzel szinte csak én voltam így, hisz talán őket nézték meg a legtöbben és voltak akik még a dalszövegeket is tolták. Kellemesen dörrent meg a koncert azt leszámítva, hogy a rövidke negyven perces koncert első felében a cineket alig lehetett hallani. A végére hagyta a zenekar a jobb, erősen At the Gates beütésű nótáit. Nekem kicsit egyhangú volt a zenéjük, de az énekesnek kifejezetten bejött a vokálja, súlyos és karakteres volt. A végére az együttes tagok is jobban elengedték magukat, jobban lehetett látni, hogy élvezik amit csinálnak.
Utánuk a már többször látott Moratorium következett. Eddig mindig inkább a grindosabb elemek tűntek fel a zenéjükben, de a mostani nagyon jó hangosítás mellett, jobban érezhető lett az albumról ismert dallamos-death-es vonal is. Jól játszottak elejétől a végéig és egy vadiúj nótával is megörvendeztettek minket. Mivel megint előjött a mostanában megfigyelt ” a közönség fél az együttestől” jelenség, ezért az énekes /Szonti/ pár szám alatt lejött egy két sor erejéig a színpadról, hogy közelebbről tolhassa az arcunkba a metált. A gitárszólókat is végre jól kilehetett venni, ami még inkább dobott a zenén egy lapáttal. Ők is háromnegyed órát játszottak nagyjából.
Utánuk a brutal death-ben utazó Kill With Hate jött. Már többször bizonyított élőben a zenekar és ez most sem volt másképp. Az új lemez intrója után bele is csaptak a darálásba. Sajnos az egész koncert alatt kicsit halk volt a pergő, de így is lerepítették a fejünket. Abszolút profi játék jellemezte őket. Fotózni is alig volt időm, hisz folyamatosan ment a fejrázás, a gyorsabbnál-gyorsabb témákra. Természetesen inkább az új lemezről játszottak – talán az összes számot – beleértve az Extreme Deformity feldolgozásukat is, ami így koncerten bejött. Természetesen volt az Epistle of Fire is, illetve a Terrorizer magazin mellékletén megjelenő Servant of God is. Sajnos nagyon gyorsan eltelt a koncertjük, amivel vitték is az estét számomra főleg, hogy az utánuk következő zenekar koncertjét amennyire vártam annyira csalódás volt.
Az Omega Diatribe nevű zenekarral inkább csak névileg és stílus behatárolásilag találkoztam eddig, de tudtam, hogy némi Djent-et is pakolnak a zenéjükbe, ezért kíváncsian vártam őket. A hangzás itt sem volt rossz, de a lábdob túl hangos volt és összességében az első pár sorban brutális már-már fájdalmas hangerő uralkodott. Meghallgattam tőlük pár számot, de nem fogott meg a zenéjük, vagy csak a Kill után volt túl lassú, így a koncert fele környékén elindultam hazafelé, hogy nyugovóra térjek. Talán majd legközelebb egy jobban sikerült hangosítással megnyernek maguknak.
Jól sikerült este volt egy jó kis szombat estéhez. Reméljük lesz még jó pár ilyen felhozatal ezen ár környékén.
