2007. december 07. @ Budapest, Kultiplex
A péntek esti dark-rock bulit az October zenekar indította a Kultiplexben, kisebb (úgy a már-már hagyományosnak tekinthető egy órás) késéssel 22 óra felé. Az Árnyak együttes – amely 2005-ben megszűnt létezni – utódzenekaraként ismert, most 1 éves October hozta a szokásos dark-rockkos hangzást, bár az Árnyakban szereplő szintetizátor számomra hiányzik a zenéből. A dallamok fülbemászóak, az énekhang maradt a régi melankolikus hangzású.
Három új dalt is játszottak a koncerten. Aki szerette az Árnyakat, az bizonyára az Octoberrel is meg van elégedve… A dalok közti szünetekben persze nem maradhattak ki az énekes néha poénos, néha pózőrködő megjegyzései. Két szám között példának okáért, némi önkritikáról is tanúbizonyságot téve, egyszerű dalcím választási szokásaikat karikírozta, miközben egy korábban eltörött mikrofon állvány maradékán sétapálcához illő módon támaszkodott hetykén. Indításnak kiváló volt.
Utánuk következett a Holt Költők Társasága. Nem győzött meg különösebben – a zenészek önmagukba mélyedve zenéltek végig, ami így második felvezetőként sokakat inkább ivásra buzdított, nem mozgatott meg. A zenekar 1998-ban alakult és az évek folyamán folyamatosan változott. Sajátos zenéjét elszállós, romantikus hangzás jellemzi, szövegei az alternatív irányzatokba is beillenének. A zenekarból egy baráti társaság lett, akiknek a zene az érzéseik, gondolataik kifejezésének eszközét, az együttzenélés pedig egyfajta saját világ megteremtését jelenti. Kellemes hangulatot teremtettek úgy éjfél körül.
Utánuk következett az est főzenekara, a Nulladik Változat – a csúszások miatt – körülbelül 1 óra felé. A koncertet érdekes, mosolyra fakasztó szójátékkal indították. Az énekes egy papírlappal erősen gesztikulálva magyarázott a hallgatóságnak, akik végre, miután a húrok közé csapott a banda, mozogni kezdtek. Előttük csupán az első sorban ugrabugrált egy-egy ember, és a fejrázás sem volt épp’ általánosnak mondható… Ám ők végre meghozták megint az áttörést. Az 1989-től frontvonalban lévő csapat, a hazai alter/rock mezőny egyik állandó szereplője, a húzós, néhol darkos hangzás, mesteri megszólaltatója… A zenekar – ami még egy időben indult a The Perfect Name és a(z) (Új) Sexepil zenekarokkal -sokat megőrzött az indulás lendületéből, de mindig változik annyit, amennyit a belső szükségszerűségek megkívánnak és – csak kevesebbet diktál – a „kor szelleme”. A 2007. júniusától új – dob-bass-2 gitár-ének – felállásban működő együttes az elő zenét előre rögzített számítógépes effektekkel színesíti. Ettől nem veszik el az élő zene varázsa, sőt még feszesebb lesz az előadás. A szokásos Nulladik-koncertdalok mellet, néhány meglepetés dal is halható volt.
A koncertek végén reggelig még szólt a 80-as 90-es évek dark zenéje, aztán ki így, ki úgy hazabattyogott. A buli alapvetően jól sikerült, nem vártunk tőle sokat, amit pedig mégis, azt teljes sikerrel tudta hozni – egy kellemes, könnyed péntek éjszakát – bár nem voltak sokan. A zenekarok gondoskodtak a jó hangulatról, de legközelebb, tessék többen jönni.