Kyuss Lives! – Koncertbeszámoló

2011. március 20. @ Budapest, Petőfi Csarnok

Jó kis szitáló esőben vágtunk neki öten kocsival Szegedről Kiskunfélegyházának, hogy onnan kisbusszal érkezzünk majd meg a PECSA parkolójába. Jó sokan voltak már mire odaértünk, nem sokkal a német BURDEN koncertje előtt, bele is hallgattam a zenéjükbe, de őszintén megmondom, hogy engem annyira nem fogott meg, pedig jól tolják a srácok, csak valahogy nekem nem tetszik annyira; és valahogy az utánuk jövő amerikai WAXY műsora se taglózott a padlóra, no de hát ízlések és pofonok, sokaknak viszont biztos tetszett mindkét banda, én viszont a KYUSS LIVES! buliját vártam már nagyon: ezért is hálátlan feladat nagy nevek előtt tolni bandáknak, pláne ha egy ilyen legendáról van szó, ami ráadásul végigkísérte a húszas éveim elejét.

El is jött szép lassan egy utolsó átszerelés után az idő, amire annyian vártunk (és még talán akkor sem hittük el): a KYUSS alapítók közül hárman – Brant Björk dobos, John Garcia énekes és Nick Oliveri basszusgitáros -, kiegészülve Bruno Fevery gitárossal (John Homme nem kért valamiért a KYUSS LIVES! turnéból) belecsaptak a húrokba és jó másfél órán keresztül nem is nagyon engedték (a két visszahívást kivéve) levegőhöz jutni a közönséget: egyik dal dörrent meg a másik után, az érzések kavalkádjában, tele füstös, sivatagi hangulattal, karcosan, karakteresen, úgy feszítve szét a teret, ahogy kell, ahogy emlékszünk rá a lemezekről. Én a legelejétől a legvégéig azt éreztem, hogy ezek a „srácok” mindent elkövettek azért, hogy így szólaljanak meg, no meg hogy a közönség azt kapja, amit várt – szóval inkább professzionalizmus volt ez, mintsem hakni.

Fel is csendültek a nagy KYUSS klasszikusok szépen sorban (bár számomra mindegyik az): jött a Thumb, a Gardenia és a Hurricane, azonnal felfűtve a kiéhezett közönséget. Ezek a dalok olyan töltettel bírnak, hogy erre meg kell mozdulni, nincs mese! Sivatagi  homok, fűszag és benzingőz árad ezekből a témákból, ezekből a szerkezetekből, a kilencvenes évek elején született érzésből, amit ma csak úgy hívunk: stoner rock. Persze több ez annál, meg nincs igazam, meg amúgy is szubjektív ez az állásfoglalás. De akkor is: ezek a felmorajló motorok, ezek a végtelenbe hajló nappalok és éjszakák egybenyúlt sávján való rezgések valahogy felülemelkednek az egészen. Tökéletes képet nyújtott a banda mindarról, amit képvisel, ehhez kétség sem fér. A basszusgitár zúgása, a gitár folyékony fém torzulásai, a dob hol eklektikus, hol finom tánca és minderre az ének jól ismerten feszülése megkoronázta az egészet.  Ez az este erről szólt: a közönség ugyanúgy élvezte, mint ahogyan a színpadon játszó muzsikusok, és akkor még nem említettem az Asteroidot, a One Inch Man vagy épp a Whitewater dalokat, vagy a többit, ami egymás után bukkant fel és zúzta a padlóba vagy emelte az pszichedelikus közegbe a közönséget. Szóval egyben volt itt minden, én azt kaptam, amiért mentem, itt, Kelet-Európa egyetlen koncertállomásán, amit a Negative Art-nak köszönhetünk (külön hálám üldözni is fogja Varga „Zero” Balázst), találkozás a régi haverokkal és találkozás egy zseniális zenekarral, habos sör, barna szofi és jó arcok társaságában.  A hangulat a tetőfokára hágott már a legelején, és akkor sem múlt el, amikor az utolsó dalnak, a Green Machine utolsó akkordja és elhallgatott és végleg felgyúltak a lámpák a nézőtéren. Koszos r’n’r lüktetés a fülekben, ez a „de állat buli volt” kifejezhetetlen kifejeződése, a hazaút állatságai. Éveket fiatalodtam az egyik korai kedvenc bandám hallgatása közben. Na, ilyen egy koncert! Hiányzott jó pár dal nekem is, persze hogy lehetett volna akár hosszabb is a műsor, kiegészülve olyan dalokkal, mint mondjuk a Demon Cleaner vagy épp a Shine! és még lehetne sorolni, de hát az sem volt elvárható, hogy majd mind a négy lemezt eltolják nekünk elejétől a végéig. Amit viszont ez a másfél óra nyújtott, az felért egy katarzissal – és ez meg is marad most már, bármelyik lemezt is lököm a lejátszóba. Aki nem volt ott, az sajnálhatja igazán ezt a kihagyást!

Kapcsolódó cikkek

Jucifer, Zippo, Kyuss LIVES! koncertek májusban

NorthWar

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár