2023. november 30. @ Budapest, Dürer Kert
Original Brazilian Black Metal! – üvöltötte be Max Cavalera, ahogy beindult a mindent magával söprő telt házas dél-amerikai ős-extrém metal időutazás. A Cavalera Conspiracy név alatt mozgolódó testvérpár idén rendesen visszanyúltak a gyökerekhez, amikor az általuk alapított legendás Sepultura első EP-jét (igazából egy split kiadvány a szintén brazil Overdose-al) és első nagylemezét újra vették. Az eredménytől én is tartottam, de az idei év egyik legkellemesebb meglepetése volt. Már az első hallgatáskor meggyőzött, így eldöntöttem, hogy a Dürer kertes bulijukat semmiképp nem hagyom ki, ahol csúcsra fogják járatni a legendás Bestial Devastationt és Morbid Visionst!
Sokan kiábrándultak a Roots-os nosztalgia turné óta Maxből, de az öreg keményen összeszedte magát az utóbbi években. Véleményem szerint már a 2019-es Beneath The Remains/Arise bulijuk is mérföldkövekkel színvonalasabb volt, mint az előbb említett haknikoncert és azt megelőző live produkciók (akár Cavalera Conspiracy, vagy Soulfly). Sőt nekem kifejezetten letépte a fejem a régi Dürer Kert nagytermében tartott, egyébként szintén telt házas mutatvány.
A 1985-ös Bestial Devastation a brazil extrém metal alappillére – megelőzte a legendás Sarcófago, Holocausto, vagy Mutilator első anyagait, stílusilag talán csak a Vulcano volt az úttörője. Nyers hangzása kultikus, az ősi gonosz megtestesítője – ez az igazi dél-amerikai sound, az európai (főleg teuton) thrash és az amerikai death metal magvainak összegyúrása, mely sötétsége, atmoszférája és szövegei miatt már átcsaptak proto-black metalba.
A turné lényégben egy nagy családi vállalkozásnak is mondható, hisz az Incite frontembere Max mostohafia, Richie Cavalera, a Cavalera formáció basszusgitárosa pedig 28 éves (nem mostoha) fia, név szerint Igor Amadeus Cavalera Jr. De itt még nincs vége! Managerük Max felesége, a 70 éves Gloria Cavalera, aki több éve, évtizede mozgatja a szálákat a Cavalérák körül, hál isten a jó értelemben. A dél-amerikai metal történtelemlecke és a Cavalera családfa ábrázolása után most már tényleg kanyarodjunk vissza a Dürer Kertes koncerthez és vegyünk nagyító alá a nyitó zenekart.
Az óriási marihuánával díszitett Incite logó rögtön az arcomba robbant, akár csak a zenéjük, ahogyan pár perccel a buli kezdés után beléptem a nagyterembe. Már ekkora alig lehetett mozogni a tömegtől, ami azt jelentette az emberek kíváncsiak az arizóniai srácokra is. Zeneileg nekem rögtön a Lamb Of God ugrott be, főleg ahogy a frontember koma mozgott, artikulált. Persze érződött a zenéjükön a fater öröksége is – egy nagy adag Chaos AD és olykor a nu metalos Roots korszakos Sepultura, illetve a Soulfly vonala letagadhatatlan volt. Richie Cavalera vitte a showt a hátán, óriásiakat ugrott a gitárládákról, ami emelte az alapvetően adrenalinbombaként ható produkciót. Nyers, groove-os löketű, igazi amerikai metal volt, a brazil jegyek nem igazán érződtek az előbb említett „családi” hatások ellenére sem. Ahhoz képest, hogy nem találkoztam még a zenekarral, élőben meggyőztek, bár az itthoni „utóhallgatás” után nem lettem fanatikus.
Aránylag rövid átszerelés után, megszólalt a Bestival Devastiation intrója, a The Curse. Másolt kazetták szelleme járta át a nagytermet és azonnal magával ragadott mindenkit a nosztalgia démona. Jó volt látni, hogy a fiatalabb generáció is érdeklődött a turné iránt, ugyanis minden korosztály részéről totális megőrülés vette kezdetét. A színpadkép brutális módon klappolt a retrospektív atmoszférához. Túlnyomórészt vörös fények domináltak, amik még infernálisabbá tették a két borító szintén piros kavalkádját. A gitárládákon plusz nagyképernyős monitorok egészítették ki a hátsó óriási kivetítő morbid képi világát. Régi újságcikkek pörögtek a brazil zenekarok 80-as évekbeli munkásságaikról, amiket beteg animációkkal kevertek. Az egész EP-t végig darálták, az elejétől a végéig! Az Antichrist és a Necromancer volt a csúcspont, legalábbis részemről. A tömeg is megbolondult, ugyanis szép nagy moshpit alakult ki már a buli elején és nem is apadt a koncert végéig.
A Bestival Devastiation portugál zárása után, egy rövid szünet következett, majd váltottak a Morbid Visions szekcióra. A szünet alatt felcsendült az O Fortuna, mellyel a Cavalera testvérpár édesanyjuk előtt tisztelgett, aki júliusban hunyt el 80 évesen. Vania teljes mellszéllességgel támogatta fiai karrierjét és nagyon büszke volt munkásságukra. A teljes lemezt nem nyomták le, sajnos a War és a Burn the Dead lemaradt, viszont folyamatosan fenntartották az intenzivitást. Max sem fáradt el olyan könnyen, bár kapott segítséget mind gitár, mind vokál terén. Travis Stone, a Pig Destroyer basszerosa, óriásit szakított a hathúros gitáron, mellette pedig a fiatalabb Igor Cavalera döngette a bőgött és nyomta a hörgéseket Max-el közösen. Ahogy írtam családi biznisz. Az öregeken látszott, hogy élvezik, amit csinálnak, jó hatással van rájuk ez az időutazás. Igor is kétségtelenül erős formában volt a dobok mögött, bár azért ő mindig odatette magát.
Az Empire of the Damned után rövid levonulás következett, majd a visszataps a Schizophrenia és a Chaos AD korszakának adott teret. Lényegében egy összegyúrt Inquisition Symphony / Escape to the Void / Dead Embryonic Cells masszát kaptunk a kedvenc Sepultura lemezemről, majd a vicc, hogy az este legdarálóbb moshpitje a Chaos A.D.-s Territory-jára indult be, ami a Refuse/Resist-tel volt keverve. Ezután ismét visszakanyarodtunk a Morbid Visions-höz, azonban egy meglepetés vendéggel kiegészülve, ugyanis Csihar Attila ugrott be vokálozni. A Troops of Doom és a Morbid Visions (még egyszer) lement az ő kíséretében és mocsok jól mutattak együtt a színpadon – a két old school legenda!
Összességében, akárcsak a két újra felvett anyag, brutálisan kellemes csalódás volt a Morbid Devastation élő rituáléja! Nem láttam még Maxet ilyen jó formában, pedig kishugyos koromban voltam Soulfly koncerten Rockmaratonon 2012-ben (bár nem igazán emlékszem…). A két testvérpár között kiváló a kémia még mindig és a fiatalabb Cavalera porontyok is profi zenésszé cseperedtek, hisz elég komoly környezetben nevelkedtek és volt esélyük az összeszokásra. Kívánok nekik jó egészséget és sok együtt zenélést!
FOTÓK: Újj Kristóf // K Photos Hungary & metal.hu
