2008. június 8. @ Budapest, Corvintető
Ős-elborult arcok még emlékezhetnek arra, amikor 1999-ben az Almássy téri Szabadidőközpontban a Neurosis előtt lépett fel a szintén amerikai TODAY IS THE DAY, s akkor egy nagyon emlékezetes koncertet szabadítottak ránk, mert addig nem nagyon kapott a magyar ember majdnem minden héten egy elborult káoszegyveleget. Akkor még olyan remek bandákat csíphettünk meg, mint a Voivod (!) és a VHK (!). ’99- ben még két mai Mastodon-tag volt Steve Austin mester mellett a zenekarban, s ma már csak ő maradt egyedül, mint állandó tag. Sok kisegítő zenész van mellette, de igazából ő az agya a zenekarnak. Elvileg az állandó tagok közé tartozik most Derek Roddy, akit a zseniális Hate Eternalból ismerhettek, illetve Chris Debari. Ám ezen a mostani pesti koncerten más tagokkal, úgymond session arcokkal állt ki, akik remek egységet alkottak vele. A nagyon elborult zenéket közvetítő Supernova records tartozik még őhozzá (Steve Austin), s a mai bandák közül a Complete Failure Supernovás banda. Nem voltam még a Corvintetőn, és ezért kíváncsian vártam, mit tud eme hely. A Corvin oldallépcsőházán kell felmenni a helyhez s egy kis gyaloglás után már fent is vagyunk a helyen. Jó hangulatú hely ez, csak kifejezetten drága italok terén, illetve a színpadrész nem elég nagy, a Diving is nehéz, de meg lehet azért oldani. 🙂 Nemsokára egyébként a Bane is tiszteletét teszi majd a helyen.
A lényeg, hogy fél nyolc után a FOUR QUESTION MARKS kezdte a zenekarok sorát. A 3 tagú banda körülbelül 25-30 perces koncertje alatt remekül lejött, mit akarnak ránk zúdítani. Agyas, elborult modern hc / metal a Meshuggah-hatásokat nem szégyellve, de remekül előadva. A basszeros srác nyomta az éneket, méghozzá elég jól. Sajnos ekkor még nem voltak rajtuk annyian, bár az egész este nem voltak sokan sajnos. A francia banda minden elismerést megérdemlett, mert egy jobb hangzással, ami itt nem volt, sajnos tuti leoszt mindenkit, mert remekül nyomták az arcok.
Még egy megemlíteni való, hogy az egész este a hangzás nem állt a középpontban, az énekeket nem lehetett elég jól hallani, illetve olyan öcsinek tűnt a hangosítás, bár lehet, hogy csak én voltam már kómás. Nem sok átszerelés után már bele is csapott a lecsóba a COMPLETE FAILURE, akik röpke 20 perc alatt mindenkit csöndre intettek. Iszonyat kemény volt, amit ez a szintén 3 tagú banda összehozott. Lemezen sokkal nehezebben jönnek le a témák, hiszen már szándékosan koszos a hangzása. Koncert előtt bejelentették, hogy sajnos a basszeros nincs itt, s hogy nem akar-e valaki basszerozni náluk. Mindenesetre élőben egy thrash / hc / grind produkció jött le nagyon elborult, belassulós, disszonáns részekkel. A dob aránylag náluk szólt a legjobban, s a dobos Mike nagyon magabiztos fejjel nyomta a grindokat, nem lehetett rá kifogás. Egyszóval: zseniális.
A harmadik fellépő az ISTEN HÁTA MÖGÖTT bagázsa volt. Nagyon jó zenekar remek számokkal, csak ezen az estén egy kicsit fáradtnak tűntek az arcok, meg eléggé keveset játszottak. Nem éreztem rajtuk azt az átütő erőt, amit a többi koncerten régebben láttam rajtuk. Mindenesetre szintén zseniális a zene, amit művelnek. Elszállós, elborult, rock is meg modern groove- os is, a szövegek is ott vannak a toppon, csak a mai napon nem voltak annyira ott. A hosszú hajú gitáros néha szintin nyomott be effekteket, amik elég jól hatottak hangulatfokozásként a számokon belül, de a hangzás miatt annyira nem jött át a dolog lényege. Másik dolog, hogy egy kicsit lefogyott a zenekar, hiszen már nincsenek annyira jó húsban, mint régebben (a gitáros arc kifejezetten kórosan sovány volt). Tehát lehetséges, hogyha jobb erőben lennének, akkor lenne ereje a produkciónak. 🙂
A Relapse records-os JUCIFER két tagot számláló sújtása következett. Nemrég jelent meg a legújabb lemezük (L’autrichienne), s meg kell hagyni, zeneileg eléggé megváltozott, vagy más szóval kombinálódott a muzsika, amit csinálnak. Most még agresszívabb, még zajosabb, még káoszosabb lett a zene, s a kiállása a zenekarnak sem volt mindennapi. Kifejezetten tetszik, hogy nem voltak hangok váltani, s ez az új lemez egy elég nagy elrugaszkodásnak vehető, de mégis sok régebbi lemezhez hasonló elem is megtalálható az „új stílusukban”. Rengeteg effektet használt az énekes-gitáros lány, aki mellesleg nagyon csinos is volt :), de amit a gitárján lezavart, az sem volt egyszerű, az biztos. A dobszerkó a koncertjük alatt előbbre került, hogy a dobos is, mint fő show-elem, előtérbe kerüljön. Körülbelül 30 perces koncertjük alatt mindent megkaptunk, amit meg lehetett. Totális káosz, megőrülés, kéjelgések tömkelege, kínzások hada. Zeneileg illetve látványilag is eszméletlen volt, amit eme zenei páros összehozott a színpadon. Egy haláltusának is felfoghattad a koncertet, hiszen a dobos már sokszor köpködte a leányzót, hogy hagyja abba, de a lány továbbra is kínozta őt azzal, hogy iszonyat kemény riffeket osztott a népre, széteffektelt, noise punk témáival. Stoner, grindcore, csajrock, punk, kb. ezeket kaphattad meg egy nagy mixként és szélsőséges előadásmóddal karöltve. Óriási.
Szintén nem sok teketóriázást követően következett a sokak számára várva várt TODAY IS THE DAY. Steve Austint most a Complete failure-ből a dobos Mike Rosswog illetve a Christine nevű rock bandából John Judkins segítette ki basszer fronton (egyébként abban a bandában pedig gitározik). Közel egy órás lehetett a program, ami az aktuális „Axis of eden” korong slágerei (hehe) mellett még jó pár (nem szó szerinti) klasszikust elnyomott a zenekar. Laptopon néha két szám között befigyelt egy hangulatkorbácsoló, lemez témáit idéző track. Például, ami nagyon fénypont volt, hogy az „If you want to, prepare for..” végén lévő ambientes, dallamos énekkel kísért részét külön adta elő Steve laptop segítségével, s eléggé kirázott a hideg utána, mert eléggé megrázó az a téma, meg kell hagyni. Nem egyszerű. Nagyon szimpatikus volt egyébként a banda, hiszen a koncert után egyből lejöttek pacsizni a közönséggel, szóval nem volt semmi allűrködés. Igazi megőrülés, beindulás nem volt a bandára, csak egy pár arc nyomta a kitaposom a beledet témát, ami sokszor idegesítő volt, mert rosszul csinálták. 🙂 A kedvenc figurám is megjelent az este, hiszen olyan arc is volt, aki kellően ittas állapotban (lehet, hogy nem kell hozzá ittas állapot) úgy tesz, mintha tudná a szövegeket. 🙂 Isten. Remek koncertet adott a Today is the day, le a kalappal előttük. A hangzás sajnos az ő oldalukon sem állt, de ez nem zavart senkit sem. Véleményem, hogy az a pár ember, aki eljött a koncertjükre, nem csalódhatott bennük sem, nagyon egyben van a produkció, s ez az experimentális, nem könnyen emészthető betegség, amit közvetítenek felénk. Nagyon megérte eljönni, remek este volt, remek bandákkal. Köszi a szervezőknek! 🙂
www.myspace.com/todayistheday
www.myspace.com/fourquestionmarks
www.myspace.com/comfailure
www.myspace.com/juciferdefeansyou
www.myspace.com/istenhatamogott