VOLT Fesztivál 2009 – Koncertbeszámoló

2009. július 1-4. @ Sopron, Lővér Kemping

Tavalyi ígéretemhez hívem idén is ellátogattam a soproni VOLT fesztiválra, hiszen nem kisebb név, mint a brazil thrash metal legenda, a Sepultura látogatott a hűség városába. A brazil négyesfogat ugyan már nélkülözi a Cavalera testvéreket, de ez cseppet sem látszik a produkció minőségén. Ha jobban belegondolunk Derrick Green lassan hosszabb ideje a banda frontembere, mint anno Max volt, még ha sokak szerint a jelenlegi Soulfly vezér nélkül fabatkát sem ér ez egész zenekar.
A GYSEV késése miatt a gyalogos túra helyett a fesztivál helyi heringjáratát választottam, hogy eljussak a fesztiválra. Az biztos, hogy ennyi ember még a pesti 7-es buszra is nehezen tudna összezsúfolódni! Laza 12 perces zötykölődés után már a fesztivál bejáratánál találhatta magát, aki 240 forintért jegyet váltott.
A karszalag átvétele után gyorsan konstatáltam, hogy lekéstem a nemzet csótányának előadásáról, így már csak egy rövid átszerelést kell kibírnom a nap (legalábbis számomra) főattrakciójáig.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy csurig töltötték a rockerek a Soproni Nagyszínpad előtti területet. Jó indulattal olyan 50-60 fő követte végig a beállást, de ahogy közeledett a koncert kezdete egyre többen gyűltek a Szőke Ciklon arénából is a színpad elé.
Az intro hangjait már jó “félház” hallgatta, majd berobbantak az új lemez Moloko Mesto című dalával. Hamar kialakult a közönséget is kettészelő kordon két oldalán egy-egy kisebb moshpit, amit Andreas Kisser gitáros széles mosollyal fogadott. Andreas amúgy is második frontemberként működik, a közönség legalább annyira figyel rá is, mint a hatalmas termetű Derrickre, mondhatni, hogy minden mozdulatával be tudja indítani a közönséget. Az ő ellenpontja az őszülő Paulo jr. basszer volt, aki a csapat legvisszafogottabb tagjaként pengetett a színpad bal oldalán, de pár mosolyt azért ő is megvillantott a közönség felé.

Az új, A-lex névre hallgató lemezről még a What I Do és a We”ve Lost You hangzott el, de egyébként inkább a csapat klasszikusabb lemezeiről származó számokat helyezték előtérbe. A legnagyobb sikere a Refuse/Resistnek és a koncertet záró Roots Bloody Rootsnak volt, de a Chaos AD, Arise, Dead Embryonic Cells, Territory is rendesen megmozgatta az akkorra már szép számban összegyűlő közönséget. Néhányan láthatóan nem tudtak mit kezdeni az audiovizuális élménnyel, ők a brazilok után színpadra lépő elektronikus előadókkal vigasztalódhatott. Velük szemben az ősrajongóknak egy igazi csemegét szánt a 25 éves zenekar: Troops Of Doom. A számnál fiatalabbak is rendesen beindultak erre a korai klasszikusra, de ezen nincs mit csodálkozni, a fesztivál látogatói szerintem 90%-ban 30 éven aluliak voltak.

A koncert után belevetettem magam a fesztivál forgatagába, a Volton viszonylag kis helyen sok program van, szóval nem unatkoztam az engem érdeklő következő zenekar, a Tankcsapda koncertjéig. Valamilyen fatális tévedés miatt még a KFT koncertjére is sikerült eljutnom: Laár Andrásék munkássága nem igazán az én világom, vele kapcsolatban pedig inkább a L”art pour l”art társulatról őrzök kellemes emlékeket. Mindenesetre a bandának nagyon nagy sikere volt a Pesti Est színpadon: az egész közönség megőrült a Balatoni Nyár vagy az Elizabet ismert hangjaira, hogy az Afrika ezerszer átköltött sorait már ne is említsem. Tényleg fergeteges hangulat volt a színpad előtt, kár, hogy én nem tudtam igazán értékelni, pedig ott aztán tényleg fiatal és idős együtt bulizott!

A zenei fesztiválok kényes pontja a nem zenei programok milyensége és mennyisége, de a Volt ebből is jól vizsgázott, különféle civil szervezetektől rengeteg ismeretet szedhetett magára az ember, ha eddig nem lett volna tisztában például a nemi betegségekkel vagy egy átlagos magyar börtöncella tulajdonságaival. Nekem mégis legjobban a K&H ügyességi pályája tetszett a legjobban, amin több méter magasságban kellett átjutni különböző, folyamatosan mozgásban lévő úton. Még szerencse, hogy volt biztosító kötél és sisakot is adtak.
Akik fazonigazításon szerettek volna átesni, azok is megtehették, az Old Spice műbajuszt és napszemüveget adott, a Soproni pedig sörrel jutalmazta azokat, akik szőkére festették a hajukat. Mondanom sem kell, viccesen néztem ki az összes kellék megléte után!:)
Egy szó, mint száz, jó hangulatban telt a debreceni tankok bulijáig az idő. Րk pedig nem sokat szaroztak, az intro után (ami egyébként a Fűrész zenéje volt) egyből belecsaptak a Voltam már bajban nótába, a közönség pedig a szám sodró lendületét átvéve egyből mozgásba lendült. Az elég vegyes közönség egy hatalmas mozgó masszába olvadt össze, 150 centis kis tarisznyás bölcsészlány együtt pogózott a minimum 120 kilós henteslegény kinézetű ősrockerrel. Eklektikus közönséghez változatos dallista dukál, de ebben sem maradtak adósaink a cívisvárosiak, egész életművükből válogattak, voltak dalok a legújabb és a legrégebbi korszakukból is. Nekem elsősorban a szövegek miatt az utóbbi szimpatikusabb, de nem lehet elvitatni azt a tényt, hogy az idén 20 éves zenekar még ma is meg tudja szólítani a fiatalokat.

Az is pozitívum volt, hogy egy lemezt sem hagytak ki, minden nagylemezről legalább egy szerzemény elhangzott azon az éjszakán. Az idősebbek a Baj van!, Johnny a mocsokban, Jönnek a férgek, Legjobb méreg kvartettre tombolhattak, a fiatalabbaknak California Über Alles, Rock a nevem, Ez az a ház és a Be vagyok rúgva mozgatta át. Elhangzott két ritkán játszott lassú dal is, a Rio és a Föld és ég az Agyarország lemezről.
A csapdának köztudomásúlag nem csak komoly társadalomkritikus, hanem lazább, csajozós szövegei is vannak ezek közül is prezentáltak néhányat a Rock”n”roll rugója, Gyűrd össze a lepedőt vagy a Törölköző teniszütőkkel képében.
Lukács ezen a koncerten sem körözte le Angus Youngot színpadon megtett kilométerek számában, de szerencsére mostanra már levetkőzte azt a Lemmyt idéző pózt, miszerint a koncert végén a basszusgitárt az erősítő tetejére rakva és ütögetve gerjeszti. Fejes hozta a kötelezőt, Cseresznye pedig becsülettel bemozogta a színpadot. Azt is örömmel láttam, hogy visszatért a jól bevált Gibson Les Paulokhoz.
A buli jóval tovább tartott, mint előzetesen számítani lehetett volna rá, Lukács Laci közölte a tömeggel, hogy elvileg be kellett volna már fejezniük, de ők azért játszanak még. Mondanom sem kell, ezt a gesztust igazán díjazta a soproni publikum.

A koncert végül majdnem egy órakor ért véget a csapat legismertebb dalával, a ma is az eladták-e magukat viták kezdőpontjának számító Mennyország Touristtal. Szerintem senki sem távozott elégedetlenül. Mondjuk szerintem szerencsésebb lett volna, ha a két elektronikus zenei fellépőt előbbre csúsztatják és a Tankcsapda előtt játszott volna a Sepultura egy hosszabb műsort.

Kis szusszanást követően a Pop-rock színpadhoz mentem megnézni a Road műsorát, de akkor már eléggé elcsigázott voltam. Energikus showt nyomtak, különösen a szólógitáros Goya tett ki magáért szokás szerint. Az elmúlt évben háromszor is láttam őket, koncerten élvezetes, amit nyomnak, de otthon keveset hallgatom őket. Mindenesetre a Visszahárom, 1000 lépés vagy a Nem Kell Más bárhol ül, akár hajnali 2-3 körül is. A közönség is jól vette a lapot, sokan még egy utolsót tomboltak a nap zárásaként az egyébként jó 3/4éig megtelt sátorban. Az énekes/basszer Máté elárulta a népnek, hogy előttük még egy 400 km-es út áll az éjszaka hátralévő részében. Hát nem tudtam őket irigyelni!
Ahogy magamat sem, hiszen nekem a Road koncertjével gyakorlatilag véget ért a 2009-es VOLT fesztivál. Még szerencse, hogy Sopronból a két szomszédos megyeszékhelyre nagyon jó a vonatközlekedés, így reggel 5-kor már a saját ágyamban gondolkodhattam a nap eseményeiről.

Az idei fesztivál ismét egy korrekt bulit hozott számomra, így ismét leírom, ha jövőre is hoznak jó bandákat, akkor ott leszek!

u.i.: A fesztiválon 79000 ember bulizott, ami új csúcs! Gratulálok a szervezőknek!

Kapcsolódó cikkek

VOLT Fesztivál 2014 – Koncertbeszámoló

Darkjedi

VOLT Fesztivál 2008 – Koncertbeszámoló

Darkjedi

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár