69 CHAMBERS – War On The Inside

Kiadó: Silverwolf Productions

Weboldal: myspace.com/69chambers

Kiadás éve: 2009

Stílus: Rock / Metal / Alternative

 

(scroll down for English Version)

 

A svájci illetőségű trió – Nina Treml (ének, gitár), Maddy Madarasz (basszusgitár, vokál), Michi Brugger (dob) – első anyagát idén tavasszal jelentette meg a Silverwolf Productions.
A lemez producere nem más volt, mint maga Tommy Vetterli (Coroner, Kreator), a karcos zene hangzása sokat árulkodik erről. A főképp metal és rock alapokat felvonultató korong sok egyéb más hatással keveredik, néha a gothic jegyeibe, vagy épp némi alternatív hangulatba hajol át.

A nyitó track a The Day Of The Locust címet viseli – markáns, kemény témákkal nyit, a szaggatott résznél érkezik meg Nina hangjának erőteljesebb része, hogy az utána következő dallamorientált refrén finomabb részei teljesen magukkal sodorjanak. Masszív felépítésű, dinamikus szerkezetet követhetünk végig, ahogyan a következő dalban, a Bloodaxe-ben is. Itt sokkal elementárisabb az erő, amivel beindul a track, köszönhetően a metalcore érának is. De itt sem szenvedünk hiányt a dallamokban, a jól kidolgozott részek remekül illenek egymásba.
A Thinking About You szaggatós témákkal és a felette úszó énekkel tör be a tudatunkba – itt is megfigyelhető a The Gathering hatása ének terén például -, és ilyen erőteljes marad mindvégig. A refrének alatt az alapok ugyanolyan kőkeményen ütnek, a hardcore-os betét pedig rendesen zúz, de a dallamos részek is jól illeszkednek a szerkezetbe.
Az On The Inside a már megkezdett ösvény nyomdokain lépdel tovább – a kőkemény riffek mellett az elszállós részek ugyanúgy felbukkannak, a technikás témák pedig csak dobnak az egész hangulaton egy nagyot. Igazából egy napsütötte tájra hasonlít a kép, amely elénk tárul, kéken ragyogó éggel, patyolatfehér felhőkkel.

A következő track az Ex Nihilo egy furcsán lebegős szám, amely mégis nagyon jól illik a képbe. A pulzáló hangok, a belehasító gitárriffek, az egyszerű dob és basszusalap hihetetlen energikus, mégis megnyugtató. Egy küzdelem képsorai, egy ólmos délután pillanatai villannak fel váltakozva.
A Return Of The Repressed visszatér a súlyos hangzáshoz, és meg is toldja még egy kis plusz dinamikával – duplázós dobtéma és folyamatos basszusfutam hátán indul be a gitárriffek hada, nem is akárhogy. Az énektémák itt is jól épülnek rá az alapokra, a death metal jegyekbe való átcsapás utáni lassabb tempójú rész szintén a gondos munka eredménye.
A Judas Goat is egy kísérletezős track, ahol a kiábrándult hangok összefolynak a lélek dühös táncával, és eszméletlen mélységeket feltárva mozdítják meg a tudatunk elzárt részeit, morbid, beteg hangulat, a dallamos ének mögött karcosabb, hörgősebb vokál lapul meg.
A The Collapse Of Time And Space finoman úszó hangokkal kerekedik fölé a monoton dob/basszusgitár alapnak, az ének beúszik, kissé remegős hangon karistolja végig az üres tereket.

A Wind Feeds Fire egy akusztikus hangszerekkel is megtámogatott dal szerkezetét elevenítik meg: könnyed hangszerkezelés, magukkal sodró, úszó hangok törnek fel, megsimítva lelkünket. Nina itt is kitesz magáért, nem fukarkodik a hangjával, amely gyönyörű, és azt hiszem, ezáltal – és a zene által is – nemsokára sokak kedvence lesz.
A Dead Letter Office ismét egy pattogósabb témavilágú dal, kemény szakaszokkal, húzós, pörgős refréntémával, táncra hívó témákkal. Ha erre nem mozdul meg a metálrajongók nyaka, akkor semmire. Érdekes, hogy a zenekar több stílust is tud egyszerre úgy ötvözni, hogy ebből a maximumot hozzák ki – kevés sajnos erre a példa, de persze a nívónak mindig helye van. A következő nóta a Final Memento, ami egy kevés vadság után visszahullik a rejtett mélységekből visszhangzó hangokhoz, majd újra hatalmasat lendül. Az ének itt is karcos és finom egyszerre, elvarázsolnak a benne rejlő szavak és dallamok.
Az Automatic Automata pszichedelikus bevezetője megmarad alaphangnak, de a dob és a basszus sokkal erősebb, keményebben kipontozott hangjegyeket tesz hozzá, amitől egy furcsa, de mégis kellemes hangulata lesz a szerkezetnek. Egyszerű kis témákból áll, mégis hihetetlen energiával bír.

Az utolsó szám az A Ruse, ami voltaképp egy akusztikus gitárra építi fel kezdőhangjait, no és Nina fenséges hangjára. Itt vált kissé alterosabbá a dal hangulata (mint pl. a KT Tunstall-nál), de ezzel semmi baj, hiszen ettől függetlenül illik a többi számhoz. Némi kiábrándultság vonaglik a dallamokban, de semmi komoly mélység, inkább a remény felé tör minden lépésével utat. Rég hallottam ilyen összetett lemezt, és most, sokadik meghallgatás után is ugyanígy érzem. Remélem nem tűnnek el a süllyesztőben idejekorán, hogy minél többen megismerhessék ezt a kiváló zenekart! A pontszám nem is lehet vitás 😀

—————————

ENGLISH VERSION:

The first stuff of this Swiss trio – Nina Treml (vocals, guitar), Maddy Madarasz (bass, vocals), Michi Brugger (drums) – has been releases this Spring on Silverwolf Productions. The producer was none other than Tommy Vetterli (Coroner, Kreator), and the sound of the music ells a lot of things. The record presenting mainly metal and rock basics blends with several other influences, sometimes even with gothic or alternative.

The opening track bears the title the Day Of The Locust – it starts with characteristic, hard themes, the powerful part of Nina’s voice arrives at the staccato theme to let us carried by the following more melodic part of the chorus. The structure is massively built as it is in the next one, Bloodaxe. The power, with which the track starts, here is more elemental, thanks to the metalcore era as well. But, we are not lacking here of melodies either, the well worked out parts suit each other very well. Thinking About You breaks into our mind with staccato themes and floating vocals – here the influence of The Gathering can be felt vocal-wise – and it remains this powerful until then end. The basics under the choruses kick hard, while the hardcore inset crushes well, but the melodic parts also fit the structure.
On The Inside walks the already trodden path – beside the hard riffs, there are floating parts too, and the technical themes add something plus to the mood. The picture reminds me of a sunny landscape with the shining, blue sky and white clouds…

The next song is Ex Nihilo, a strangely floating one, which fits the picture well. The pulsating sounds, the striking riffs, the simple drum and bass base are unbelievably energetic yet relaxing. Pictures of a fight, and moments of a leaded afternoon are presented here, alternately.
Return of The Repressed returns to heavy sounds, and adds some dynamism to it – the army of guitar riffs start on a doubled drum and bass theme, in a cool way. The vocals here also fit the base, the slower part after the almost death metallish theme is the result of a thoughtful work.
Juds Goat is also an experimenting piece, where the voices of disappointment melt with the wrathful dance of the soul, and they move the incredible depths of our minds; the atmosphere is morbid, sick, and behind the melodic vox, there’s some rawer, grunting vocalisation too.
The Collapse of Time And Space come upon the monotonous bass/drum base with finely floating sounds, the vocals float in, and scratches the empty space in a bit trembling manner.

Wind Feeds Fire’s structure is supported by acoustic instruments also: light instrumentation, drifting, floating sounds burst up caressing our soul. Nina is great here too with her beautiful voice, and I guess it’ll be a favourite for many – by that and the music as well.
Dead Letter office is again a faster one with harder parts, spinning chorus and come-to-dance-type themes. Well, if it doesn’t move the head of metal fans, then nothing will. It’s interesting that the band is able to blend more styles in the music at a time to bring forth the maximum of that – there are few examples of this, unfortunately, but there’s always room for niveau. Next up is Final Memento which, after a little wildness, falls back to echoing voices from the depths, then again gets dynamic vastly. The vocals are also both raspy and fine here, the words and melodies enchant us.
The psychedelic introduction of automatic Automata remains a basis, but the drums and the bass brings more powerful, harder themes which results in a strange yet pleasant mood. The themes are simple but it hides enormous energies.

The last track is A Ruse the opening sounds of which are actually based on an acoustic guitar and of course the charming voice of Nina. Here the music becomes a bit more alternative-like (as in, eg. KT Tunstall) but nothing’s wrong with that because it fits the other tracks. There’s bit of disappointment in the melodies crawling but nothing serious depths instead it strikes its way towards hope with every step. I haven’t heard such a complex record in a long while, and, after several listens, I still think this. I hope they won’t disappear un an untimely manner in order to more people can get familiar with them. May rating is unquestionable 😀

Tracklist:

1. The Day of the Locust
2. Bloodaxe
3. Thinking about You
4. On the Inside
5. Ex Nihilo
6. Return of the Repressed
7. Judas Goat
8. The Collapse of Time and Space
9. Wind Feeds Fire
10. Dead Letter Office
11. Final Memento
12. Automatic Automata
13. A Ruse

Pontszám: 9

Kapcsolódó cikkek

Hot News: 69 Chambers – EU Tour

NorthWar

69 Chambers – Cause And Effect video

NorthWar

69 Chambers – Anhedonia videoclip

NorthWar

69 Chambers – The Doom Of Her Power Recording Clip

NorthWar

Hot News: Massacre Records – New Signing: 69 Chambers

NorthWar

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár