A COLD DEAD BODY – Harvest Years

Kiadó: Slow Burn Records

Weboldal: www.acolddeadbody.com

Kiadás éve: 2010

Stílus: Psychedelic / Metal

Brief Sum: An album without any mentionable moments, doesn’t provide anything new to listeners.

 

Az olasz (udinei) csapat 2005-ben Stefano Casanova (ének, basszusgitár, szintetizátor, kürt) projectjeként alakult, majd 2007-ben Lorenzo Cercelletta (gitár, vizualitás, grafika), Cristiano Perin (gitár, szintetizátor) és Chantal Shizu Fresco (dob, ütős hangszerek) érkezésével teljes bandává avanzsálódott. Ezzel az új felállással alakította ki a zenekar a hangzását: a folk keveredik a doom atmoszférájával, míg a new wave hatás a pszichedelia zordságával játszik. (Remélem jól értelmeztem a biográfiát). Magyarul: egy újabb „eredeti” és „különleges” albumot akar eladni a kiadó (és a zenekar).

A zenekar debütálása, a Harvest Years egy sáv 9 lépésen keresztül, a Sementől (ez az első dal) a Divinity-ig (ez az utolsó nóta). A lemezen egy történet vonul végig, nem csak zene és szavak. A zene és a szöveg teremtik meg az atmoszférát, de a leírt sztori az egész album értelme. Ez egy koncepció egy/az utazásról, az emberi becsvágyról, az emberiség és a természet közötti konfliktusról, egy koncepció, mely az élet értelmén, a technológián és a halál értelmén alapszik. Kitalálható, hogy ezek a sorok a kiadótól származnak.

Bajban lennék, ha műfajilag jellemeznem kellene a korongot. A szomorú hangulat, a melankólia, a hegedű miatt a My Dying Bride ugrott be, a basszusgitár, a lassú, súlyos riffek miatt pedig a Neurosis. Ebből adódóan minden hallható a dalokban, ami eme zenekarokra jellemző és Stefano éneke is ezt a kettőséget tükrözi, tehát a dallamos ének éppúgy elhagyja a torkát, mint sludge-os/post metalos üvöltések. A férfi hangot ellenpontozva itt-ott női ének is felbukkan, de ez utóbbi nem játszik komoly szerepet a muzsikában.

Egybeúsztatva, szünet nélkül jönnek a dalok, melyeket rövid átkötések (Madre Pt. 1 és Madre Pt. 2) fűznek össze. Akusztikus részekkel is fűszerezik a dalokat, kiemelt jelentőséget kap a hegedű, amely valóban szomorú atmoszférával ruházza fel a szerzeményeket. További adalék, hogy a Mushroom stúdióban Enrico Berto rögzítette és keverte a korongot, a maszterizálást pedig James Plotkin (Khanate, Sunn O))), Isis, Pelican, Earth) végezte, a hangzás miatt nem érheti szó a ház elejét.

Túlzottan nagy hatást nem gyakorolt rám, nem ájultam el a hallottaktól. Aki szereti az összehasonlítási alapként említett bandákat, adhat a lemeznek egy esélyt, de ha kihagyja, akkor sem éri pótolhatatlan veszteség.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Semen
2. The Womb
3. Madre Pt.1
4. Our Best Years
5. The Chosen Ones
6. Madre Pt.2
7. Collapse
8. Zero
9. Divinity

Pontszám: 6

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár