Kiadó: ATMF
Weboldal: http://adamus-exul.com
Kiadás éve: 2014
Stílus: Black Metal
Brief Sum: Adamus Exul’s history is not as ancient as Darkthrone’s, but believe me; these Australian bastards play complete and chaotic Black Metal with brutal speed and anger and they know just as well the dark side of music as the old ones. Death, misantrophy and dark lyrics represent the true evil in the album, „Arsenic Idols”.
Mondhatnánk, hogy sok sablon Black Metal van jelen a színtéren; alig lehet őket megkülönböztetni egymástól, születnek-halnak az idő múlásával. Szerencsére az Adamus Exul egy olyan keveréket alkot a stíluson belül, amit az otthon ülő fanatikusok és a koncertlátogatók is szívesen hallgatnak meg.
2008-ra datálható a formáció születése. Ekkor még egy NS beállítottságáról hírhedt énekes, Mord torzította a mikrofonmembránokat hangjával. Mára már a zenekar egy sokkal erősebb kiállású frontemberrel büszkélkedhet, Devalsne-vel. Jó megjegyezni, hogy el is határolódnak élesen az NS stílustól, és ezt hangoztatják is. Éreztetni szeretnék, hogy csak azért, mert a volt énekesük ilyen nézeteket tartott magáénak, ők egyáltalán nem követték ebben.
Ausztráliáról többnyire a kenguruk, Krokodil Dundee és az egzotikus vadállatok jutnak eszünkbe, nem a szívsanyargató Black Metal. Ám tessék-lássék; az Adamus Exul bizony innen származik. Zenéjükben sokszor már-már szép megoldásokat is használnak, mint például hegedű, ám sokszor elektronikus módon előállított hangok is megfordulnak a nótákban. Személyes kedvencem a kissé rövidre sikerült anyagról az Isolation Wounds (Absolution Obsolete). Itt gyakorlatilag gyönyörű hegedűbetétet hallhatunk a zúzás alatt, ami kissé baljósan, talán picit szomorúan festi le az alap érzésvilágot. Remekül passzolnak a sikolyok és károgások az ilyen megoldásokhoz, és a megnevezett szám remekül bemutatja ezt. Ha jól emlékszem, cirka hétszer-nyolcszor hallgattam meg csak ezt az egy tételt…
Néhány helyen elkeseredett üvöltéseket, megint máshol éktelen ordításokat, továbbá dallamos, melankolikus éneket iktatott közbe a vokalista úr. Ezen kreatív megoldások remekül passzolnak a tempós blast beat-ekkel. Úgy gondolom, bárki örömét lelheti eme hét számot magába foglaló anyagban. Nekem új kedvencem született általuk.
A gitártémák teljesen helyükön vannak, látszik, hogy nem egy szedett-vedett anyagról beszélünk. Komoly stúdiómunka áll az Arsenic Idols mögött, ez pedig becsülendő. Kevesen merik a régies, „Necro Sound”-ot lecserélni újszerű megoldásokra.
Aki ezt nem hallgatja meg legalább egyszer, az nem tudja, mit veszít. Nem tudok egyszerűen rosszat mondani róla. Tökéletes.
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. Discordant Rebirth
2. Arsenic Idols
3. Veins Ov Drought
4. The Devastation Archives
5. Redux: The Separatist Movement
6. Isolation Wounds (Absolution Obsolete)
7. Artistic Extinction: Innovation via Desecration
