ADDICTION CREW – Lethal

Kiadó: Aural Music

Weboldal: www.addictioncrew.com

Kiadás éve: 2008

Stílus: Nu Metal

 

 

 

Az Addiction Crew egy négytagú olasz csapat, ahol egy kellemes külsejű hölgy igyekszik magára terelni a figyelmet és jól elénekelni a dalokat. A srácok szintén izgalmas öltözékekben, sérókban és arcszőrzetekben pompáznak a fotókon. Tehát a megjelenés adott egy átütő produkcióhoz.

A promo CD-n hatásként az Eighteen Visiont és a Fear Factory-t említik. Az előbbit sajnos hírből sem ismerem (lehet, hogy nem véletlenül), így picit meglep, hogy bárkinek hatása lehet (de lehet, hogy csak nem vagyok elég nyitott és érdeklődő), az utóbbit viszont maximum apró, pici nyomokban lehetne felfedezni, ha nagyon akarom. Mondjuk a zsíros gitárhangzás, vagy egy-két gitártéma lehet ilyen. A Lethal a banda negyedik lemeze a sorban. Előző, 2005-ös, Break In Life című anyaga több mint tízezer példányban kelt el Japánban, így nem meglepő, hogy a Lethal máris a 15. helyen áll az ottani eladási listákon. Első, kétdalos, találkozásunkkor modern, az európai, szimfonikus elemekkel telerakott, áriázós női énekre építő zenékhez szokott fülemnek izgalmasnak tűnt az Addiction Crew. Úgy éreztem, hogy dalszerkezetekben és felhasznált zenei elemekben is törekszenek a változatosságra.

Már a nyitó, Linkin Parkot idéző, intró hosszúságú dalban, a címadó Lethalban kijött, hogy kicsit más zenét fogok hallani, mint amit a manapság divatos énekesnős bandáktól megszokhattam. Ami nem is baj, így talán nem lesznek olyan könnyen csepp a tengerben. Gondoltam. Az első igazi nóta, a Target ritmusai, énekdallamai alapján egy kemény, gitárokra és némi zúzásra is épülő pop/diszkó nóta. A fekete hajában kék tincseket is viselő énekes csaj, Marta Innocenti hangja, melódiái – főleg a felhasznált ritmusokkal és elektronikai megoldásokkal együtt – nem ritkán hozzák a popos érzést a zenébe. Nagyon jó énekes párost alkotnak a kellemes hangú gitáros, zenekarvezető Alex Guadagnolival. Elég tipikus nu metal szerzemény a The Reason You Can’t Sleep, zúzós, szaggatós, üveghangvillantós gitártémákkal, vontatott, fülbemászó refrénnel. A See Me Again akkora utánérzést hoz, hogy igencsak elméláztam rajta, hogy milyen feldolgozás lehet. Nem sikerült kiderítenem, így vélhetően nem az. Néha kissé a Guano Apes-es Sandrára emlékeztet Marta hangja, hanghordozása és az abból előtörő energia is. Elég jókat villant a dobos, főleg a lábtémái tetszenek, végig érdemes odafigyelni rá.

Zongorás, digitális pitty-puttyos, duplaénekes, a Linkin Parkot egészen komolyan megidéző nóta a Make A Sense, szép lecsendesülésekkel. Bár nem túl eredeti, hatásos, slágeresélyes darab. Keményen odatett, szaggatott gitárral nyit az Along The Way, aztán beáll a sorba, jönnek a maszatolós, effektes témák is. Így is a húzósabb dalok egyike, részben az erőteljes, üvöltésszerű női vokalizálásnak is köszönhetően. Újabb riffelősebb dal a Shove következik, melynek refrénjében Alex szólama dominál, ez teszi a többitől kicsit eltérővé. Énekkel indul a Signs Of Living, mondhatni semmi extrát nem hoz, talán a csak dobra és basszusra elnyomott verze említhető benne. A lemez balladája a Hangin’ In The Air töri meg a lendületet. A samplerek és billentyűk mellett az egyetlen új motívumot az akusztikus gitár szolgáltatja benne. Kár a műanyag ritmusalapokért.

Újra nagy deja vu-t hoz a Ride On Liars, érdekes módon kicsit koszosabb, horzsolóbb benne a gitár, mint a többi dalban. A To The Core-ban már nagyon olyan érzésem van, mintha befáradna, önismétlővé válna a lemez. Ebben is az előzőhöz nagyon hasonló dalszerkezet, a vonalvezetés, csak a reppelős ének, ami differens. Mintha a lemez második felére a refrének is kezdenének gyengülni. A CD-t záró Surrounded újra egy zúzósabb nóta, a megszokottól egy kissé talán kevésbé harapós gitárral, inkább a torzított basszusra helyezett hangsúllyal.

Egyfajta Evanescence, Linkin Park elegy a zene a már említett időnkénti Guanos érzésekkel, a női mellett sok és hangsúlyos férfi énekkel. Jól szerkesztett, tudatosan felépített, többnyire fogós refrénekkel ellátott rövid dalok kerültek a CD-re. A két énekes hangja kiválóan egészíti ki egymást, szólamaik jól eltaláltak és jól elhelyezettek. Az előzetesen várt izgalmasnak vélt megoldásokról azonban hamar kiderül, hogy honnan származnak, s hogy tulajdonképpen a séma részei. Képtelen vagyok eldönteni, hogy tényleg a jobb dalok kerültek-e a lemez első felére és a végére a dalokból is kifogy a szufla, vagy az egészen hasonló szerzeményeket először még eladják a fülbemászó refrének, melódiák, de egy idő után a sablonok miatt megszokottá, már-már unalmassá válnak, és akkor már nem találnak utat az emberhez. Nem tudom. Az biztos, hogy ezek a nu metal-os dolgok női énekkel sem lesznek soha a kedvenceim.

A hangzás, melyért a gitáros Alex Guadagnoli és James Dunkley hangmérnök a felelős, a manapság megszokott módon steril – különösen a dobon lehet időnként hallani a digitális technika művi fényét –, de ezzel együtt is jó. Bár egyesek szerint metalnak nem elég harapós, rocknak pedig talán túlságosan is az.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Lethal
2. Target
3. The Reason You Can”t Sleep
4. See Me Again
5. Make A Sense
6. Along The Way
7. Shove
8. Signs Of Living
9. Hangin” In The Air
10. Ride On Liars
11. To The Core
12. Surrounded

Pontszám: 6.5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár