Kiadó: Napalm Records
Weboldal: http://www.alestorm.net/
Kiadás éve: 2011
Stílus: Scottish Pirate Metal
Brief Sum: I have mixed feelings, the quality is the same and there are some new solutions here and there, but many of the tracks lack in excitement and are too much predictable. They must be awesome in live, and the genre is still popular so they won’t lose fans.
A skót Alestorm kalóz brigád nem szorul különösebb bemutatásra, már ami a mai metal világ folk ágának felhozatalát illeti. Tipikusan illik erre a csapatra egyébként a jókor jó helyen lévő igazmondás, mert azért 2008-as alakulásuk óta egész szép eredményekkel rendelkeznek. Ami szerintem korántsem lenne ilyen szép „karrier”, ha éppen nem lenne felmenő ágba ez a vonal. Főleg az Alestorm egyébként is a könnyebbik végét fogta meg a dolognak ugyanis a tipikus bulizós, sörlóbálós metalt tolja az erre fogékony arcoknak (akikből egyre több van mostanság). Ezek viszont cseppet sem vonnak le abból, amit elértek, most éppen ez van, de azért nézzük meg mit is rejt a sokak által vízválasztónak nevezett hármas korong a „Back Through Time”.
Végighallgatva a korong 43 percét nem sok újdonságot, ugyanis a stílus maradt a régi megszokott tipikus „Alestrom” ami valakinek vagy tetszik, vagy nem. Egyébként egy egész tempós dallal (a címadóval) kezdődik a korong, ami az eddigi legváltozatosabb tételük. Aztán jön a slágeres „Shipwrecked” nem sok izgalommal. Már itt feltűnik, hogy Dani Evansgitáros sok thrash témát gyömöszölt most a dalok alapjába, ami természetesen nem viszi a hátán a muzsikát (ez Christopher billentyűjének a feladata), de jól mutat az összképbe. A harmadik tétel is jól beolvad a többi dal közé bár itt egy kicsit legalább érzek előrelépést már ami a hangszeres részt illeti egyre többféle népi hangszín üti fel a fejét. Érdekes tétel még a hangulatváltásokkal teli „Buckfast Powersmash”, melyben egy kemény gyors kapkodós rész is helyet kap egyéb lazább dolgokkal kiegészítve. Aztán jön az elmaradhatatlan lassabb középtempós tétel, ami most totál unalomba fullad meg hát Chrisopher nem egy hangszálakrobata. A „Rum” viszont teljesen komolytalan bugyuta tétel, mind ahogy a 6 másodperces „Rumpelkombo„-nak sem látom értelmét. Utána egy feldolgozás szintén közepes szinten, de végre egy szólóval. Az utolsó tételt aztán már alig bírtam kivárni, meguntam a dolgot, de utólag jól döntöttem ugyanis ez az egyik legnagyszerűbb tétel nem csak a lemezen, hanem a zenekar egész történetében. Végre egy összeszedett tökéletesen felépített dal. Remek magasztos refrénnel, sötétebb hangulattal és hangszereléssel. Sőt a dal végére áthajlik „black metalba” is károgással, mintha csak betévedt volna a stúdióba a Dimmu Borgir.
Ha az összes dal ilyen lenne még lehetett volna jobb is ez a lemez. Így az érzéseim vegyesek igazából a színvonal nem esett és egy-két újdonság is belefért a tarsolyba, de sok tétel nem eléggé izgalmas és teljesen kiszámítható. Koncertre tuti jó a zenekar, meg amíg fut a stílus addig nem fog csökkeni a népszerűség. Aztán, hogy mi lesz ezután azt nem tudni. Csak azt, hogy a „Back Through Time” egy közepes lemez.
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Back Through Time 5:03
2. Shipwrecked 3:30
3. The Sunk’n Norwegian 4:06
4. Midget Saw 3:18
5. Buckfast Powersmash 2:33
6. Scraping The Barrel 4:39
7. Rum 3:28
8. Swashbuckled 3:53
9. Rumpelkombo 0:06
10. Barrett’s Privateers 4:40
11. Death Throes Of The Terrorsquid 7:46