AMBIVALENCE – Silicone Magic

Kiadó: Gormageddon Productions

Weboldal: myspace.com/ambivalencedeath

Kiadás éve: 2010

Stílus: Death / Grind

Brief Sum: Only a few words: really bizarre Death Metal, with a few surprising moments and nice playing.

 

Az ukrán Ambivalence afféle fúziós zenét gyártanak 2001-es fennállásuk óta. Keverik a dallamos és a brutal death metalt a jazz elemekkel. Itt a legutolsó lemezen már a GrindCore-t is belekeverték a zenei masszájukba.

Az album borító egy az egyben olyan mintha valamelyik éppen aktuális divatlap borítóját néznék, a színek a banda név és a számcímek is. Ami viszont feltűnik, hogy nem éppen egy szép szőke plasztik baba ezerwattos vigyora tekint ránk, illetve, de hacsak a fejét nézzük… viszont, ha a testére tekintünk rögtön feltűnik, hogy szegényke kicsit ráncos és a kezében tart két “szép” szilikon labdát. Igazán baráti és illik a zenekar dalszövegeihez illetve már az album címhez is.

Az első szám rögtön egy kis elektronikus hangulatkeltéssel indít, mely aztán végig ragaszkodik a kis kellemes lassú tempókhoz, tulajdonképpen nem is tudnám hova rakni stílusilag, mert különböző népek zenéjének a motívumai is felfedezhetőek miközben már a gitárok is becsatlakoznak és az igazi death metálos vokálok. Valaki egyszer azt a kifejezést használta hogy Bizarre Death Metal ez…talán igaza van!

Az első tempósabb nóta a negyedik, amely egyben a címadó darab. Ebben már felfedezhetőek a GrindCore elemek erősen, azonban ez is át csap  aztán, valami egészen másba, a harmonika és gitár fura játékába némi dob kísérettel, aztán vissza a metálba és a tempóba. Még csak azt se mondanám, hogy afféle Sleep Terror-os technical death, mert ez még annál is sokkal elborultabb.

Egyáltalán ne lepődjön meg a hallgató, ha hirtelen a cirkuszban érzi magát, leginkább vidéken ahol mellette visítanak a disznók, mert nekem gyakran ez az érzésem támadt. Mindegyik szám behoz valami olyan elemet, ami teljesen oda nem illő, néhol már-már idióta hatást kelt, de valahogy mégis jó. Sőt van ahol teljesen bele is illenek ezek az elemek.

A dalszövegek, már az angol nyelvűek amiket értek, leginkább a populáris és üres divatvilágot kritizálják erősen a maguk egyszerű stílusában. Sajnos az ukrán nyelvűekről nem tudok nyilatkozni.

Az album egyébként jól szól, a gitárokban kicsit sok a magas nekem, de minden jól hallható, az énekes teljesítménye pedig külön dicsérendő.

Az utolsó előtti számnál talán már kezd kicsit sok lenni ebből, amikor bejön egy istentelen jól eltalált lassulás és gitárnyúzás, úgyhogy vannak kellemes zenei fordulatok bőven, bár nem lesz kedvencem azért párszor biztosan előkerül.

A lemez értékelésével kicsit gondban vagyok, mivel hoz újat is és szó szerint móka hallgatni őket, de valahol azért unalmassá válik egy idő után és nem ragad annyira magával. Kicsit talán túl sok a középtempó, több rotadara témával jobban emészthető lenne számomra hosszútávon is.

Tracklist:

1. Apathetic
2. Addicted to Blindness
3. Prelude
4. Silicone Magic
5. Hedoniac
6. Narcosis
7. Kalavalom
8. Synthetic Beauty

Pontszám: 6.5

Szólj hozzá!