ANACRUSIS – Hindsight: Suffering Hour & Reason Revisited

Kiadó: Pure Steel Records

Weboldal: myspace.com/anacrusisofficial

Kiadás éve: 2010

Stílus: Thrash metal

Brief Sum: The big wave of trash forced them to the background, this band only has a handful of fanatics fans. There are fantastic musicians in this band but they haven’t received the well-deserved appreciation yet. A quality, intelligent trash metal full of art.

 

A ’80-as évek vége felé kezdett megváltozni a thrash, egyfajta zenei átrendeződés zajlott le a műfajon belül. Befejeződött a legyünk gyorsabbak és brutálisabbak egymásnál valamint másoljuk a thrash nagyjait verseny és egy technikás, komplexbe hajló megközelítés vette át a szerepet. A stílust meghatározó zenekarok (pl. Metallica, Slayer, Dark Angel) megpróbáltak váltani, helyenként lassítani, ami sok ős rajongónál kivágta a biztosítékot. Említhetnék európai példákat is, hiszen a germán alapcsapatok közül a Destruction is egy technikásabb megközelítés felé vette az irányt, a Kreator a fogósságra, megjegyezhetőségre feküdt rá, a Mekong Delta vezetésével pedig progresszív alapú thrash csapatok egy kisebb csoportja jött létre. Ekkoriban érte el tetőpontját a bay area-i mozgalom, amely a technikás thrash talán legprominensebb képviselőit termelte ki a maga idejében, gondoljunk csak a korai Death Angel-re, Forbidden-re, Testament-re, Vio-lence-re, Exodus-ra.
Olybá’ tűnik, a bay area-i színtér háttérbe szorította az Egyesült Államokban dolgozó többi thrash csapatot. Gondoljunk csak bele, hogy a ’80-as évek másik felében mennyi minőségi thrash banda bukkant fel Texasban (pl. Gammacide, Devastation, Arcane), akik a fanatikus thrasherek előtt ismertek voltak ugyan, de komolyabban még sem tudtak labdába rúgni, de megemlíthetem a Realm-et (Milwaukee) is, aki szintén nem vitték semmire sem. St. Louis-ban, 1986-ban alakult egy zenekar, amely szintén a technikás thrash-ben kezdett el dolgozni. Hatásaik között egyaránt ott voltak a bay area-i és a progresszív csapatok, hiszen nem átallták váltásokkal, dallamokkal keverni az intenzív riffelést, úgymond művészi köntösbe bújtatni muzsikájukat, ugyanakkor kitűzött céljuk között szerepelt, hogy még csak véletlenül se másoljanak senkit. Ez a banda volt az Anacrusis.

A Hindsight –ahogy a címében benne foglaltatik- a zenekar első két lemezét tartalmazza. Két demo (az Annihilation Complete-et 1987 legjobb demójának választották meg a Metal Forces olvasói illetve a banda szerepelt a magazin Demolition… Scream Your Brains Out! válogatásán) után szerződtette őket az Active Records, (akik nevükkel ellentétben nagyon passzívak voltak, erről az Atheist tudna bővebben mesélni) debütálásuk, melyet Suffering Hour-ra kereszteltek pedig 1988-ban látta meg a napvilágot. Már a nyitó Present Tense hat és fél perce jól tükrözi, hogy az Anacrusis esetében egy „mezei” thrash albumnál többre számíthatunk. A tétel kezdése, a nyitó riffek, az intenzitás hasonlóságot mutatnak a Metallica Battery-jével, azonban nem zúzzák, thrashelik végig, mert egy lassú váltással megtörik a lendületet, valamint Kenn Nardi énekes/gitáros ravasz, fogós dallamaival ötvözik a dalt. A középtempóssá szelídült nóta vége felé visszatérnek a kezdeti gyors részek, John Emery kiemelt basszusa pedig a Kenn Nardi/Kevin Heidbreder duó témáit követi. Ezt követően az Imprisoned egy nagyon súlyos doom riffel kezd, majd közepesen gyors thrash-be vált, ami a korai Death Angel-t idézi, a fogósságról, a fülbemászó dallamokról itt sem feledkeznek meg. A Death Angel hatása a legszembetűnőbb, amely egyrészt Kenn Nardi hangjában illetve magukban a nótákban nyilvánul meg. Elképesztő orgánummal rendelkezik Kenn, hangja széles skálát ölel fel, az agresszív thrash énekléstől kezdve, az extrém üvöltéseken, sikolyokon (ahogy Mark Osegueda tette a The Ultra-Violence-en) át a hol andalító, megnyugtató, hol fogós dallamokig bezárólag (mint pl. a Suicidal Tendnecies énekese Mike Muir) mindent el és ki tud(ott) énekelni, akár egy dalon belül is.

Fifikás riffek, mániákus szólók egész garmadája vonul fel a szerzeményekben, egyértelmúen az egész metal színtér egyik legalulértékeltebb gitáros duóját alkotta, alkotja Kenn és Kevin. Klasszikus lemezről lévén szó, tisztességtelen részemről, hogy kitűntetek egy felvételt a korong legjobbja címével, de a Twisted Cross-szal ezt mindenképpen meg kell tennem. Sejtelmesen, fenyegetően kezdődik, melyből intenzitása, felépítése révén a Death Angel Kill As One-jára hasonlító felvétel kerekedik ki. Mondanom sem kell, hogy Kenn Nardi mekkorákat énekel benne. Akusztikus részeket, betéteket is előszeretettel alkalmaztak, erre példa a gyors, thrashes R. O. T. valamint az eredeti kiadáson nem szereplő, középtempós és szintén fogós Apocalypse. (Ami a R. O. T.-ot illeti, a rövítés a Reign Of Terror-t takarja, ilyen című dala a Testament-nek is volt annak idején). A szaggatott riffelésű Butcher’s Block-ból a ’90-es évek közepén feltűnt modern metal csapatok tanultak, tanulhattak sokat, bár a zenekar ismertségi szintje, indexe alapján erre nem vennék mérget, míg a kapkodós tempókkal kísért Frigid Bitch a zenekar hardcore hatásait mutatja. Figyelmes és alapos meghallgatás után derül ki, hogy John Emery milyen őrületes, virtuóz futamokat penget, mennyire tehetséges basszusgitáros. Témái ugyan nem annyira bonyolultak, jazzesek, mint a legendás Roger Patterson-é (Atheist – R.I.P.) vagy Steve DiGiorgio-é, de tudásban nem marad el mögöttük, játéka a dalok markáns részét képezik, lenyűgöző teljesítményt nyújt.

A ritmusszekció másik fele Chad Smith dobos (nem összekeverendő a Red Hot Chili Peppers, Chickenfoot ütőssel) technikás, változatos játékkal járul hozzá az anyaghoz, tökéletessé, nagyszerűvé téve a lemezt. Erről az újrakiadásról sajnos lemaradt az eredeti verzió bónuszaként feltűntetett Black Sabbath feldolgozás, az N. I. B., ami a banda honlapjáról letölthető. Ha már a Death Angel említettem párhuzamként, feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy a Suffering Hour korántsem olyan nyers, vad és pusztító, mint a The Ultra-Violence, ellenben számomra jobb, mint a Frolic Through The Park. Megjegyezhető dallamokkal és témákkal operáló, művészi, változatos, progresszív alapú, techno thrash albumot készített az Anacrusis 1988-ban.

Ezután az együttes újabb két demót rögzített, majd leszerződtek a Metal Blade-hez, így a második, 1990-ben megjelentett Reason, a legendás, patinás múltú kiadó égisze alatt látott napvilágot. Hasonlóan a Suffering Hour-hoz, a Reason is tartalmazott bónusz dalokat, mégpedig a Killing My Mind-ot és az Injustice-t. Jelen újrakiadás nem tudom milyen megfontolásokból a az Injustice-szal (az amerikai himnusz egy rövid részletét tartalmazza valamint egy „and justice for all” sor hallható benne) indul, míg a Killing My Mind-ot az eredeti számsorrendbe ékelték be. Járt utat járatlanért el ne hagyj elven dolgozták, tehát a Reason folytatja, követi a Suffering Hour vonalát, de nem másolja. Már csak azért sem, mert hallhatóan megcsappantak a Death Angel hatások, helyüket power metalos, itt-ott az Annihilator-ra hajazó témák vették át illetve Kenn Nardi sem üvölt, ordít annyit, mint az első korongon. A thrash-es Terrified, Child Inside, Quick To Doubt, az akusztikus betétekkel ellátott Wrong, Silent Crime a dallamos Not Forgotten, a tördelt, borult hangulatú Vital, mind-mind azt igazolják, hogy a csapatra jellemző dinamika, komplexitás és változatosság semmit sem csappant meg. Amíg a Suffering Hour emlékezetes, fogós, dallamos témái nagyon hamar rögzülnek, addig a Reason-re jobban oda kell figyelni, jobban kell összpontosítani, de pár hallgatás után már memorizálhatóak a felvételek. Ha engem kérdeztek, akkor a Suffering Hour-t erősebbnek, jobbnak érzem a Reason-nél, de lehet, hogy csak azért mondom, mert többször hallgattam meg és rendszeresen dúdolom magamban az első lemez dallamait. Teljessé téve a képet, ezt követően még két zseniális albumot készítettek, a már jóval több progresszív hatást felvonultató Manic Impressions-t (sokak szerint ez az Anacrusis legjobbja) és a Screams And Whispers-t.

Annak idején a banda teljes egészében kimaradt nálam, úgyhogy most alkalmam nyílt pótolni mulasztásomat a kiadvány segítségével, beleáshattam magam az Anacrusis zenei világába. Ajánlom minden nyitott gondolkodású, a változatosságot előnybe részesítő hallgatónak ezt a lemezt, illetve mindazoknak, akik nem ismerik ezt a páratlan csapatot. Anacrusis rajongóknak felhívom a figyelmét arra, hogy tavaly, a Stormspell jóvoltából egy nagyon igényes, dvd-vel kombinált, a zenekar korai -Suffering Hour előtti- demóit, próbatermi felvételeit tartalmazó cd látott napvilágot. Arra is érdemes vadászni.

Tracklist:

1. Present Tense
2. Imprisoned
3. R.O.T.
4. Butcher’s Block
5. Apocalypse
6. A World to Gain
7. Frigid Bitch
8. Fighting Evil
9. The Twisted Cross
10. Annihilation Complete / Disemboweled
11. Injustice
12. Stop Me
13. Terrified
14. Not Forgotten
15. Wrong
16. Silent Crime
17. Killing my Mind
18. Misshapen Intent
19. Afraid to Feel
20. Child Inside
21. Vital
22. Quick to Doubt

Pontszám: 10

Kapcsolódó cikkek

Anacrusis Interjú

Dr. Feelgood

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár