Kiadó: Hammer of Hate
Weboldal: www.archgoat.com
Kiadás éve: 2006
Stílus: Death / Black Metal
Kissé megkésve írok eről a lemezről, különféle okok miatt. Van is miről szót ejteni a kiadvánnyal kapcsolatban.
Nos, aki nem ismerné ezt a finn hordát, annak elárulom, hogy 1989-ben alakultak, és a dicső Beherit testvérbandájaként lehet jellemezni őket. Tehát a zajos ős-black metalban utaznak, sőt mi több, a Beherit jobblétre szenderülésével átvették annak a kultikus csapatnak a vezető szerepét az undergroundban.
Első Ep-jük ’92-ben jelent meg Angelcunt címmel, amit később ’99-ben splitben is kiadtak a Beherit kissé sokat vitatott „visszatérő” kislemezével, a „Messe de morts”-al. Aztán eltűntek pár évre, majd nagy meglepetést okozva kiadták az „Angelslaying Black Fucking Metal” Ep-t 2005-ben. Ez után tavaly év végén jelent meg eme kritika tárgya, a visszatérést teljesen biztossá tévő nagylemez.
A címéből adódóan nem holmi segglyukimádó vörösnyakúaknak szól a lemez üzenete, sem pedig álromantikus tinédzser „harcosoknak”! Nincs szó sem az északi hegyek imádatáról, sem erdőkről, sem mesebeli lényekről. Aki régivágású, komoly black metalt keres, annak nem is kell tovább mennie. Gusztustalan hangzású (jó értelemben véve) kiadványról van szó. Teljesen hasonlatos az ősi kultikus Ep-hez. 2006-ban megcsinálták a debüt Ep folytatását. Nincs semmi polírozott hangzás, csak a régi jól bevált recept szerinti apácakúrogató sound!
Ami anno az Archgoat-ot megkülönböztette a Beherit-től, az a sebesség volt, még keményebb volt a finn „főbandánál”. A sebesség most is nagy szerepet játszik a lemezen, de igencsak nagy tisztelettel lehetnek a Beherit munkássága felé. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szélvész grind tempók és „tuka-tuka” tempók mellett beépítettek totál ős primitív, a Beherit álltal életrehívott belassulós elemeket is a szerzeményekbe.
Egy fekete göngyszeme ez az igen csak szárnyaszegett mai black metalnak. Lehet, hogy nem kristálytiszta a hangzás, de ezek az arcok és a rajongóik mindig is köptek a trendekre és a többi mellékes baromságra. Szerintem nem vagyok egyedül a véleményemmel, ha azt állítom, hogy ez a lemez 2006, legkomolyabb black metal alkotása. Visszaköszönnek a régmúlt morbid ősidők rituáléjai, harangkolompolás, túlvilági morajlások teszik még hangulatosabbá a lemezt.
Az „Invocation” intro után kilenc ős, arcbamászó tétel szerepel a korongon. A legjobb tételek: „Angel of Sodomy”, „Desecration”, „Whore of Betlehem”, de minden nóta megfelel a hozzám hasonló hallgatók elvárásainak. De a „Desecration” viszi a prímet mind közül, a végére teljesen belassult, vontatottá vált nóta lehúzza a hallgatót a pokol legmélyebb bugyraiba! Nincs kegyelem!
A dob puffog, kellően erős, sőt, a torzított basszus leszedi az arcunkat, a gitár meg a megszokott Beherit/Archgoat hangzást viszi a vállán. Az ének se sokat változott, ha lehet, még mélyebb és bestiálisabbb lett. Aki technikás vagy északi stílusú kása black metalt keres, az messze kerülje el a Whore of Betlehem-et, mert itt csak a műfaj lényege az, ami megtalálható: fanatizmus, primitív nótaszerkeszetek, és a régmúlt idők hangulata sok vérrel és tonnányi lánccal, szegecsekkel!
A Lord Angelslayer által vezetett banda élőben is képes a lehetetlenre: lemezminőségben megszólaltatni a nótákat és ha lehet, még hangulatosabban előadni őket. Tavaly Bitterfeldben a „United Metal Maniacs” fesztiválon volt szerencsém élőben látni őket, és nem gondoltam volna, hogy a két napos feszt legdurvább koncertjét fogják adni. Hiába, ős zenekarról van szó, nem kevés tapasztalattal a hátuk mögött, képesek voltak még a Black Witchery-t is túlszárnyalni brutalitásban. És nem mellesleg ők voltak az egyik leghangosabb banda azon a hétvégén germán honban…
Holocausto eltűnésével együtt a Beherit is elveszett a pokoli homályban, de amint látni, akad még elkötelezett zászlóvívője a ’90-es évek elején megfogant black-death metal szörnyűségnek. Nem kevés fanatikus örömére.
A lemez beszerezhető cd-én, sima és digipack-os verzióban (bónusz koncertfelvételekkel), és dupla 12′-es bakeliten is.
Bármelyiket is választod, nem fogsz csalódni, ha ismered a stílust és magát az Arcgoat-ot! Fuck the Whore of Betlehem!!! 666
Tracklist:
1. Invocation
2. Angel of Sodomy
3. Lord of the Void
4. Dawn of the Black Light
5. Luciferian Darkness
6. Desecration
7. Black Crusade
8. Whore of Bethlehem
9. Grand Marshall of the Black Tower
10. Hammer of Satan