Kiadó: Century Media Records
Weboldal: myspace.com/architectsuk
Kiadás éve: 2011
Stílus: Metalcore
Brief Sum: Architects has surpassed all of my expectations. I didn’t expect this, but there was absolutely no disappointment. They succeeded in their renewal, yet they didn’t lose their credibility, and showed that they can make a 100% performance even from different approaches. That’s what I call creativity.
A brit Architects (nem összetévesztendő az amerikai kollégákkal) egy 2004-ben alakult metalcore banda mely azóta számos név- és tagcserén ment keresztül, azonban ez nem tudta letörni hőseink szárnyát és ők továbbra is jó úton haladnak az egészséges zenei evolúció útján. Az eredetileg Inharmonic néven indult fiatal társaság példamutató eltökéltséggel dolgozik évről évre és olyan ismert zenekarokkal turnézik mint a Bring Me The Horizon vagy a pár éve feloszlott de ha a hírek igazak épp a reuniont fontolgató zseniális Sikth. Az említett zenekarok hatása érzékelhető, ám nyúlásról szó sincs. Az Architects annál sokkal agyasabb, hogy sokszor elpufogtatott klisékkel és „más tollaival” töltse fel futurisztikus hatással átitatott dalait.
A The Here And Now-ra keresztelt lemez más mint elődei, sikerült a fiúknak feltűnően elrugaszkodniuk az előző kiadványok hangzásától és dallamszerkezeteitől és ezáltal egy teljesen új útra lépni, amely talán majd ismertebbé teszi őket. Azért merem ezt mondani, mert az Architects most már nem extrém zene. Ezzel a koronggal végleg letépték láncaikat és elindulhattak a jól megérdemelt hírnév megszerzéséért.
Az első Day In Day Out című szerzeményben ez félreérthetetlenül megmutatkozik mindjárt az elején, hogy semmi kétségünk ne legyen a kitűzött cél tekintetében. A professzionális zenei tudás itt is ordít a dalokból, azonban most a konkrétabb témákat részesítették előnyben a fiatalok. Nem csak jó pillanatok, hanem kiválóan felépített, változatos nóták követik egymást, megjegyezhető dallamokkal, ízes gitárokkal és ötletes dobolással. A másik személyes kedvenc az utolsó, Year In Year Out, mellyel bezárul a kör, keretes szerkezetbe fogva az albumot. Az igazi nagy sláger a Learn To Live mely biztos nagy kedvenc lesz a koncerteken és a kórusokat lehet majd ordítani, ha újra kis hazánkba látogatnak a srácok. A Stay Young Forever szintén nagy favorit lehet fiatalos lendületével, néhol kissé disszonáns gitárjaival. Érdemes kiemelni Sam Carter énekes teljesítményét, mely magasan az átlag fölött helyezkedik el. Óriási torka van a gyereknek. Az ordításokat és a dallamos vokálokat is simán hozza, mindenféle erőlködés nélkül és ezeket előszeretettel váltogatja is, mely nem egy könnyű feladat.
Az én underground fülemnek néhol kissé túl slágeres a dallamos ének, a Heartburn című számban kifejezetten nyálas, ezért nálam a lemez egyetlen negatívuma ez, de nyilván kellett valami a kislányoknak is. Enélkül is kiváló a végeredmény és nagyon szerethető a The Here And Now. Unalmas pillanat nincs, végig pörgős és érzelemgazdag a hangulat.
Az előző lemez nagyon progresszív és technikás volt, ez a mostani teljesen más és biztos vagyok benne, hogy ezért sok régi fan elfordul majd tőlük, de ez elkerülhetetlen. A lemez hangzásáért a Dillinger Escape Plannel is dolgozott Steve Evetts és Alan Douches felelnek és nincs miért szégyenkezniük. Az elmúlt év talán legtisztább, legjobb stúdiómunkája amit hallottam.
Tracklist:
1. Day In Day Out
2. Learn To Live
3. Delete, Rewind.
4. BTN
5. An Open Letter To Myself
6. The Blues
7. Red Eyes
8. Stay Young Forever
9. Heartburn
10. Year In Year Out/Up And Away