Kiadó: Metal Mind Productions
Weboldal: www.artillery.dk
Kiadás éve: 2009
Stílus: Thrash metal
(scroll down for English Version)
Az 1982-ben alakult dán thrash metal zenekar, az Artillery egyike volt Európa legnagyobb thrashereinek. Az „aranykor” végén sok kortársukkal együtt vonultak vissza, amikor új műfajok kezdtek teret hódítani. Napjainkban a reneszánszát éli a thrash metal, rengeteg régi banda alakult újra és adott ki új albumot, ezzel visszaidézve a thrash mennyországot. Közéjük tartozik az Artillery is. 2009-ben a Metal Mind Productions gondozásában jelent meg 5. albumuk When Death Comes címmel amely 10 dalt tartalmaz.
Az album borítója hasonlít a 2008-as dvd-jéhez. A kaszás fekete lovon, füstfelhőbe burkolózva jön el értünk.
A címadó dallal kezdődik a lemez, ami máris nagyon keményen elkezd zakatolni. A nyitó riff nekem kicsit metalcore-osnak érződik, de aztán megkezdődik a thrash zúzda, így rögtön egy elég erőteljes számot kapunk. A refrén mind zeneileg, mind énekileg elég dallamos, de ettől függetlenül megmaradnak a kemény témák is. A következő nóta az Upon my ross i crawl már sokkal metálosabb témával indít. Ez a lemez egyik legtempósabb szerzeménye, a dallamokból is visszafogtak a fiúk. A középrészben egy nagyon tetszetős basszus kiállással találkozunk, Peter Thorslund igazán mestere a hangszerének. A harmadik szám a lemezen a 10.000 devils címet viseli, ebből a dalból készült az első videoklip a lemezről, ami nagyon jól sikerült. A dal lassabb az előbbinél, de a keménységéből mit sem veszít. Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy a Stützner testvérek felváltva szólóznak a dalokban és mindegyik nagyon jól szól, ebben a dalban az egyik legjobb.
Ismét egy agresszív, speed szám következik, Rise above it all. Ez az egyik kedvencem az albumról. A középrésznél jelentősen belassul a dal, és metal témában elég népszerű, „We will rise” kórusokat hallhatunk, ami a dal végén is visszaköszön. Ezután a dal újra begyorsít és következnek a Reign in blood feelinges szólók. Gyorsaságból mit sem veszítve dübörög tovább az album a Sandbox Philosophy című nótával. Death metal-hoz illő ordítással kezdi Soren Adamsen az albumot, ahogy ezt többször is teszi a lemez folyamán. Ez az első album, amin ő énekel, és mindenki megtapasztalhatja, hogy ő tökéletes választás volt a zenekar részéről. Hörgéseket és magasakat is egyaránt ki tud énekelni. A következő szerzemény egy lassabb szám, Delusions of Grandeur. Akusztikus résszel indul és az első pár versszak akusztikus aláfestéssel megy le, majd jönnek a torzított gitárok. A szólók a legtempósabb részei a számnak és jól tükrözik a hangulatát.
Not a nightmare című tétellel folytatódik az album, ami a refréntől eltekintve egy középtempós mű, mégis nagyon erőteljes. A középrészben talán a legkeményebb része a dalnak, ahol szerintem hardcore-ra emlékeztető zúzdát hallhatunk.
Arabos dallammal kezdődik a Damned religion, ami az Iron Maiden The Nomad-ját juttatja eszembe. Ez a szám átmenet a gyors és középtempós dalok között, erős döngölős nóta. Szintén arab hangulatban, basszus intróval indul a következő Uniform című dal, amit egy újabb sátáni üvöltés szakít félbe. Itt visszatér a nyitó szám sebessége. Az egyik legjobb szólót hallhatjuk több részletben, a dal sebességéhez tökéletesen illik, kitettek magukért a gitárosok.
Az utolsó szám nagyon találóan a The end címet kapta. Tempó szempontjából elég változatos, lassú gitárszólamokkal indul és zárul, majd gyors zúzda következik és a refrén az előző szám tempóját idézi, a szólók megint reign in blood stílusúak.
Nagyon jól össze lett rakva ez az album, tökéletes példája a thrash újjáéledésének. Thrash rajongóknak kötelező anyag, aki pedig nem az, ezután az lesz. Reméljük hazánkba is eljönnek majd megmutatni az albumot élőben. Mi mást lehetne még mondani, the thrasg is back!
————————-
ENGLISH VERSION:
The Dannish thrash metal band Artillery was formed in 1982 and became one of the greatest ‘thrashers’ of Europe. At the end of the ‘golden era’ they step aside with many others, when new genres started to spread. Nowadays, thrash metal lives its renaissance, a lot of older bands have given out new records as reminiscents of the thrash heaven. Artiellery has given out its fifth album in 2009 by the help of Metal Mind Productions, titled as When Death Comes containing 10 tracks.
The cover art of the album is quite similar to the DVD’s puplished in 2008. Death comes for us covered in smoke.
The album starts with the title song that strikes us down to the ground immediately. The starting riff seems a bit metalcore-like to me, but after that real thrash breaking comes making the first track pretty hard. Refrains are melodic both musical and vocal ways, but inspite of that, heavier themes appear very often. The next song ‘Upon My Ross I Crawl’ contains much more metal elements; this song is the quickest among all of them, melodic themes only rarely occur. At the middle of the track we can find some nice bass breaks, Peter Thorslund is a master of his instrument. The third song is titled as ‘10.000 Devils’ to which the first video clip was shot. The song is slower than the previous one, but has no loss of hardness. I must mention that Stützner brothers play solos by turns, each of them are really great, especially in this song.
Another agressive song appears, that is ‘Rise Above It All’. This is one of my favourites on the album. At the middle of it , it becomes very slow and we can hear some metal-like ‘We Will Rise’ parts that come back at the end of the song. Then it becomes faster again bringing some ‘Reign In Blood’-like solos. ‘Sandbox Philosophy’ starts with Soren Adamsen’s death metal-like howl. This is the first album on which he sings, but everyone can hear that he was a perfect choice for the band. He can produce both rattle and high tunes. The next composition is a slower track titled as ‘Delusions of Grandeur’. It starts with acoustic parts, but then distorted guitars come; solos are the fastest parts of the song,that reflects the mood of the track perfectly.
The following song ‘Not A Nightmare’ is a midpace piece – apart from the refrains – eventhough it is really hard. At the middle of it we can find the heaviest elements, it seems a bit hardcore-like to me.
‘Damned Religion’ starts with Arabic tunes, that reminds me of Iron Maiden’s The Nomad. This track is a transition between fast and midpace songs, it is really pumping and hard. ‘Uniform’ also begins with Arabic elements, but it is interrupted by a satanic scream that brings back the speed of the song. Here we can hear one of the greatest solos of the album in many parts, it fits to the velocity of the track perfectly. Guitarists have made a good work on it.
The last song ‘The End’ is very colorful from the aspect of pace: it starts and ends with slower guitar tunes, then fast breaking appears, refrains bring the pace of the previous track and solos bring the ‘Reign In Blood’ style again.
This album has a great structure, it is a perfect example for the rebirth of thrash. For fans, it is obligatory to have it, and who doesn’t like this genre… well.. then he will. I hope, Artillery will visit Hungary soon to show us the new tracks. What else can I say… thrash is back!
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. When Death Comes
2. Upon My Cross I Crawl
3. 10.000 Devils
4. Rise Above It All
5. Sandbox Philosopsy
6. Delusions Of Grandeure
7. Not A Nightmare
8. Damned Religion
9. Uniform
10. The End