ATOLL NERAT – Two Pipes To Heaven (Re-released)

Kiadó: More Hate Prod.

Weboldal: www.atollnerat.com

Kiadás éve: 2009

Stílus: Melodic Black metal

 

(scroll down for English Version)

 

 

Az orosz Atoll Nerat annak a fajta keleti szláv dallamos black metálnak a képviselője, amely a gothic hatáson kívül folk elemeket is tartalmaz, hagyományosan anyanyelven szólal meg, és valamilyen módon táplálkozik a szláv népi hagyományokból. Ez az EP már nem igazán új, négy éve jelent meg. Korábban a banda egy albumát hallottam, és az e CD-n hallható zene nem sokban különbözik attól.

Nehéz volna ezt a stílusú zenét úgy művelni, hogy az eredmény ne hasonlítson valamelyest a műfaj koronázatlan királyához, a (pár évvel ezelőtti) Nokturnal Mortumhoz. Ez alól az Atoll Nerat sem kivétel, teljesen egyértelműek a Nokturnal Mortum, és a műfaj talán legismertebb orosz képviselője, az Ashen Light hatásai. Ha zenében nem is, annyiban mindenképp sajátos a lemez, hogy sok más bandával ellentétben úgy tűnik, nem igazán erőltetik a nemzeti érzéseket. A borítón aranyszínű háttérben két indián sziluettje látható, amint egymásnak háttal ülve pipáznak. A szövegek angol nyelvű fordításában szereplő Guajo istennév sem kimondottan szláv hangzású… Szerintem elég szórakoztató koncepció (még sosem találkoztam vele), noha nem tudom, hogy illeszkedik ehhez a zenéhez. Leginkább sehogy, de nem baj.

Ha valaki számára nem ismerős ez a műfaj: dallamos, a billentyűhöz bátran nyúló, de mégsem kommersz black metálról van szó. Az alaphangulat sötét, ugyanakkor nem “mizantróp” abban az értelemben, ahogyan a true black metál az szokott lenni. Gyakoriak a menetelős, heavy metálosabb témák, és szinte elengedhetetlenek a neoklasszikus / romantikus billentyűfutamok is. Tempó tekintetében lassútól a gyorsig minden előfordul, szerintem az Atoll Neratnak a gyors témák állnak a legjobban, a melankolikus, balladisztikusabb részek kicsit elnagyoltak.

Ugyancsak már-már kötelező a szláv nyelvű, magas fekvésű süvöltő ének; és mint általában, itt sem okoz csalódást. Véleményem szerint a szláv nyelvek általában nagyon jól illeszkednek ehhez a fajta black metálhoz. Az ének kapcsán megjegyzem, hogy a nagy elődökhöz képest a zenében kevesebb a folk elem, és több a gót. Az előbbiek elsősorban a női kórusokban érhetők tetten, a szinti játékban kevésbé.

A hangzás elfogadható, de közel sem ideális. A ritmusgitárok szerintem túlságosan punkosan szólnak, a dob pedig meglehetősen élettelen. Olyannyira, hogy gyanút fogtam, nem dobgépet használnak-e (a borító tanúsága szerint nem). A másik problémám, hogy a legtöbb nóta nem nevezhető kiemelkedőnek. Az erős dalok nem túl meglepő módon a lemez első felére kerültek, és az anyag második felével sincs komoly gond, de kissé szürke. A hatodik szám szerencsére kivétel ez alól, így mégis csak jó emlékeket hagy az EP.

Az eredetiség teljes hiányát nem rovom fel hibául, a térség többi bandájának sem igazán sikerül kikerülni a Nokturnal Mortum árnyékából. Összességében az EP kellemes kikapcsolódást nyújt, és nem fog csalódást okozni a stílus kedvelőinek, de nem több ennél. Jó, de nem óriási.

———————

ENGLISH VERSION:

Russia’s Atoll Nerat is a representative of that sort of Eastern Slavonic melodic black metal which features folk along with the gothic elements, speaks in mother tongue, and in one way or another reaches back to Slavonic folk traditions. This EP is not quite new, being released four years ago. I heard one album from this band before, and the music on this CD is not very different from that.

It would be difficult to play this style of music so that the result not be similar to some extent to that of the uncrowned king of the genre, Nokturnal Mortum (as it was some years ago). Atoll Nerat is no exception; the influences of Nokturnal Mortum, and the perhaps most well-known Russian representative of this style, namely Ashen Light, are entirely obvious. However, the CD is unique – if not with respect to the music, then in the fact that unlike meny other banbds, they don’t quite emphasize the national feelings. The cover depicts two indian silhouettes, piping and sitting back to back each other. The godname “Guajo” in the English translation of the lyrics does not sound very Slavonic either… I think this concept to be quite amusing concept (one I have never encountered so far), although I don’t now how does it fit the music. Probably it doesn’t, but who cares.

For those not familiar with this style: it is melodic, keyboard-laden yet not commercial black metal. The atmsosphere is basically dark, but not “misanthropic” in the way true black metal usually is. Marching, heavy metalish themes make their appearence frequently, and the neoclassical / romantic synth tunes are also almost inevitable. Pacewise there is everything from slow to fast; I believe that it’s the fast parts that fit Atoll Nerat best, the more melancholic, balladistic themes are not carried out so well.

The high-pitched screaching vocals are also close to being obligatory; and as usual, they don’t diasppoint. In my view, Slavonic languages in general square very well with this sort of black metal. As to the vocals, it can be noticed that there are fewer folk and more gothic elements in the music, compared to the great predecessors. The former can mostly be heard in the female choruses, rather than in the synth play.

The produiction is acceptable although far from being ideal. The rythm guitars sound too punkish to me, and the drums are pretty lifeless. So much that I got suspicious about whether they are not using drum machines (according to the cover, they don’t.) My other problem is that most of the songs are not outstanding. The better tracks are not very surprisingly on the first half of the CD, and although there is no big problem with the second half either, it’s a bit dull. Fortunately the sixth track is an exception and makes up for this, so the EP leaves pleasent impressions in the end.

I don’t blame on them the utter lack of originality, for none of the bands in the scene manage to get out from the shadow of Nokturnal Mortum. To sum up, this EP is nice to spend your freetime with, and will not disappoint fans of the genre, but nothing more than that. Good, but not great.

Tracklist:

1. Raven
2. Fall
3. Hau!!!
4. Witch (part 3)
5. Two Pipes To Heaven
6. Winter

Pontszám: 7.5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár