Lemezismertetők

AWAKEN DEMONS – Awaken Demons

Kiadó: Bastardized Recordings

Weboldal: www.awakendemons.com

Kiadás éve: 2012

Stílus: Metalcore

Brief Sum: Hardcore machine on groove base. Recommended only for true moshpitters fanatics. 

 

 

Mint a metalcore fanatikusát, igencsak bosszant, hogy míg a 90-es évek végén kibontakozott „core” műfajnak rengeteg rajongója és képviselője lett, addig az ilyen zenét játszó együttesek mostani generációjának javarésze csapnivaló produkcióval tűnik fel a színtéren. – Miért is? – jön ebből jogosan a kérdés. Talán azért, mert ez a zenei irányzat régóta kifulladt a maga eszköztárában, s akik újonnan jelennek meg, mást sem tehetnek, mint hogy „megpróbálnak a stíluson belül valami újat alkotni”, vagy egyszerűen „lemásolják azt, amit azelőtt másoktól hallottak”. Na de hogy megjelenik egy együttes, amelyikben ott a tehetség szikrája, s mégsem képes lángra robbantani? Ezzel a jelenséggel találkoztam az Awaken Demons idei albumában, amely nemhogy különböző az előbb említett két variánstól, hanem egyenesen letörő is.

Kezdjük az album borítójával és a címével. Egyetlen szó ordít róla, amely egyértelművé válik abban a pillanatban, amint valaki meglátja: ötlettelen. Semmi különleges grafika, semmi érdekes betűstílus, csak a más hasonló együttesektől oly sokszor látott megoldás. Lehet, hogy költségvetési hiány az oka, ámbár az is meglehet, hogy a lustaság. Ezt csak a zenekar tudhatja. Talán elnézhető szempontok lennének ezek abban az esetben, ha az album belső tartalma teljesen (és meglepetésszerűen) elüt a külső jelektől. Mégsem ez jellemző rá. Az egész kiadvány egyetlen handbangelésre késztető masszát testesít meg, csipetnyi dallamos meglepetésekkel, amelyek szintén hamar kifulladnak. Törlődnek az emlékezetből, mielőtt a hallgatója utólag rákérdez: hogyan is volt ez?

Az olasz négyes gépezetére Luca Zatton üvölt teli torokból, amely hol működik nála, hol nem. Nézőpont kérdése, részemről a Me, Against the Machine, a Phoenix (az album „csúcspontja”) és a Breach the Sky-nál érezni a már-már kibontakozni akaró tehetséget. Visszatérve a Phoenix-re, ha ezt a formát választották volna a srácok, akkor sokkal érdekesebb és karakteresebb albumot adtak volna ki a kezeik közül. Mégsem így történt. Ami pedig az Isolation számukat illeti, ugyancsak rossz lépés volt tőlük, hisz egy bizonyos része a Neaera-ra emlékeztetett. Komolyan, mintha az együttes egyik számából vágtak volna ki, és illesztettek volna be egy szeletkét. Ennyit a műfajbeli lopásról!

Értékelés: ötlettelen, kibontakozni „akar”, aztán mégsem az ütős kis zenei alapja ellenére, loptak egy nagyon kicsit más zenekartól (talán többtől), és azok az ígéretesen kezdődő dallamok, szólók is hamar elnyelődnek a hardcore masszájukban. Ha kegyetlen lennék, az album utolsó „remixe” miatt (Under The Glass) ötöst adnék, de mivel ez a tétel egy Need for Speed-féle film végére remekül passzolna, megússzák egy hatossal.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Foregone
2. Sharks
3. Disease
4. Under The Glass
5. Me, Against The Machine
6. Phoenix
7. Isolation
8. Tempest
9. Take The Crown
10. Breach The Sky
11. Under The Glass – Remix

Pontszám: 6

Kapcsolódó cikkek

Hot News: Bastardized Recordings News – Awaken Demons album

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek