AYAT – Six Years Of Dormant Hatred

Kiadó: Moribund Records

Weboldal: –

Kiadás éve: 2010

Stílus:  Black metal

Brief Sum: One of the merits of the album is that its brutality is not selfish – although at first listening the chaos might bite our tongue, and pandemonium would be the first reception, but with every minute everything will start to find its place, and we will face the fact that we have acquired an exciting, long-lasting, stainless material, that can still cause us surprise time after time.

Néhányszor már utaltam rá, hogy mekkora lelkesedéssel fogadom az egzotikus országokból, a sajátos, erősen zárt, nehezen befogadható kultúrát magáénak tudó nemzetek hazájából származó alkotásokat. Jóleső, bizsergető elégtétel formájában szembesül azzal a ténnyel az emberfia, hogy az a zenei stílus, mely szívéhez oly közel áll, a világ legeldugottabb szegletében is hódít, sőt muzsikálásra, alkotásra ösztönöz. Jelenesetben nem is beszélhetünk eldugott szegletről, de az tény, hogy Libanon, pontosabban Bejrút az elmúlt évtizedekben nem a modern zene világában folyó térhódításával vált állandó szereplőjévé a híradásoknak. Amióta a közel húsz évig tomboló polgárháború elcsitult, már szinte az Arab Emirátusok életszínvonalát lehet nyomon követni ebben a kis közel keleti országban. Pénz, felhőkarcolók, csillogás, liberális alkoholtörvények! Viszont az Ayat (csoda, égi jel) zenekar nem ezt a csábító, bódító nagyvilági életet énekli meg, de még csak nem is a fanatikus iszlám eszméket terjeszti. Szó sincs róla. A bandát alkotó két fő, Reverend Filthy Fuck és Mullah Sadogoat elítél minden egyetemes, intézményesített vallást legyen az akár a kereszténység vagy az iszlám.

A két srác gondolatait, eszmefuttatását az alapjában véve szürreális, provokatívan naturalista szerzeményekből ismerhetjük meg. Sajnos a dalszövegekhez nem sikerült hozzájutnom, de elég csak végigpillantani a tracklistán, amely önmagáért beszél. A zenéről viszont pontosabb benyomásokat sikerült szereznem. Vagy mégsem? Az Ayat stílusát nehéz leírni, mert mindentől messze áll, ami kommersz. De azért megpróbálom. Zenéjük vázát modern black metalként tudom meghatározni, amelyre mint csontokra az inak, úgy épül rá hardcore punk kifejezésmód, továbbá az izomzat felépítését jelentő indusztriál(szerű), ministrys, drone-noise futamok, vastag ős-Mayhem hámmal takarva alkotnak egy egészet. S mindez olyan brutális, vastag sounddal tálalva, hogy hangfal teszteléshez alkalmasabbat nehéz találni. Filthy Fuck vokálja a szélsőségesen aberálttól a blackes hanghordozáson át a tiszta énekhangig szinte mindent felvonultat. Kilenc tracket követően ledöbben a hallgató, amikor a zárótételben elhagyva az extrémitást, megmutatja, hogy erőlködés nélkül dallamokat is kiénekel és az “alap” hangja se utolsó. Külön örültem a színes borítónak. Ilyen színes, változatos lemezhez ez dukál. Érdekes, tanulmányozgatható alkotással szembesülhetünk, nem kevés vallási utalással.

Régen hallgattam már ennyire változatos anyagot. Ennek az albumnak a fentebb felsoroltakon túl külön erénye, hogy a brutalitása nem öncélú, felületesen figyelve bármennyire is úgy érezzük, hogy elsőre a káosz íze csípi nyelvünket, tömény hangorkán fogad bennünket, mégis hallgatásról hallgatásra minden a helyére kerül és szembesülünk azzal a ténnyel, hogy izgalmas, időtálló, rozsdamentes anyag került a birtokunkba, amely újra és újra képes meglepetést okozni. Egyszerűen döbbenetes, hogy honnan érkeznek friss, ötletekkel teli, sablonmentes zenék. Mikor napjainkban egymást és magukat kopírozzák évek óta a büszke, true-izmusban szenvedő extrém bandák, akkor időnként a világ távoli pontjain születik egy példaként említhető alkotás, amellyel kapcsolatban sajnos csak egy maroknyi ember szerez információt. Teszem azt, a mű eljut a CD-lejátszóig.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Ilahiya Khinzir! (All Hail Allah the Swine)
2. Fornication And Murder
3. The Fine Art of Arrogance Part One (The Icon And The Cattle)
4. Collective Suicide in The Boudoir (Feeling Wonderful Tonight)
5. Puking Under Radiant Moonlight (Followed by a Century Long Ejaculation)
6. Misogyny When We Embrace
7. Necronarcos (Tame You Death)
8. Curses! Curses! and Never Sleep…
9. Thousands of Pissed Motherfuckers…
10. Such a Beautiful Day! (The Exaltation of Saint Francis)

Pontszám: 10

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár