Kiadó: Bombworks Records
Weboldal: myspace.com/azmaveth
Kiadás éve: 2008
Stílus: Black / Death Metal
(scroll down for English Version)
Az Azmaveth egy ’99-ben alakult Puerto Rico-i Keresztény szimfonikus Black/death metal zenekar, nevét Dávid király egyik katonája után kapta. Ha már egyszer Christian Black hát adják meg a módját, hozzá tartozik az imidzshez, nem így néhányuk részéről a pár évvel ezelőtti széjtönik ívöl korszak, de e felett még szemet lehet hunyni. A 2008-as Strong As Death album a 4 éves munka ellenére mégis meg se közelíti a neki szánt monumentalitást. Még ilyen koncepciózussal se lehet elég négy év.
A 32 perc 13 számnak ebben a műfajban elég furcsán hangzik, ráadásul, ha akad köztük 8 perces tétel is, hát csak rontja az átlagot. A megoldás abban rejlik, hogy az albumot tulajdonképpen 6 szám alkotja, ám a korong rendelkezik introval, outroval, és minden számhoz tartozik egy teljesen felesleges Interlude, csak a stílusosság kedvéért, ami többnyire vagy egy borzalmasan összerakott zajhalmaz, vagy egy grungelizer effectre rádobott akusztikus pötyögés, a teljesség igénye nélkül természetesen kidolgozatlanul.
A fentebb említett hat szám igazán sokféle stílust felvonultat, hisz a keresztény black metalban minden megengedett. Békésen megfér itt az általában triola blastbeat darálástól kezdve másodrangú torchbearer számra emlékeztető deathes betéteken át a piszkos rákendroll szólóig minden.
Alapjában véve nem amatőr anyagról van szó. A hangzás úgy egészében megállja a helyét, egyedül ezzel a mű dobhangzással nem tudok megbékélni, de a kiadvány nagy hiányosságai nem a hangzásban jelentkeznek. Ezek rögtön az első (vagyis szám szerint második) számban szembeötlenek. Elsőként a fülnek rendkívül kellemetlen váltások, a mindenhova odapiszkító szinti és az atmoszférát radikálisan befolyásoló erőltetettség. Természetesen nem lehet szó nélkül hagyni a gyenge vokálokat. Az albumon többnyire a tipikus black metalban használatos károgás és a mélyebb fajta hörgést preferálják, ám ahogyan ez itt interpretálásra kerül, teljesen elüt a zenétől.
Ami pozitívumként vonultatható fel, az a néhány hangulatos lassú „lírai” rész és az olykor olykor felbukkanó tiszta ének. Üde kis színfolt ezen kívül a röpke basszus szóló a Mortal Way Of Life c. szerzemény vége felé.
Összességében egy aránylag korrekt, hallgatható albumot raktak le az asztalra, de van még mit csiszolni, mert bizony ez akár keresztény akár nem, nem tartozik a műfaj élmezőnyébe, pedig ezzel az albummal bizonyosan ez volt a céljuk.
—————————–
ENGLISH VERSION:
Azmaveth was formed in ’99, in Puerto Rico. Their music is symphonic christian black/death metal, the band is named after one of king David’s soliders, wich suits for the christian black metal image – unlike the „evil satanic black metal” past of some members but we can forget about that. Their new album,-released in 2008- could not become as monumental, as it is meant to be. Four years could not be enough, even with such a great concept.
32 minutes with 13 tracks sound wierd in this genre of metal, parcticularly if there is an eight minute-long track, too. As a matter of fact, there are 6 songs on this album, with an intro, an outro, and with interludes between the songs, which are mainly terrible noise effects, or some rough, imperfect acoustic melodies.
The previously mentioned six songs seem to involve lots of musical genres. Christian black metal can involve everything from blastbeat grindings, and torchbearer-like death metal parts to dirty rock’n’roll solos.
Basically, it is not an amateur release. The sound, in fact, is good, only the synthetic drum sound bothers me, but the weaknesses of the album lie not in the sound. The main problems are the very inappropriate theme changes, the intrusive keyboards and the atmosphere-destructive farfetchedness. Another thing that must be mentioned is the weak vocals. The singer uses the typical harsh vocals and death metal growling, but the presentation does not fit the music.
To name some of the better moments of the album, I must mention the few slow „lyric” themes, the rare clean vocals, and the bass solo in the song „Mortal Way Of Life”.
All in all they made a fine and listenable album, but there definitley are things to improve because with this release they won’t get to the frontline of the scene but, with this album, it must have been their aim.
Tracklist:
1. Intro
2. A Mortal Way of Life
3. Interlude 1
4. A Cadaveristic Desire…
5. Interlude 2
6. Stigma from Hell
7. Interlude 3
8. Master of Light
9. Interlude 4
10. The Dark Lust of the Rotten Soul
11. Interlude 5
12. Crawling from the Grave
13. Outro