Lemezismertetők

BIGELF – Cheat The Gallows

Kiadó: Powerage

Weboldal: www.bigelf.com

Kiadás éve: 2009

Stílus: Psychedelic / Progressive Rock

 

(scroll down for English Version)

 

Az amerikai négyesfogat – Ace Mark (gitár), Damon Fox (ének, szintetizátor), Duffy Snowhill (basszusgitár), Froth (dob) – új lemeze a progresszív rock határmezsgyéjén mozog, írhatnám azt is, hogy nagyjából a Beatles, a Black Sabbath és a Queen zenei hatásait alapul véve építették fel. Fantasztikus, hogy ebben a műfajban is vannak új színeket hozni tudó bandák.

Az első dal címe a Gravest Show On Earth, ami egy frenetikus szintialappal indít, majd bejön a katonás/menetelős gitár és dob, amire az ének épül, különböző hangnemekben. A bevezetőben vont párhuzam a zenei stílust illetően már itt bebizonyosodik, kellemes dallamok ötvöződnek itt egymással, ugyanolyan könnyedséggel, mint amennyire lazán, zsigerből adják át ezt a fiúk. A Blackball hatásában legalább ennyire monumentális: a finom kis részeket erősebb témákkal ötvözik, hol visszabuknak egy-egy nyersebb részhez, hol egy teljesen más világba csöppenünk át a zene segítségével. A ’80-as évek hatása abszolút nyomon követhető, a rockzenén belüli lehetőségeket teljes szélességgel kihasználják. Ívelt hangok katarzisa bukkan fel a szerkezetben végig, egy jól kiforrott munka eredményeként.
A Money, It’s Pure Evil kezdőhangjai gyönyörűek, majd bejön a klasszikus rock alapokra épülő áttételes zene, elvisz magával, átölel, és egyszerűen jól érzi magát az ember. Kiszámított ütemek váltják egymást, kissé fémesebb hangzás, az ének karakteres dallamai pedig kihozzák a pluszt, amire szükség van – nagyon egyben van ez az egész!

A The Evils Of Rock & Roll kísérteties kezdete már az elején felcsigázza a hangulatot, az elementáris erővel folytatott mű pedig egyenesen egy remekbe szabott dal kompozícióját csillogtatja meg. A gitár remek témákat hoz a szinti, dob és basszusgitár alapokra, amely a progresszív hatásokat sem nélkülözi. Kellemes zene ez mindenkinek, aki szereti a könnyedebb dalokat! A No Parachute akusztikus kezdése, a kissé érzelmes énekdallamok, majd a szintén populárisabb vonulatú, de már keményebb alapok fölött elterjeszkedő hangulat egyszerűen teljesedik ki ebben a dalban is. Változatos, színes játékot figyelhetünk meg, könnyed szólóval felfokozva a hatást. A The Game folytatja ezt a megkezdett sort, és további briliáns játékával kápráztat el minket. Itt is a dallamok az uralkodóak, progresszív részekben itt sem szűkölködik a felépítés. A kitartott, kipontozott hangjegyek erőteljes hatásai között helyet kapnak a lazább betétek, az elszállós részek is.
A Superstar közvetlen hangulata már inkább a rock ‘n roll felé billen, de az egyedi jegyek így is jellemzően felbukkannak. Talán ez az egyetlen gyengébb dal a lemezen, amely inkább átlagossága miatt fogható rá, mintsem játékstílusa miatt. Mindenesetre elmondható, hogy itt is megfelelő átgondoltság jellemző a zenére, a keményebb témák közé itt is vegyül mindenféle más ötvöződés a ’70-es és ’80-as évek világából.

A Race With Time elektronikus alapokkal kezdi meg a témát, de utána egy visszalassuló, klasszikus téma bontogatja szárnyait, tele melódiával, könnyed érzésekkel, remek megoldásokkal. Amolyan alap szám ez a sorban, „kötelező” jellegű, de nem sablonos és nem is erőltetett. Finom átkötések vibrálnak, a szintis részeknél beugrott egy pillanatra az Emerson, Lake & Palmer neve 🙂
A Hydra már egy beindulósabb dal, jobban odacsap a lovak közé – erősebb a szerkezeti felépítés, sokkal nagyobb erővel sújtanak le a hangszerek is a hallgatóra, és itt feltűnik az a bizonyos párhuzam a Black Sabbath felé is. A szintetizátor „sikolyai” nagyszerűek, mintha egy ötvenes évekbeli sci-fi film zenéjét hallgatnám 🙂 Az utolsó dal a korongon a Counting Sheep, és ez a leghosszabb nóta a maga tizenegy percével. Az eklektikus előadásmód itt is előtűnik, könnyedén megfigyelhető a szerkezeti felépítés folyamán. A kuszaságból kibontakozó, dinamikus, pontos játék által nyújtott élvezet a maximális: minden hangszeres ura a saját hangszerének, folyamatos, egybefüggő, mégis elkülönülő részek figyelhetőek meg itt is, ahogyan az egész lemezen. Egyszerű dallamokkal operálnak a srácok, viszont azzal nagyon tudnak bánni!

Összességében tekintve az egyik legjobb rock lemez, amit az utóbbi években hallottam. Különlegessége sokakat megérinthet, így a stílus szerelmeseinek javallott a mihamarabbi beszerzése! 🙂

——————————

ENGLISH VERSION:

The new record of the Amercian four-piece – Ace Mark (guitar), Damon Fox (vocals, synth), Duffy Snowhill (bass), Froth (drums) – moves along the lines of progressive rock, I could also write that it”s built on the musical traditions of Beatles, Black Sabbath and Queen. It”s fantastic that there are bands in this genre that could bring new colours.

The first song is titled Gravest Show On Earth starting with a truly great synth base, then come the militant/marching guitar and drums on which the vocals is built in various shades. The genre described in the introduction of this review already shows itself, pleasant melodies blend lightly. Blackball, in its effect, is at least that monumental: fine parts are blended with strong themes, sometimes returning back to a rawer part creating an entirely different world by the music. The influence of the ’80s can easily be detected, exploiting the wide spectrum of rock music well. A catharsis of great melodies appears in the structure as a result of mature work.
The first sounds of Money, It’s Pure Evil is are beautiful then comes the music based on rock basis, it carries us away, embraces, and simply, one can feel himself/herself well with it.
Calculated rhythms alternate, the sound is a bit metallic here, and the characteristic sounds of the vocals add that little extra that is needed – it”s absolutely alright!:)

The ghastly beginning of The Evils Of Rock & Roll sets the mood very well, and this musical piece of elementary power shows the composition of a well-written song. The guitar themes are excellent upon the synth, bass and drum base which has some progressive influence too. Pleasant music for all those who like lighter songs. The acoustic beginning of No Parachute, the little bit emotional vocal melodies, then the also popular but hard base reveal themselves simply in the song. The playing is varied, colourful here too, increasing the effect with a light solo. The Game continues the line, bringing brilliant play. There are some loose, floating parts also.
The direct atmosphere of Superstar tends towards rock’n’roll but there are also unique characteristics. Maybe this is the only track which is a bit weaker due to its average character rather than the playing. Nevertheless, the music is well thought-out, there are also several influence from the ’70s and ’80s beside the harder themes.

Race With Time begins with electronic base followed by a slower, classic theme full of melodies, lighter feelings, excellent ideas. It’s a kind of basic track in the row, like a „mandatory” thing but not stereotyped and forced. Fine insets vibrate, and synth parts remind me of Emerson, Lake & Palmer for a moment 🙂
Hydra is a faster one – the structure is more powerful, the instruments strike with more power, and there is some parallelism to Black Sabbath here too. The „screams” of the keyboard are excellent, like a sci-fi soundtrack from the ’50s:) The last song of the record Counting Sheep with its 11 minute-long playing time, being the longest one. There is an eclectic performance here, and it can also be felt in the structure easily. The enjoyment provided by the dynamic, precise play evolving form the tangledness is maximal: every musician is a master of his instrument, there are continuous, coherent yet distinctive parts here, like on the whole record. They’re operating with simple melodies but they can handle those really well!

All in all, it’s one of the best rock albums that I’ve heard in recent years. Its uniqueness can touch others as well so it’s recommended to obtain for the fans of the genre! 🙂

Tracklist:

1. Gravest Show On Earth
2. Blackball
3. Money, It’s Pure Evil
4. The Evils Of Rock & Roll
5. No Parachute
6. The Game
7. Superstar
8. Race With Time
9. Hydra
10. Counting Sheep

Pontszám: 9

Kapcsolódó cikkek

Bigelf launch videója a „Control Freak”-hez

KMZ

Hot News: Bigelf announce Into The Maelstrom European Tour 2014

KMZ

Hot News: Bigelf’s ‘Into The Maelstrom’ streaming now on Revolver Magazine

KMZ

Hot News: Bigelf offer free download of ‘Alien Frequency’

KMZ

Hot News: Bigelf give insight into making of ‘Into The Maelstrom’

KMZ

Hot News: Bigelf reveal full details of forthcoming album ‘Into The Maelstrom’

KMZ

Hot News: Bigelf announce release of new studio album ‘Into The Maelstrom’ for March 2014

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek