Kiadó: Bleak Art Records
Weboldal: www.blacklotusmusic.net
Kiadás éve: 2008
Stílus: Folk Black Metal
(scroll down for English Version)
A hat éve alakult Brit-kolumbiai zenekar – Cam Saunders (gitár), Craig Stewart (dob), Jason Robertson (szintetizátor, acoustic), Jasper v. d. Veen (ének, acoustic), Lindsay A. Kerr (gitár), Nick Engwer (basszusgitár) – negyedik korongja jelent meg tavaly („Radiance” EP és a „Light Subsides” CD 2006-ban, a „The Great Mortality” EP 2007-ben). Pusztító folk black metalt játszanak, súlyos, de tiszta zenét, tele erőtől duzzadó hangokkal és hangulatokkal.
A Prelude egy finom, instrumentális nyitás, érdekesen olvasztja magába a komor, mély hangulatot, és annak tiszta ellentettjét. Morajlás egy másik világban. A Signatura Rerum már mindent eltipró tempóval indít, a skandináv hidegséget idéző szintetizátor hangokon életre kel a többi hangszer és az ének. A folkos, de egyben himnikus énekbetétek is emelik a szám fényét. A Statues Of Auburn dallamvilága hihetetlenül érzékeny. Egyszerre a szomorúság képei elevenednek meg, a vesztett csata utáni csatamező elevensége, az ének itt egyszerűen felemelő. Végig energikus és ötletes a szerkezet, jól eltalált harmóniák kísérik, a betonbiztos alapokról nem is szólva.
Az Of Pathless Woods nyitó effekthangjai, majd a csendben egyedül maradó üstdobok és szintetizátor hangok után egy középtempós, himnikus lüktetésű nóta mar bele az emberbe. A sötét képi elemekkel operáló tiszta fekete fém a pusztítás felől kétséget sem hagy. A gitárok egyszerűen letarolnak mindent, amin a dob iszonyú ereje átcsapott, a basszusgitár és az ének pedig megadja az utolsó löketet. A Terra Hiberna ismét szomorú, hősies vidékre kalauzol, hosszú, gyötrelmes utazásra, harcokkal, veszteséggel. Jó a felépítés, ahogyan a szimpla alapokból álló keretre feszülnek a témák, az ének játéka. Meggyőző munka és teljesítmény hangulata árad. A Wreath Of The Triumphant Sun egy karcos nóta a javából, rendkívül gazdag zenei világgal, a hangszeresek összjátékával. Van benne minden, ami kell egy ilyen ütős számhoz. Heroikus dallamok élednek meg, és a pusztító erő diadala feszül minden egyes hangban. Egyszerű, de határozott szám ez is.
Az Awaken The Seasons Of Old indítása a technikás betétekkel kitűnő. Ez a szám úgy nyomul előre, mint egy fekete áradat a hófödte mezőkön. Itt is jól érezhető a skandináv jegyek behatása, a feszes tempók közé beékelődő kiállás kissé sablonos ugyan, és valahogy nem is olyan ütős a két fő verze között, de ez nem olyan nagy hiba. Az utolsó track a The Fallow Earth címet viseli. Intenzív, karakteres témával indít, a súlyos, agresszív tempó, az erős, karcos, mély ének abszolút jó helyeken bukkan fel a nótában. Itt sem marad el a heroikus énekbetét, ahogyan a technikás játék sem. Egy rossz szavam sem lehet a rajongóknak kifejezetten ajánlott lemezről!
—————————-
ENGLISH VERSION:
This is the fourth release (Radiance EP and Light Subsides in 2006, The Great Mortality EP in 2007) of the British-Colombian band formed six years ago (Cam Saunders – guitars, Craig Stewart – drums, Jason Robertson – synth, acoustic guitars, Jasper van den Veen – vocals, acoustic guitars, Lindsay A. Kerr – guitars, Nick Engwer – bass). They play crushing folk black metal, a heavy, but clean kind of music full of powerful sounds and moods.
Prelude is a gentle, instrumental opening strangely melting together the grim, deep mood and its absolute counterpart. Crumbling of another world. Signatura Rerum sets off with trampling speed, the cold, Scandinavian sounds of the synthesizer breathe life into the other instruments and the vocals. The folk-like, but at the same time hymnical choir inserts make the song even better. The melodic world of Statues in Auburn is incredibly sensitive. It raises the sad images of a battlefield after a losing war, the vocals are mighty. The structure is energetic and creative all the way long and is escorted by well-written harmonies, not mentioning the concrete-hard base.
After the opening effects of Of Pathless Woods, the kettledrum and the synth remain alone in the silence, soon turning into a middle-paced song with hymnical dynamism. This pure black meta leaves no doubt about destruction, operating with dark iconical elements. The guitars simply cut down everything that”s left after the horrid strike of the drums, the bass and the vocals giving the final blow. Terra Hiberna guides us onto sad and heroic landscapes again, into a long and torturous journey with fights and loss. I like the construction, as the ideas and the play of the vocals are stretched onto a frame made of the simple basics. We can feel the work behind the album. Wreath of the Triumphant Sun is a thorny song, one best of its kind, with outstandingly rich musical world and the altogether work of the musicians. It has everything needed for such a strong song. Heroic melodies are formed, and the glory of destructive power blossoms in every note. This too is a simple, but determinate song.
The starting of Awaken the Season of Old with the technical inserts is perfect. This song advances like a black flood on snow-covered grounds. The impact of Scandinavian elements can be easily felt here, too. The little breakdown between the fast tempos is a bit typical and because of its place between the two main verses it is not the strongest, but this is not a great problem. The last track is entitled The Fallow Earth. It starts with an intensive, characteristic idea, and the grave, aggressive tempo, the strong, thorny and deep vocals are placed most appropriately. The heroic vocal insert is also present here and so is the technical instrumental play. I don’t have any bad words about this disc very much recommended for fans!
Tracklist:
1. Prelude
2. Signatura Rerum
3. Statues Of Auburn
4. Of Pathless Woods
5. Terra Hiberna
6. Wreath Of The Triumphant Sun
7. Awaken The Seasons Of Old
8. The Fallow Earth