BLACKWINDS – Flesh Inferno

Kiadó: Regain Records

Weboldal: –

Kiadás éve: 2008

Stílus: Black metal

 

 

 

 

A Blackwinds elsősorban onnan lehet ismerős a black metál kedvelőinek, hogy a változó felállású project mögött álló főember Lord Mysteriis a Setherialból. Ebben az évben kiadott már egy albumot, valamint 9 évvel ezelőtt egy EP-t, ám ezeket még nem hallottam. E háttér információk birtokában már semmi meglepő nincs a zenében: lényegében a Setherial egy atmoszferikusabb változatáról van szó. Más szavakkal: dallamos, de sötét, a Marduk/Dark Funeral vonalnál nyersebb black metált játszik a Blackwinds.

Az atmoszferikusság leginkább a valamivel visszafogottabb tempóban és a szintetizátor mérsékelt használatában nyilvánul meg. Egyaránt megtalálhatók a lemezen a gyors, trillákkal megpakolt nóták és a lassabb, emelkedett “diadalmenetek”. Ezek közül az előbbiek sikerültek jobban – nem hiába, a Setherial is gyors black-ben utazik, és úgy tűnik, a Blackwinds is itt van igazán elemében. Éppen ezért ezt a kiadványt majdnem hogy feleslegesnek is érzem. A gyors számok jók lettek, de alig különböznek az anyabanda szerzeményeitől; a lassúak viszont meglehetősen töltelék ízűek. A lemez 56 perc, ami sokkal hosszabb, mint indokolt lenne. Kb. 30 perc az, ami igazán jónak mondható, a többit nyugodt szívvel le lehetett volna hagyni.

A hangzás jónak mondható, viszont a dobbal nem vagyok kibékülve – a cinek néha túlcincogják a zenét, de általában is úgy hangzik az ütős hangszer, mintha egy másik stúdióban vették volna fel. Az ének – magas tartományú, félúton a károgás és a sikoltás közé eső hang – pedig szinte egész végig hallhatóan több sávban lett rögzítve. Semmi bajom azzal, ha helyenként több sávban veszik föl a durva éneket, ha azonban egy egész albumon keresztül így hallható, az általában annak a jele, hogy nem lett valami erős, és ezt próbálják elkendőzni úgy, hogy a gyengeségek kioltsák egymást.
A legerősebb pont mindenképp a gitárjáték. A svédeknek mindig is jó érzéke volt hozzá, hogyan lehet dallamos, mégis agresszív black témákat írni, és ez most sincs másképp. Igaz, a témák eléggé egy kaptafára íródtak, így nem sok marad meg belőlük, ám miközben hallgatja őket az ember, kellemesek.

Igazából a 7 pontot is csak alulról közelíti meg ez a lemez, de ha néhány hallgatás után megjegyezzük, mikor kell léptetni a lejátszást, akkor egy egész pofás album kerekedik ki ebből, és amit így kapunk, az már megér egy erős hetest. Én azért részemről maradok a Setherial-nál, és azt javaslom, tegye ezt a kedves olvasó is.

Tracklist:

1. Before Time
2. Enter The Pandemonium
3. Architecture Of Phantasmaghoria
4. Flesh Inferno
5. Plague Bringer
6. Seraphim Ephemera
7. Inquisition
8. Crimson Thirst
9. Conceptualizing The Devil
10. Quintessence Of Hell

Pontszám: 7

Kapcsolódó cikkek

Blackwinds Interjú

NorthWar

Szólj hozzá!