BLASPHEMER – On The Inexistence Of God

Kiadó: Comatose Music

Weboldal: myspace.com/blasphemerbrutal

Kiadás éve: 2008

Stílus: Brutal Death Metal

 

(scroll down for English Version)

 

A “Blasphemer” név mindenkinek mást mond, viszont itt most egy olasz death metal formációról van szó. A zenekar nem kezdő, hisz már több mint tíz éve léteznek és eddig egy demó és két split kiadvány köthető a nevükhöz. Még tavaly decemberben jelent meg az “On the Inexistence of God” című bemutatkozó korongjuk. Az olasz ötös a death metal-t a technikásabb oldala felől közelíti meg. Amivel még nem is lenne baj, viszont a kidolgozottsággal még akadnak problémák. Én elhiszem, hogy a fiúk tudnak játszani a hangszerükön, de hogy ami itt a végén kisül a dologból az sajnos nem más, mint múló stílusgyakorlat. Szeretem a technikás cuccokat, de itt ez sajnos már a zeneiség rovására megy. A kaotikus és komplex riffek tengerében szinte semmit sem lehet kivenni a zenéből. Erre még pluszba rátesz a vokálos totálisan rossz hangja, mely tényleg a fárasztó kategóriába sorolható.

Sajnos közben a gitáros is kiveszi a részét a dologból, ami még jobban megnehezíti a befogadást. Egyedül a basszgitáros Claude De Rosa hihetetlen röfögős futamai tetszenek. A dobos is jó lenne, de ő sajnos a hangzás miatt néha elveszni látszik a tömény hangorkánban. A dalok is eme recept alapján íródtak, szinte megállás nélkül úthengerszerűen támadják a hallójáratokat, melyre az ember csak kapkodni tudja a fejét. A nóták között különbséget nem nagyon lehet tenni egyedül talán csak a “The Killing Dogma” lóg ki a többi közül, melynek bevezetőjében hallható egy klasszikus olasz dal. Azért itt-ott fellelhetőek őrlősebb részek, de ez sem igazán jellemző.
Egyedül talán a “Nihilist Preachers of Death” című szerzeményt sikerült eltalálni, melyben a kellő arányok fenntartása mellett tényleg egy jó kis dal született. A többi sajnos a középszerű megoldások szintjén stagnál.

A másik dolog, hogy a korong játékideje alig éri el a fél órát (melybe beletarozik egy átvezető és egy “outro” is), ami persze nem baj a zene minőségét nézve. A borító teljesen megfelel az igényeknek, jól illik ehhez a koronghoz. Nem tudom, meddig tud eljutni ez az olasz banda ezzel a lemezzel. Meghallgatni persze meglehet, csak értelmét nem nagyon látom. Jobb dalok és több ötlet kéne ide. Ajánlani csak fanatikusoknak merem az “On the Inexistence of God”-ot. Sajnos nálam a zeneiség is számít, így a Blasphemer most nem kaphatnak ennél magasabb pontszámot.

————————–

ENGLISH VERSION:

The name Blasphemer means different things to different people but what we have here’s an Italian death metal band. They are no beginners since they’ve been around since 10 years, and so far they released a demo and two split materials. Their debut titled “On the Inexistence of God” was put out last year. The Italian plays the technical kind of the genre which isn’t bad but there are some problems with how they work-out the details. Okay, they surely know how to play their instruments but the result is not more than simple stylistic exercise. I like technical stuff but it ruins the musicality, unfortunately. Nothing can be distinguished in this sea of chaotic and complex riffs. Plus the absolutely bad vocals ruins the picture further, it’s really tiring.

Unfortunately, the guitarist also takes part in this, making the material even hard to digest. I only like the bass parts of Claude de Rosa. The drummer could also be god but his instrument seems to be lost in the messy sound here and there. The tracks have been composed also in that vein, they’re constantly attacking the listener. The songs can hardly be differentiated from each other, maybe “The Killing Dogma” is the one that stands out to some extent due to the classic Italian song in the intro. Here and there some grinding parts can be found but it’s not too typical either.
Maybe “Nihilist Preachers of Death” is the best one, the balance here is quite good, making this a good tune. The other songs unfortunately stagnate on being average.

Another thing is the playing time of the record which does not reach half an hour (including an interlude and “outro”), but, taking into account the quality of the music, this isn’t bad. The cover artwork fits the record well though. I do not know how far this Italian act will reach with this album. It could be listened to but I do not see its sense. I dare to recommend this only to fanatics. Unfortunately, to me musicality also matters so I cannot give any higher rate than:

Tracklist:

1. Kuro – Laughing Death
2. Compulsive Obliteration
3. IX Son
4. The Killing Dogma
5. 38-Gauge Absolution
6. On the Inexistence of God
7. Nihilist Preachers of Death
8. Cloaca of Iniquity
9. Dining Upon the Unburied
10. Outro

Pontszám: 6

Kapcsolódó cikkek

BLASPHEMER – Devouring Deception EP

Morhguel

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár