BLEEDING THROUGH – Declaration

Kiadó: Nuclear Blast

Weboldal: www.bleedingthrough.com

Kiadás éve: 2008

Stílus: Metalcore

 

(scroll down for English Version)

 

A Brandan Schiepatti (ének), Brian Leppke (gitár), Derek Youngsma (dob), Marta Peterson (szintetizátor), Jona Weinhofen (gitár) és Ryan Wombacher (basszusgitár, vokál) felállású amerikai banda 2000-ben alakult, és eddig három lemezük jelent meg (“Portrait Of The Goddes” 2002, “This Is Love, This Is Murderous” 2003, “Truth” 2006). A saját bevallásuk szerint is többfajta stílust ötvöző zene erős hatásokkal rendelkezik, dinamikus játékuk, előadásmódjuk kiemeli őket az átlagbandák közül.

Az intro a Finnis Fatalis Spei címet viseli vonósokból és zongorából építkezve, némi susogós hang és indulószerű átmenetel után erőteljessé válik, nem rossz kezdet. A Declaration (You Can’t Destroy What You Can Not Replace) egy iszonyatos black metal zúzással indít, skandináv feelingű riffek röpködnek, a dob kegyetlenül tolja a halálpontos és gyors tempót, az énekes hörög, sikoltozik, a szintis Marta alapcuccokat tol alá, miközben az egész kap egy adag szimfonikus metal színezetet. A szám végig dinamikus marad, érdekes betétekkel operálnak, nagyon sötét hangulatot sugall, és kegyetlen jó.

Az Orange County Blond And Blue szintén a black metal stílust viszi fő vonalként a szerkezeten végig, de ugyanakkor itt is felbukkan egy-egy szimfonikus betét, nem beszélve a technikás futamokról. Itt sem spórolnak sem a tempót, sem a jó ötleteket tekintve. Kidolgozott dalt hallhatunk, érdekes lezárással a végén. A Germany című nóta death metal témákkal indít, ami kap egy adag hardcore meg egy adag black metal színezetet közben. Pattogós, szaggatós riffek, beteg hangzás, az ének hangulatai tökéletesen fekszenek a dal szerkezetére, kihasználva minden lehetőséget. A metal stílusú szóló, a megborult betéttémák gondoskodnak arról, hogy ne csak egy egyszerű death metal szám fusson végig.

A There Was A Flood elszállós eleje, a gitár elnyújtott hangjával, a beszálló akusztikus témával, a finom játékkal, és az azt követő, inkább szimfonikus metal indítással egyszerűen hihetetlen. Mikor ez a rövid intro-féleség véget ér, a pokol hangjai szabadulnak fel. Különféle hatások vonulnak végig, kapunk egy kis kóstolót a ’90-es évek eleji thrash metalból, egy keveset a másodvonalbeli black metal vonulatból, egy kis metalcore résszel fűszerezve, változatos énekkel, megspékelve azzal, hogy milyen jól összehozták mindezt.

A French Inquisition ismét egy más hangulatot tár fel. Visszatér a kemény zenei vonalhoz, beindulnak a tekerős témák, alap melodic death metal témák, szintivel bőven nyakönöntve, energikusan előadva. Jól kipontozott lassú részek, feszes tempó váltogatja egymást, az ének ismét több skálán mozog. Minden, amit elvár az ember egy ilyen számtól, az ebben benne van. Olyan pluszokkal, mint amit a gitárok leművelnek a szám közepe táján.

A Reborn From Isolation egy alap death metal rombolás, fasza betéttémákkal, egy vágtató, gyors csata, tomboló vihar. Alap ütemek mennek végig, de valami olyan plusszal megtoldva, amitől mégis más lesz a szám összetétele. Kötelező stílusjegyek váltakoznak, nagyon jól követve egymást, mégsem térve el az alapvonaltól. A hosszú gitárszóló technikai részleteibe most ne kavarodjunk bele, aki a ’90-es évek death metal hullámát végighallgatta, annak nem lesz kifogása semmi ellen ebben a dalban. A Death Anxiety brutál death metal vonallal indít, de a szimfonikus betétek itt sem maradnak el, ahogyan a gitárok tipikus riffjei is ott feszülnek a helyükön. A modern metal beütésű refrénrész, a dallamos énekkel, a jól kihangsúlyozott helyével remekül megy át egy pillanatra más hangulatba, hogy azután újra visszahulljon a feneketlen mélységbe, és feltámadjon, mint a rombolás istene.

A The Loving Memory Of England egy átvezető hangulat inkább, főképp akusztikus pilléreken nyugodva, és egy kevés effekten… kellemes kis sziget, ahol épp csak meg lehet pihenni. A Beneath The Grey tempója gyors, letarol mindent, ami az útjába kerül. Itt hallható ki először feltűnően a metalcore felé mozdulás, nem teljesen olyan a szám, de elég sokat merít belőle. Nem mondom, hogy rossz, bár én nem vagyok teljesen elégedett vele, talán azért, mert csömöröm van már a metalcore bandáktól, annyira divat lett most azt játszani. Jól fel van ez a szám építve, de így sem megy tovább egy átlag metalcore számnál.

A következő track, a Seller’s Market ismét visszakanyarodik az ötletes, technikás számok eddigi sora felé, és folytatja a jól megkezdett munkát. A gitártémák sodró lendülete, a kidolgozott váltások, a szerkezeti felépítés, a ritmushangszerek pontossága és különálló játéka csak emel a szám minőségén, persze az sem mellékes, hogy a keverési arányok is jók. Kemény riffek, modern hangzás, old-school iskola – ez mind benne van ebben a zenében.

A zárótétel a Sister Charlatan érdekes kezdése – a vonóshangszer és az akusztikus gitár teljesen jól vegyül – után beinduló, vad black metal zene a szimfonikus háttérrel, a sikollyá torzított énekkel, a finom betétekkel, a dallamos énekrésszel katartikus élmények felé viszi el a hallgatót. Itt is kőkemény, pontos, ötletes játékot hallhatunk végig, kifejezésekkel teli zenét, mesteri zúzást. Esik az eső a végén, és elmossa a fájdalmat a zongora halk hangjain. Csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a könnyen emészthető, kiemelkedő anyagot, a fanatikusoknak természetesen kötelező.

———————————–

ENGLISH VERSION:

This American band, consisting of Brandan Schiepatti (vocal), Brian Leppke (guitar), Derek Youngsma (drums), Marta Peterson (keyboards), Jona Weinhofen (guitar) and Ryan Wombacher (bass, vocal), was formed in 2000, and has released three albums so far (“Portrait Of The Goddes” 2002, “This Is Love, This Is Murderous” 2003, “Truth” 2006). Even in their own words, they mix different styles in their music, and have strong influences, and it is the dynamic play and execution which place them above the average bands.

The intro, titled Finnis Fatalis Spei, having string and wind instruments, after some rustling sounds and march-like theme, becomes quite powerful, not a bad beginning. Declaration (You Can’t Destroy What You Can Not Replace) starts off with an incredible black metal blast, Scandinavian-type riffs flitting around, the drums bring the extremely precise and fast tempo, the vocalist is growling, Marta, the synth-girl is placing the base, while the whole is getting a sypmhonic metal shade. The track remains dynamic all the time, operaitng with interesting parts, reeks a very dark mood and absolutely kills.

Orange County Blond And Blue also continues the black metal line in its structure, but there are also some symphonic parts here and there, not to mention the technical parts. They are surely not greedy as far as tempos and good ideas are concerned, a well worked-out song with an interesting closing part. Song Germany starts with death metal themes, getting some hardcore and black metal tinge meanwhile. Staccato riffs, sick sound, the mood of the vocal perfectly fitting the structure of the song, exploiting all the potential. The metallic solo and the obfuscated background themes ensure that the song would not be a simple death metal track.

The dreamy starting of There Was A Flood with the prolonged sound of guitar, the acoustic theme flying in, the gentle play, and the symphonic metal part after those is simply incredible. When this short, intro-like piece is over, the sounds of hell are unleashed. There are different influences all the way, we get a little taste of early 90’s thrash metal, a little of the second generation of black metal, spiced with some metalcore and diverse vocals, brought together really well.

French inquisition unveils another mood. It returns to the hard musical line, we get faster themes, basic melodic death metal parts, drenched in synth and played in an energetic manner. Well-written slow themes alternate with tight tempos, and the vocals are really diverse with more scale. All is included here what one could expect from such a song. With such extras like the guitars do in the middle of the song.

Reborn From Isolation is basic death metal destruction, with cool themes it’s getting a gallopping, fast battle song, a raging storm. It’s interesting because there are basic rhythms going all the way through, yet they add such extras with which the composition of the track becomes different. Compulsory elements of the genre follow each other, in a nice way, still they aren’t off the track. We shouldn’t go into the technical details of the long guitar solo, but all those knowing the 90’s death metal will have no objection against anything in the track.
Death Anxiety starts with brutal death metal, but the symphonic elements are also here like the typical guitar themes are also in their place, tightly. The modern metal-tinged chorus with its melodic vocal and appropriate place momentarily turns into another mood just to fall back into the fathomless depths again, and to rise as the god of destruction. It’s an interesting song in many an aspect.

The Loving Memory Of England is more like an interlude, mainly built on acoustic themes and some effect… a pleasant island for a brief relaxation. Beneath The Grey is fast-paced, devastating everything on its way. Here we can feel the more significant shift towards metalcore though it’s not not completely that genre, it draws quite much inspiration from that. I’m not saying it’s bad but I’m not entirely satisfied with it. Maybe due to the fact that I’ve enough of metalcore, it’s quite a fashion to play that now. Anyway, it’s a well-built song but it does not go any further than an average metalcore tune.

The next one, Seller’s Market, again returns to the creative, technical side, continuing that line. The drifting buoyancy of guitar themes, the elaborate changes, the structure, the precise and distinct play of rhythm instruments also raise the standard of the track higher, and of course it’d also be mentioned that the production is real neat. Heavy riffs, modern sound, oldschool – all these included here.

The wild black metal with symphonic background after the interesting beginning of the closing Sister Charlatan – strings and acoustic guitar blended perfectly – with vocals distorted into scream, delicate insets, and melodic vocal parts bring the listener to cathartic experiences. Their play here is also rock hard, precise and creative, the music is full of expression, a masterful crush. At the end, it’s raining… washing away the pain with the quiet voice of the piano. I can only recommend this easily digestible, outstanding material to everyone, while for fanatics it’s of course compulsory.

Tracklist:

1. Finis Fatalis Spei
2. Declaration (You Can’t Destroy What You Can Not Replace)
3. Orange County Blonde and Blue
4. Germany
5. There Was a Flood
6. French Inquisition
7. Reborn from Isolation
8. Death Anxiety
9. The Loving Memory of England
10. Beneath the Gray
11. Seller’s Market
12. Sister Charlatan

Pontszám: 8.5

Kapcsolódó cikkek

Bleeding Through, This Or The Apocalypse, Hand Of Mercy, The Southern Oracle – Koncertbeszámoló

Jillian

Darkest Hour, Bleeding Through, Beneath The Massacre, Carnifex, War From A Harlots Mouth – Koncertbeszámoló

Jillian

Caliban, Bleeding Through, All shall perish, I Killed the Prom Queen – Koncertbeszámoló

Riffa

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár