Kiadó: Metal Blade Records
Weboldal: myspace.com/braindrill
Kiadás éve: 2010
Stílus: Brutal / Technical Death Metal
Hova, meddig lehet fokozni a death metal brutalitását? Meddig lehet tágítani a komplexitás határait? Lehet-e a Brain Drillnél brutálisabban tálalni manapság a death metalt? Ezek a kérdések, gondolatok fogalmazódtak meg bennem, miután a Quantum Catastrophe felmosatta velem a padlót.
Embertelen, könyörtelen, kíméletlen – ezek a jelzők fogalmazódtak meg bennem, miután a Quantum Catastrophe felmosatta velem a padlót. A 2005-ben alakult kvartett első kiadványa a 2007-ben megjelentetett The Parasites Ep volt (ekkor még csak trióban nyomták), a tavalyelőtti Apocalyptic Feastinggel viszont/pedig letették névjegyüket, berobbantak a death metal színtérre. Nem hiszem, hogy a komplex, matek death/grind szerelmesei csalódtak a Brain Drill debütálásában, mi több, komoly orgazmust okozott, okozhatott nekik. Ez az érzés a Quantum Catastrophe-nál sem fog megváltozni, az előző anyaghoz hasonlóan egy brutális, komplex lemezt szállított le a santa cruzi legénység. Simán egy szinten vannak a Hate Eternallal, a Nile-val, az Originnel, a Cryptopsyvel, a The Faceless-szel vagy a Beneath The Massacre-vel, tehát napjaink meghatározó death/grind csapataival. Ami engem illet, az ős Cannibal Corpse és Suffocation hatását is érzem muzsikájukban, amelyet Ivan Munguia basszusgitáros játéka, a zene szélsőségessége valamint a szövegek és a borító brutalitása támaszt alá. (Az már szinte mellékes, hogy a myspace oldalon látható képen Dylan Ruskin gitáros Cannibal Corpse pólóban feszít). Ivan barátunk, Ron Casey dobossal egyetemben, új tag a zenekarban, a Jeff Hughell bőgős, Marco Pitruzella dobos alkotta, az előző lemezen brillírozó ritmusszekciót váltották. (Szintén mellékinformáció: Dylan Ruskin eredetileg úgy nyilatkozott, befejezettnek tekinti a Brain Drillt, miután a tagság lelécelt, de később úgy döntött, hogy folytatja a zenekart. Hozzáteszem: nagyon okosan tette).
A nyitó Obliteration Untold -sejtelmes zúgásokkal, kellemes kis basszusfutamával- ott veszi fel a fonalat, ahol az első korong letette. Elképesztő intenzitás, váltások, dinamizmus, brutalitás jellemzi a dalt és ennek jegyében íródott a többi hét is. Roppant technikai tudást, felkészültséget igénylő szerzemények egymásutánja sorjázik a korongon, kegyelmet nem ismerő, az embert szinte az őrületbe kergető riffekből, megállás nélkül száguldó blastbeatekből épülnek fel a nóták. Az egész alkotás egy örvénylő, fojtogató erődemonstráció, mely esélyt sem ad a hallgatónak a túlélésre, maga alá temeti a gyanútlan fanatikust. Sőt, odáig mennek el a zenészek, hogy a záró címadó tételben tizenhat percig nyúzzák az idegeket. Steve Rathjen mély, gurgulázós, itt-ott George „Corpsegrinder” Fishert idéző hörgéssel adja elő mondanivalóját, mintegy feltéve a koronát erre az eszement produkcióra. Épp ésszel felfoghatatlan, követhetetlen riffek és ritmusok bombázzák hallójáratainkat, Ron Casey úgy szögel, mint egy elmebeteg tetőfedő, a rajongó meg csak ámul és bámul, hogyan lehet, ilyen magas szinten játszani.
Első hallásra -meg talán még tizedikre is- öncélú művészkedésnek tűnik, tetszik a végeredmény, de aztán szép lassan felfedezünk néhány apró részletet, amely elkerülte figyelmünket az embertelen pusztításban. Olyanokra gondolok, mint a Beyond Bludgeoned, a Nemesis Of Neglect vagy a Mercy To None lassú részei, harmóniái -hozzáteszem, az Obliteration Untold is tartalmaz egy lassú, kimért részt-, az Awaiting Imminent Destruction rövid, jazzes basszusfutama, sőt, egy idő után a Monumental Failure-be bele is lehet kapaszkodni. Annak ellenére, hogy már ötödszörre, hatodszorra hallgattam meg a lemezt, nem merem/tudom egyértelműen kijelenteni, hogy sikerült feldolgoznom a hallottakat. Vadállat a végeredmény! Értelemszerűen gyilkos, brutális hangzással rendelkezik a cd, ahogy mondani szokás, hab a tortán.
Kétségtelenül az idei év egyik legextrémebb alkotása a Quantum Catastrophe, jelenleg csak az Arkaik Reflections Within Dissonance albuma veszi fel vele a versenyt.
Zenei perverziókra szomjazóknak, elmebetegeknek, pszichopatáknak, őrülteknek és velük szimpatizálóknak ideális, sőt, ajánlott muzsika, mindenki más, csak nagyon óvatosan közelítsen felé. Én figyelmeztettem mindenkit.
Tracklist:
1. Obliteration Untold
2. Beyond Bludgeoned
3. Awaiting Imminent Destruction
4. Nemesis Of Neglect
5. Entity Of Extinction
6. Mercy To None
7. Monumental Failure
8. Quantum Catastrophe