B°TONG – Structures

Kiadó: NOECHO Records

Weboldal: myspace.com/btongmusic

Kiadás éve: 2008

Stílus: Ambient / Drone / Minimal

 

(scroll down for English Version)

 

A C. Shuler nevével fémjelzett, Bázeli zenekar hatszámos anyaga egyfajta válogatott újrakiadás, ha úgy tetszik. A korongon az experimental/electronics/industrial zene ötvöződik olyan formává, ami nem egyszerű. Már a végighallgatásához is kell egyfajta idegrendszer, no meg egyfajta “elvont zenemánia” ahhoz, hogy élvezhető legyen, de a kritikus dolgát sem egyszerűsíti meg, az biztos. Vájtfülű kísérletezőknek ajánlom ezt a minimál “zenét”, nekik bizonyára nem fog csalódást okozni . Hatásokként H.P. Lovecraft, David Lynch, H.R. Giger, Jacques Cousteau és Wilhelm Reich munkásságát említik.

A nyitó Black Flies egy négyperces track. A sötétből felbugyborékoló hangeffekt súlyos, sötét érzete – ahogy a teljes lemezé is – valahol az Aghast/Einstürzende Neubauten/Aghiatrias zenei hasonlóságát juttatja eszembe. A teljes sötétségben pompázó hangok, az erre felépülő érdekes “ének”, a zajok összessége beteg hangulatot áraszt. A sokkal rövidebb Drone (part 1) már zaklatottabb hangvételű, itt több súlyos effekt alkotja a szerkezetet, főképp industrial jegyekre épít, hidegen, kiszámítottan, a hangulata pedig olyan, mintha valami sci-fi filmet nézne az ember. Hihetetlen.
A Tu Me Degoute! visszafogott tempójával, ambient elemekkel, finoman sodródó lendülettel húz egyre beljebb. Jól kitalált és remekül előadott zajkollázs. A Drone (part 2) már hosszabb, a maga tizenegy percével, elég érdekfeszítőre sikeredett (valamennyire emlékeztetve engem az Autopsia nevű zenekarra). Víziók elevenednek meg, ahogyan a misztikus hangvételű szám útjára indul. Az égen sötét fellegek tornyosulnak, némelyik zaj pedig olyan, mintha egy Geiger-Müller számláló hangja lenne az effekt. Ami mindenképp díjazható, az az, hogy könnyű befogadni a korongon található “zajt”. Rengeteg hang rezdül egyszerre, a képek pedig gyorsan felvillannak és eltűnnek egy szürke naplementében.

A Stalker is majdnem tíz perc hosszú, nyugodt hangfolyam. Itt erősebbek, de finomabbak is a zenei árnyalatok, a hangulatok inkább egy szentély belsejét idézik, mint sötét helyeket. Hatalmas csarnok látszatát kelti a visszhang, az apró, néha fellüktető, erőteljes, karcos hangok egyfajta “vallási” eszméletvesztések, görcsök, sejtelmes és bizarr egyszerre.
A Black Dog Dream visszahull atmoszférikus mélységeibe, rádiócsendbe, visszaverődik az univerzum egyik pontjáról, hogy eltűnjön egy másik pont felé. Steril fűrészérzet, a mesterséges intelligencia rideg hangján, mintha hangszórón keresztül áradna ez a zaj, ez a csönd. Egyedüllét feszíti az acélfalakat, a tehetetlenség tébolya elszabadul. Teátrális és zseniális! A stílus rajongóinak kötelező, a kísérletezőknek úgyszintén.

———————————–

ENGLISH VERSION:

This six-tracker of Basel-based band, consisting of C. Shuler, is a sort of compiled reissue if you will. The music on the disc is an interesting amalgamation of experimental/electronics/industrial genres. You have to have certain nerves to listen to this, and a sort of abstract music mania to enjoy the stuff but it does not make the task of the reviewer any easier. I recommend this minimal “music” to the sharp-eared – to those it won’t be a disappointment. Among their influences they name the works of H. P. Lovecraft, David lynch, H. R. Giger, Jacques Cousteau and Wilhelm Reich.

The opener Black Flies is 4 minutes long. The heavy, dark feeling of the sound effects gargling from the depths somehow remind me of Aghast/Einstürzende Neubauten/Aghiatrias as does the whole album. The totally dark, the “interesting vocals and the noises create a morbid feeling. The much shorter Drone (part 1) is a track with a more frightened mood, there are more heavy effects as the base of the song and the whole is built mainly on industrial elements, in a cold, calculated way, and the mood is like that of a sci-fi movie.
Tu Me Degoute! draws us closer and closer with its moderate tempo, ambient elements, and gently drifting dynamic. It’s a well thought-out and excellently performed noise collage. Drone (part 2) is longer with its 12 minutes it turned out to be quite interesting (reminding me of Autopsia to some extent). The track evokes visions with its mystic mood. There are dark colds in the sky and some of the effects sound like a Geiger-Müller equipment. What is certainly good that it”s easy to get into the “noises” on the record. There are a lot of notes at a time, and the pictures flash quickly then disappear in a grey sunset.

Stalker is an almost 10 minute-long, calm flow of sound. Here the tones are stronger but gentler, the mood reminds of rather that of the interior of a shrine than dark places. The echo creates the feeling of a vast hall, the strange sounds are like a “religious” faint, spasms… it’s both mysterious and bizarre at the same time.
Black Dog falls back into its atmospheric depths, radiosilence, it’s reflected back from one point of the universe to appear toward another one. It’s a sterile saw-feeling in the cold voice of artificial intelligence as if the sound, this silence were emanating from a speaker. Loneliness is stretching the steel walls, the madness of helplessness is unleashed. Theatrical and ingenious Mandatory for the fans of the genre as it is for the experimental.

Tracklist:

1. Black Flies
2. Drone (part 1)
3. Tu Me Degoute!
4. Drone (part 2)
5. Stalker
6. Black Dog Dream

Pontszám: 9

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár