CAGE – Supremacy of Steel

Kiadó: Music Buy Mail

Weboldal: http://cageheavymetal.com

Kiadás éve: 2011

Stílus: Heavy / Power

Brief Sum: If your kind of metal equals fast tempos, ripping riffs, high pitch falsettos and screams (plus puerile lyrics) to the full, look no further than this album. If you’re into a more diverse or sophisticated way of playing traditional heavy metal and want to hear some well crafted, catchy vocal melodies, too – avoid.

A kaliforniai Cage nem alkuszik. Hatodik albumán minden eddiginél feszesebbre húzza a gyeplőt és kíméletlenül, finomkodás nélkül nyomja a tradicionális power metal muzsikát.

Bevezetésnek egyáltalán nem hangzik rosszul, igaz? A fékevesztett tempók, a mániákus kétlábgép-sorozattűz (a dobok mögött a Psychotic Waltzból ismert Norm Leggio!), a horzsoló gitárriffek és szólók, na meg a pengeéles sikolyok megszállottjai lelki füleikkel már nyilván hallják is – ha eddig nem hallották volna – a nyitó Bloodsteel – The Beast of Bray Road kettőst, amelyben a fentiek mindegyikét hiánytalanul megkapják. Csakhogy…

…A Supremacy of Steelt annyira kompromisszum-mentesnek szánta a csapat, hogy igencsak túlzásba esett. Kétségkívül agyba tipróan intenzív, amit hallunk – ám az egész mit sem ér, ha nincs, ami ellenpontozná a szilaj lendületet. Nem kell hozzá sok idő, és a kezdeti feszültség teljességgel kiiktatódik, átadva helyét az üres egyhangúságnak. Ha nem válik egyenesen idegesítővé.

Tetézi mindezt az ének. A kivételes adottságokkal bíró Sean Peck valami elemi erejű hangorkánt szabadít fel, a hörgéstől a fiatal Warrel Dane-t megszégyenítő szirénázásig tényleg mindenre képes, de ő is hajlamos ugyanarra a hibára, mint mondjuk hasonló kvalitású honfitársa, James Rivera, azaz a tekintélyparancsolónak szánt tüdőrepesztés közepette megfeledkezik az emlékezetes témákról. Így pedig dallamérzék és kifejezőerő tekintetében jócskán elmarad olyan tagadhatatlan hatásaitól és példaképeitől, mint Rob Halford vagy King Diamond. Ha már a nagy dán mesemondónál tartunk, az Annaliese Michelben éppen a rá jellemző horror-hangulat megteremtésével próbálkozik a Cage. A dal ily módon némileg ki is lóg a lemezről, ugyanakkor nem sikerült rosszul.

Az igazi csúcspontoknak viszont egyértelműen azokat a számokat tartom, amelyekben a fiúk legalább átmenetileg visszavesznek a sebességből és Peck is megzabolázza a hangszálait. Ilyen a monumentális King of the Wasteland vagy a direkt, jófajta régi vágású headbanger-csemege Doctor Doom és The Monitor. (A Braindead Woman és az európai bónusznóta Skinned Alive pláne az egyszerűségével tűnik ki; mindkettőt a zenekari archívum legmélyéről előszedett régiségnek vélem, bár gyöngyszemnek egyiket sem nevezném.)

Több hasonlóan kiemelkedő mozzanat hiányában azonban a Supremacy of Steel valami olyasmi érzetet kelt, mint egy sablonosabb fajta háborús film, amelyben az amúgy korántsem tehetségtelen színészgárda egyre csak lő és lő, de közben elfelejt tölteni. Sajnálom, mert élőben határozottan jó benyomást tett rám a banda néhány éve.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Bloodsteel
2. The Beast Of Bray Road
3. King Of The Wasteland
4. Metal Empire
5. War Of The Undead
6. Flying Fortress
7. Doctor Doom
8. Annaliese Michel
9. Braindead Woman
10. The Monitor
11. Hell Destroyer vs Metal Devil
12. Skinned Alive

Pontszám: 6

Kapcsolódó cikkek

Hot News – Cage: Reveals Details Of The New Studio Album "Supremacy Of Steel"

NorthWar

CAGE – Science Of Annihilation

Cosmicantagonist

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár