CATAMENIA – Cavalcade

Kiadó: Massacre Records

Weboldal: myspace.com/catameniaband

Kiadás éve: 2010

Stílus: Melodic Death / Gothic Metal

 

(scroll down for English Version)

 

 

Gondolom nem kell bemutatnom a bandát azoknak, akik az északi melodikus fekete fém elkötelezettjei. A Catamenia Finnország sikeresebb bandi közé tartozik, akik eleinte arról voltak híresek, hogy iszonyatosan nagy erőt tudtak beleépíteni a zenéjükbe, és a kezdeteknél Melodic Black-et nyomtak a srácok. Azt a világot amit megteremtettek, sokak számára tudott nyújtani valamit, aminek hatására elkötelezett rajongói lettek a zenekarnak. Megvallom, én is így voltam vele, egészen 2008-ig. A várva várt nyolcadik lemez megjelenését tűkön ülve vártam. Kijött, meghallgattam és őszinte leszek, csalódtam. Egy bukásnak könyveltem el a nagy nyolcast, és ezek után arra az elhatározásra jutottam, hogy ha Catamenia, akkor csak a régiek.

2010-et írunk, és kijött az új lemez. Amikor megkaptam az anyagot, sok reményt nem fűztem hozzá, kvázi már rögtön a legelején elkönyveltem azt, hogy most a nagy kilences fogja még jobban lerombolni bennem a zenekarról alkotott képet. Egy kicsit kellemesen csalódtam. Szerintem a banda számára is feltűnt, hogy azért az előző lemez nem lett akkora durranás, így hát amikor írták a dalokat, mintha kicsit visszanyúltak volna a “régi szép időkhöz” és mintha a “Chaos Born” illetve a legendás “Winternight Tragedies” továbbá egy kicsit az “Eskhata” atmoszféráját fogták, összegyúrták, egy kicsit poweresebbé varázsolták, kisütötték, és kész is a Cavalcade. Ezt a lehető legkomolyabban gondolom. Zseniálisan jó szólok, szélvész gyors zúzások, középtempós, pattogós aprítások, és egyre több poweres kiállás. Vagy inkább Heavy Metal? Rögtön az első dalnál érezhetjük ezt a csodás egyveleget, ami igazából arra is felhívja a figyelmünket, hogy ezután a nóta után a “nosztalgia” zónába lépünk.

Nekem a lemez hallgatása során inkább valamilyen nosztalgiának tűnt a dolog, ami persze nem baj, csak ha itt leragad a banda, akkor nem sok jövőt jósolok neki! A második dal, a lemez címadó dala, szinte Power Metálként lehetne definiálni, persze azért akad benne hörgés is, no és az a feeling, hogy ezen dallammal amit hallhatunk a nótában, egy koncerten, tömegeket lehetne megmozgatni! Durva.
Az “Eskhata” c. albumra emlékeztet. Ellenben sorban a harmadik dal a “The Path That Lies Behind Me” viszont a “Winternight Tragedies”-re hajaz, amely lemezzel nagyon kellemes időt töltöttem.
Ami viszont nagyon tetszett a lemezről az a “Post Mortem” c. dal. Gondolom a szám címe sok mindent elárul 🙂 No de ne ragadjunk le! Van itt nekünk olyan dal is, amit igazából nem tudtam hova tenni. Mintha egy Alice In Chains szólalna meg északi módra a “The Vulture’s Feast” esetében. Nem rossz, de rohadt fura 🙂

Fentebb írtam, hogy tömegmozgatás. Agresszióval megtűzdelt csapás a “A Callous Mind” ami azért egy olyan track lett, hogy ember legyen a talpán az, aki erre nem headbangelne! Cammogós “Reincarnation” egy nagyon jó kis dallamos szólót tartogat nekünk. Ezután zárásként egy Megadeth cover vár ránk, méghozzá az “Angry Again”. Ami azt illeti, én úgy vélem, nagyon korrekt kis feldolgozás lett, és nem estek abba a hibába, amibe sok banda, hogy a lemezre felvesznek egy olyan cover-t, ami nem passzol az album “környezetéhez”.
Nos, biztosíthatok mindenkit afelől, hogy a Catamenia nem esett ebbe a hibába. Viszont amit én hibának tartok az az, hogy túl sok a power megnyilvánulás. Nem fatális hiba ez, mert valószínűleg, így több ember fogja majd megismerni a zenekart, és befogadhatóbb lesz számukra, – legalábbis az utolsó két lemeze esetében 100% – ez a módfelett furcsán jó muzsika. Ámbár elvesztette azt a varázsát, és azt a világot is lerombolták valószínűleg sokak lelki világában, ami miatt olyan különlegesnek számított a Catamenia, annyira mégsem förtelmes az anyag. Sőt. Bár a hangzás magáért “beszél” – teljesen rendben van, bár azért azt a basszust még kicsit kellett volna csiszolgatni – nem maradhat el a szokásos Catamenia lemezek során megszokhatott egyáltalán nem kidolgozott borító. Mondhatni egyszerűen csak van valami, hogy azért kinézzen, bár lehet, hogy ez így jó.

Mindenesetre azért, egy kis kellemes csalódásként könyvelem el a korongot, ami olyan érzést nyújtott, mintha a Catamenia múzeumban sétálnánk, és a zenekar bizonyos korszakairól láthatnánk mai szemmel betekintést. Zárásként: akik rajonganak, vagy rajongtak a bandáért, mindenféleképpen szerezzék be, hiszen amint írtam fentebb, ez lehetne akár egy nosztalgia lemez, és ki az, aki nem szeretne nosztalgiázni? 🙂

—————————–

ENGLISH VERSION:

I think I don’t have to introduce the band to those, who are committed to the northern Melodic Black Metal. Catamenia is among the most successful bands in Finland, who were first known about their immense power in their music and have played Melodic Black Metal from the beginning. They created a world which owns committed fans by now. I admit I was among them until the year 2008. I was so much looking forward to get the new, eighth album. I listened to it and frankly, I was disappointed. The eighth one was a fall to me and since then I only listen to the old ones, when it comes to Catamenia.

It’s 2010 now and the new album is out. When I first got it, I thought that it’s up to the ninth album now, to ruin the picture of the band in me a bit more. I was pleasantly surprised. I think the band came to its senses and realized that the last album is not that cool (even if it was, it didn’t change my opinion). At the songs, like they have reached back to the “good old times”, as if they had shaped “Chaos Born” and the legendary “Winternight Tragedies” with the atmosphere of “Eskhata” and made it more power: that’s Cavalcade. And I mean it. The solos are wonderful, quick shredding, moderated chops and more power themes. Or is it heavy metal? This medley can be felt at the first song, after this we step into the “nostalgia zone”.

By listening through the album I felt nostalgia, which is not bad, but if they wish to stick to this I don’t expect much from the future from them! The second song is almost a power metal track, there is rattle in it though; it has an awesome feeling, they will move masses on a concert with this song. Awesome, it reminds me of “Eskhata”.
But the third song, “The Path That Lies Behind’ is like it was from “Winternight Tragedies”, which was a great album. The track I liked the most from the album is the “Post Mortem”. I think the title tells much of it 🙂 There are songs though which doesn’t fit the album, the “The Vulture’s Feast” for example, which is like it was an Alice In Chains track with northern feeling. Not bad, but goddamn weird 🙂

I mentioned moving masses. “A Callous Mind” is an aggressive blow, which is a song that makes the most low-keyed man headbang! “Reincarnation” is a trudging one, with nice melodic solo in it. They close the album with a Megadeth cover, the “Angry Again”. I think it is a really nice cover, and they don’t make a mistake like many bands, that they choose a song which doesn’t fit the atmosphere of the album. What I take as a mistake is the too much power metal. Not a fatal mistake indeed, cause with this, much more people will get to know the band – at least when it comes to the last two album – this is quite nice music. It lost its unique magic though. The sound is okay, they could work a bit more on the bass though. The artwork is not well wrought at all which is usual at Catamenia. It’s just there; maybe it’s good as it is.

To sum it up I think the album is a pleasant surprise, which has a feeling like we were walking in a Catamenia museum and watch certain eras of the band. Those, who are a fan or was fan of the band, should buy this album by all means, since as I’ve already mentioned before, this is a nostalgia album, and who wouldn’t like nostalgia? 🙂

Tracklist:

1. Blood Trails
2. Cavalcade
3. The Path That Lies Behind Me
4. Silence
5. Quantity Of Sadness
6. Post Mortem
7. The Vulture’s Feast
8. A Callous Mind
9. Reincarnation
10. Angry Again

Pontszám: 8

Kapcsolódó cikkek

Hot News: Catamenia – Digital Compilation

NorthWar

Hot News – Catamenia compilation album!

NorthWar

Catamenia Interjú

NorthWar

Szólj hozzá!